Dvořák Rondó csellóra és zenekarra, op.94
Schumann Csellóverseny, op. 129
— szünet —
Dvorak IX. “Újvilág” szimfónia, op.95
Közreműködik Perényi Miklós – cselló
Vezényel Keller András
“A zenei megszólalásnak az az eszménye született újjá, amelyet a platóni ideák honából Pablo Casals hozott emberlakta földünkre… Ez a hang a semmiből érkezik, és ahogy kiteljesedik, az egész világegyetemet átfogja…” Ezekkel a szavakkal magasztalta egykor Perényi Miklós művészetét a nagy kritikus, Kroó György, és a cselló szerény zsenijének játéka azóta is mindmáig hasonló elragadtatást vált ki az ily emelkedett megfogalmazások terén talán kevésbé fantáziadús hallgatók tömegéből is. A csodálatos muzsikus 70. születésnapját köszönti ez a program, amelynek túlnyomó részét Antonín Dvořák három szerzeménye alkotja majd. Az erdő csendje eredetileg egy négy kézre írt zongoraciklus ötödik darabja volt, de a szerző utóbb átírta csellóra és zenekarra (illetve csellóra és zongorára is). Dvořák g-moll rondójának viszont eredetileg is az emberi hangot tán legjobban megidéző cselló volt a főszereplője, igaz, elsőre még zongorakísérettel. Az első koncertrészt záró kompozíció, Robert Schumann kései a-moll Csellóversenye Perényi Miklós repertoárjának meghitt darabja: a nem látványosan hálás versenymű az ő előadásában mindig ámulatba ejtően gazdagnak bizonyul. A szünet után felhangzó Dvořák-szimfónia, az Újvilág megszólaltatásával Keller András és zenekara újabb ajándékkal szolgál ezen az ünnepi koncerten – a közönség számára.