„Paradicsom kőkertjében…
A műsor címét az egyik legrégebbi karácsonyi ének adja, amely csak az archaikus zenei réteget őrző tájakon maradt fenn. Előadásunkban karácsonyi szokásokat elevenítünk fel, amelyeket táncjelenetekbe ágyazunk ügyelve arra, hogy eredetiségük ne sérüljön. A többségében székelyföldi hagyományokat, énekeket megjelenítő műsorban helyet kapnak régi, ma már nem élő szokások, melyeket archív filmek, néprajzi adattárak őriznek. Ilyen az egész magyar nyelvterületen leirt pásztorjátékok és ennek egy speciális változata a rendkívüli régies vonásokat őrző Bukovinai székely betlehemezés,vagy „csobánolás” is. Helyet kapott a közeli évtizedekben még élői székelymezőségi kántálasok közül Vajdaszentivány faluból való magyar és Szászcsávás falubol való cigány kántálás. A megjelenő Betlehem a régi betlehemesek világából az un. „bábtáncoltató betlehemesek”-et idézi, amelyről marosvásárhelyi leírásokat is jegyez a néprajztudomány.
A műsorban törekedtünk még élő szokásokat is bemutatni. Egyik ilyen az udvarhelyszéki kis falu, Kénos karácsony napi regölés szokása amely az ősi Kárpát-medencei regölés hagyomány egyetlen élő regölése, amelyben fiatal házasokat felkeresve termékenységet, gyermekáldást és karácsonyi boldogságot kívánnak. A másik élő karácsonyi hagyomány a Nyárádselye falu István-napi köszöntő szokása, amelyben gyönyörű énekekkel keresik fel az Istvánokat valamint az „istványozok” szívéhez közelálló lányos házakat. Rendkívül gazdag hagyományt a mai napig művelik a selyei fiatalok.
Műsorunkban igyekeztünk a keresztény Európa karácsonyi szokásrendszeréből azokat gyöngyszemeket felvonultatni amelyek a környezetünkben formálódtak ki és sok évszázadon át segítették abban, hogy szépen, boldogan élhessük meg a keresztények legnagyobb ünnepét a karácsonyt.
Boldog ünnepeket kívánunk!”
Varga János-rendező
A műsor címét az egyik legrégebbi karácsonyi ének adja, amely csak az archaikus zenei réteget őrző tájakon maradt fenn. Előadásunkban karácsonyi szokásokat elevenítünk fel, amelyeket táncjelenetekbe ágyazunk ügyelve arra, hogy eredetiségük ne sérüljön. A többségében székelyföldi hagyományokat, énekeket megjelenítő műsorban helyet kapnak régi, ma már nem élő szokások, melyeket archív filmek, néprajzi adattárak őriznek. Ilyen az egész magyar nyelvterületen leirt pásztorjátékok és ennek egy speciális változata a rendkívüli régies vonásokat őrző Bukovinai székely betlehemezés,vagy „csobánolás” is. Helyet kapott a közeli évtizedekben még élői székelymezőségi kántálasok közül Vajdaszentivány faluból való magyar és Szászcsávás falubol való cigány kántálás. A megjelenő Betlehem a régi betlehemesek világából az un. „bábtáncoltató betlehemesek”-et idézi, amelyről marosvásárhelyi leírásokat is jegyez a néprajztudomány.
A műsorban törekedtünk még élő szokásokat is bemutatni. Egyik ilyen az udvarhelyszéki kis falu, Kénos karácsony napi regölés szokása amely az ősi Kárpát-medencei regölés hagyomány egyetlen élő regölése, amelyben fiatal házasokat felkeresve termékenységet, gyermekáldást és karácsonyi boldogságot kívánnak. A másik élő karácsonyi hagyomány a Nyárádselye falu István-napi köszöntő szokása, amelyben gyönyörű énekekkel keresik fel az Istvánokat valamint az „istványozok” szívéhez közelálló lányos házakat. Rendkívül gazdag hagyományt a mai napig művelik a selyei fiatalok.
Műsorunkban igyekeztünk a keresztény Európa karácsonyi szokásrendszeréből azokat gyöngyszemeket felvonultatni amelyek a környezetünkben formálódtak ki és sok évszázadon át segítették abban, hogy szépen, boldogan élhessük meg a keresztények legnagyobb ünnepét a karácsonyt.
Boldog ünnepeket kívánunk!”
Varga János-rendező
Énekel: Kásler Magda, a Maros Művészegyüttes zenekarának kíséretében
Zenekarvezető: Moldován Horváth István
Tánckarvezetők: Farkas Sándor Csaba és Kásler Magda
Rendező-koreográfus: Varga János
Igazgató: Barabási Attila Csaba
Zenekarvezető: Moldován Horváth István
Tánckarvezetők: Farkas Sándor Csaba és Kásler Magda
Rendező-koreográfus: Varga János
Igazgató: Barabási Attila Csaba
A belépés a járványügyi korlátozásoknak megfelelően oltásigazolás felmutatása, illetve SARS-CoV-2 fertőzésen való átesésről szóló igazolással (amely a megfertőződéstől számított 15. nap és 180. nap közötti periódusban érvényes) kell rendelkeznie, valamint 72 óránál nem régebbi negatív RT-PCR teszt, vagy 48 óránál nem meghaladott, hivatalos, negatív antigén teszt felmutatása szükséges.
Jegyek elővételben a Kultúrpalota jegypénztárában kaphatóak, valamint a helyszínen, de előzetes helyfoglalás szükséges a 0757059594-es telefonszámon.