A Maros Művészegyüttes szeretettel meghívja önt és kedves gyermekét egy ünnepi műsorra.
Június 1-én, marosvásárhelyi várban 19 órától a Szép Palkó mesés-táncos előadást mutatja be.
Rossz idő esetén a Maros Művészegyüttes székházában lesz megtartva az előadás.
Minden kicsit és nagyot szeretettel várunk, a belépés díjtalan.
Június 1-én, marosvásárhelyi várban 19 órától a Szép Palkó mesés-táncos előadást mutatja be.
Rossz idő esetén a Maros Művészegyüttes székházában lesz megtartva az előadás.
Minden kicsit és nagyot szeretettel várunk, a belépés díjtalan.
Szép Palkó-Mesejáték
Az erdélyi gyerek és felnőtt közönség által ismert népmesét Benedek Elek meséskönyvében olvashatjuk, ő már 1901-ben megjelentette összeállításában.
Erdélyi gyűjtők meséskönyveiben is rátalálhatunk, hisz eléggé közismert és kedvelt, örökzöld mese.
A történet egy szegény legény, Palkó életútjáról szól, aki érvényesülését keresi a nagyvilágban. Elindul isten hírével, s útjában óriásokkal találkozik, kikkel egyszerű neveltetése ellenére tisztelettudóan beszél. Ennek eredményeképpen szövetségesre talál az öreg óriás személyében, aki elviszi a királyi palotába.
A király udvarában ugyancsak jó viselkedése miatt belső inas lesz , így megismerik a király lányai is. Legfőképp a kicsi királykisasszonynak tetszik meg a szép fiatalember, s úgy megszeretik egymást, hogy ez a királynak is szemet szúr. Meg akarja leckéztetni a király Szép Palkót, ezért különböző próbatételeket talál ki neki, biztos lévén, hogy a fiú nem tudja ezeket teljesíteni.
A királykisasszony segítségével Palkó kapcsolatba lép az ördögökkel, akik a király parancsát teljesítik a Palkó nevében, viszont a harmadik próbán magával a királyi családdal kell szembeszálljon.
A királykisasszony furfangja és Palkó ügyessége kiegészíti egymást és minden nehézség ellenére túljárnak az öreg király és királyné eszén.
Persze nem büntetés nélkül, hisz a királyné átka miatt elfelejtik egymást. Ez az átok addig tart, amíg a király és királyné meghal, akkor a szerelmespár egymásra talál és átveszik az uralmat az országban egy hetedhét országra szóló hatalmas lakodalom, mulatság kíséretében.
Mint a legtöbb mesében itt is a jó győzedelmeskedik.
A Maros Művészegyüttes előadásában a történetet táncban mesélik el a szereplők, a főszereplőknek viszont prózai szerepük is van. Az előadás dramaturgiailag követi a történetet, minden szereplő megjelenik kisebb vagy nagyobb jelenetekben.
A zene tökéletesen kiegészíti a tartalmat és a mozgásanyagot, így válik egységes egésszé a produkció. A hangszeres zenét az együttes zenekara adja elő, a felhasznált népdalokat a szereplők.
Az érdekes és látványos jelmezek valamint a díszlet hozzájárul a nézők vizuális élményének fokozásához.
Erdélyi gyűjtők meséskönyveiben is rátalálhatunk, hisz eléggé közismert és kedvelt, örökzöld mese.
A történet egy szegény legény, Palkó életútjáról szól, aki érvényesülését keresi a nagyvilágban. Elindul isten hírével, s útjában óriásokkal találkozik, kikkel egyszerű neveltetése ellenére tisztelettudóan beszél. Ennek eredményeképpen szövetségesre talál az öreg óriás személyében, aki elviszi a királyi palotába.
A király udvarában ugyancsak jó viselkedése miatt belső inas lesz , így megismerik a király lányai is. Legfőképp a kicsi királykisasszonynak tetszik meg a szép fiatalember, s úgy megszeretik egymást, hogy ez a királynak is szemet szúr. Meg akarja leckéztetni a király Szép Palkót, ezért különböző próbatételeket talál ki neki, biztos lévén, hogy a fiú nem tudja ezeket teljesíteni.
A királykisasszony segítségével Palkó kapcsolatba lép az ördögökkel, akik a király parancsát teljesítik a Palkó nevében, viszont a harmadik próbán magával a királyi családdal kell szembeszálljon.
A királykisasszony furfangja és Palkó ügyessége kiegészíti egymást és minden nehézség ellenére túljárnak az öreg király és királyné eszén.
Persze nem büntetés nélkül, hisz a királyné átka miatt elfelejtik egymást. Ez az átok addig tart, amíg a király és királyné meghal, akkor a szerelmespár egymásra talál és átveszik az uralmat az országban egy hetedhét országra szóló hatalmas lakodalom, mulatság kíséretében.
Mint a legtöbb mesében itt is a jó győzedelmeskedik.
A Maros Művészegyüttes előadásában a történetet táncban mesélik el a szereplők, a főszereplőknek viszont prózai szerepük is van. Az előadás dramaturgiailag követi a történetet, minden szereplő megjelenik kisebb vagy nagyobb jelenetekben.
A zene tökéletesen kiegészíti a tartalmat és a mozgásanyagot, így válik egységes egésszé a produkció. A hangszeres zenét az együttes zenekara adja elő, a felhasznált népdalokat a szereplők.
Az érdekes és látványos jelmezek valamint a díszlet hozzájárul a nézők vizuális élményének fokozásához.
Rendező-koreográfus : Varga János
Zene : Kelemen László
Díszlet és jelmez : Szélyes Andrea – Natália , Bíró Vilhelm
Zenekarvezető : Moldován – Horváth István
Tánckarvezetők : Farkas Sándor – Csaba, Kásler Magda
Művészeti Igazgató : Barabási Attila – Csaba
Zene : Kelemen László
Díszlet és jelmez : Szélyes Andrea – Natália , Bíró Vilhelm
Zenekarvezető : Moldován – Horváth István
Tánckarvezetők : Farkas Sándor – Csaba, Kásler Magda
Művészeti Igazgató : Barabási Attila – Csaba