Daljáték három felvonásban
Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával.
Kacsóh Pongrác három nagy ágban fejtette ki szakmai tevékenységét, a fizikában, a matematikában és a zenében. A zene világa című szakkiadvány szerkesztőjeként az elsők között volt – 1904-et írunk –, akik felismerték a fiatal Bartók Béla zeneszerzői munkájának fontosságát. Ugyanabban az esztendőben komponálja a János vitéz című daljátékot, amelynek bemutatóját a budapesti Király Színházban tartották 1904. november 18-án. A zeneszerző Kacsóh Pongrácnak köszönhetünk olyan műveket, mint a János vitéz, Csipkerózsa (1904), Rákóczi (1906), Mary-Anne (1908), Dorottya (1929), ezek közül is a legismertebb a János vitéz. A daljáték szövegét Heltai Jenő és Bakonyi Károly írta Petőfi Sándor János vitéz című, 1845-ben írt elbeszélő költeménye alapján. Petőfi romantikus költeménye, mely számos népköltészeti elemet is tartalmaz nemcsak a zeneszerzők, hanem a filmkészítők számára is ihletforrást jelentett, s itt csupán a János vitéz című produkciót említjük, mely Magyarországon 1973-ban az első ilyen rajzfilm volt. A Kolozsvári Magyar Operában 1905-től napjainkig minden évadban színpadra kerül a János vitéz!
Kukorica Jancsi / János Vitéz – Gergely Arnold
Iluska – Fülöp Tímea
Bagó – Sándor Árpád
Francia király – Ádám János
Francia királylány – Pataki Enikő
Mostoha – Madarász Lóránt
Csősz – Gergely Elek
Strázsamester – Sipos Endre
Bartoló – Varga Attila
Tábornok – Kovács Ferenc
1. gazda – Naphegyi Béla
2. gazda – Veress László
Díszlet – Ralph Zeger
Jelmez – Szabó Emese
Mozgás – Bóbis László