Könyvbemutató | Marilynne Robinson: Szellemtelenség
A Szellemtelenségről Visky Andrással, író, dramaturg, György Péter, író, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, beszélget. Moderátor Daray Erzsébet, könyvszerkesztő.
Részvételüket kérjük jelezzék az alábbi Koffer- telefonszámon | 0264450251, vagy üzenetben. A helyek számát máskülönben érkezési sorrend szerint biztosítjuk. Túljelentkezés esetén a helyszín módosul, kövessenek figyelemmel!
Az Absence of Mind Robinson legszebb, legmagvasabb és legátgondoltabb esszéje, amelyben azzal a magát tudományosnak nevező szemlélettel polemizál, amely tudományos eredményekre hivatkozva (darwinizmus, genetika, osztályelmélet, freudizmus stb.) kétségbe vonja az emberi gondolkodás és eszmélkedés őszinteségét, valóságmegragadó képességét: nem az az igaz, amit az ember magáról gondol vagy gondolt korábban, hanem, amit az új felismerés róla állít.
A modern, a természettudományos felismerésekre ilyenképpen hivatkozó szemlélet jellemzően azt állítja, hogy a gondolkodás e felismerések folytán átlépett egy olyan küszöböt, amelytől fogva nincs már többé visszaút, és így sutba hajítja mindazt, amit az emberi gondolkodás évezredek során az emberi sorsról és létről megfogalmazott. Természetesen Robinson nem csupán az emberi kultúra régi nagy teljesítményeit félti az általa para-tudománynak nevezett megközelítésmódtól (hiszen nem a természettudománnyal perlekedik), hanem a végső valóságról, az Istenről való eszmélődésünket is. Úgy véli, sokkal inkább felel ez a para-tudományos szemlélet a modern gondolkodás istenvesztéséért, mint maga a tudományos gondolkodás, illetve a tudományos ismeretek robbanásszerű fejlődése.
Robinson nem a tudományos gondolkodás, hanem annak egyszerűsítő, szűkítő, jóllehet nagyon elterjedt alkalmazása ellen emeli fel a szavát, és végül amellett érvel, hogy a tudomány és vallás sokat hangoztatott vitája, szembenállása, korántsem olyan éles, mint ahogyan beállítják: mindkettő a teremtés nagyszerűségének felismerését segíti elő (a fizika, a csillagászat legmodernebb felismerései éppen a végső valóságról való töprengést szorgalmazzák), és valójában mindkettő felszabadítja a gondolkodást. Gondos érvelése, remek meglátásai, erőteljes, nyugodt stílusa és józan üzenete sokaknak komoly megerősítést, sokaknak nemkülönben komoly szembesülést jelenthet. Feleslegesen nem alkalmaz szakfilozófiai-teológiai fogalmakat, de nem is kívánja egyszerűbbnek beállítani az összetett kérdést. Értelmiségi közönségnek szól. Szemlélete és hangütése miatt is mindenképpen kiadandó.
A művet magyar nyelvre a kiváló műfordító, Pásztor Péter, ültette át, aki Marilynne Robinson Gilead című könyvét is fordította.