TRAVIATA
1847 és 1852 között Giuseppe Verdi hosszú időt töltött Párizsban, ahol nagy valószínűséggel látta Alexandre Dumas frissen bemutatott darabját, A kaméliás hölgyet (La dame aux camélias). A darabból írt operával, a Traviatával Verdi kilépett A trubadúrhoz hasonló tiszta történelmi drámák világából, és olyasmihez közelített, amit társadalmi realizmusnak is nevezhetnénk – bár a ,,társadalom” ebben az esetben a felső tízezret jelenti. Az operát a velencei La Fenice Színház rendelte, de a családi viszályról és a végzetes kór terhelte szerelemről szóló történet óhatatlanul kihívta a konzervatív cenzorok ellenséges indulatát. Hála azonban a leghíresebb velencei színház kitűnő kapcsolatainak, a hatóságok végül beérték egyetlen lényegi változtatással: a történetet a jelenből 1700-ba kellett áthelyezni.
Manapság a Traviata Verdi leggyakrabban előadott és legtöbbször lemezre vett operája. Varázsát – mint minden érett Verdi-műét – részben a fontos dallamok zenei minősége adja: Violetta szoprán-, Alfredo tenor-, Germont baritonszólama a hírnév biztos garanciája lehet. Mivel a lehető legnagyobb érzelmi hatást hatásvadászat nélkül kívánja elérni, a Traviata az az opera, amely a legalkalmasabb arra, hogy a beavatatlanokat Verdi-rajongókká tegye. Erre gondolhatott a Maestro is, amikor néhány év múltán – arra a kérdésre, hogy melyik operáját szereti legjobban – azt válaszolta: ,,Szakmabeliként a Rigolettót, műkedvelőként a Traviatát.”
Giuseppe Verdi
TRAVIATA
Szövegét írta F. M. Piave ifj. A. Dumas A kaméliás hölgy című műve nyomán
Vezényel: Horváth József
Violetta Valery……………………………………………..Miklósa Erika
Flora Bervoix……………………………………………….Duffner Melinda
Annina, Violetta szobalánya……………………………Mányoki Mária
Alfred Germont…………………………………………….Pataki Adorján
Georges Germont, az apja………………………………Balla Sándor
Gaston vicomte…………………………………………….Plesa Róbert
Douphol báró………………………………………………Sándor Árpád
D’Obigny marquis………………………………………….Kovács Ferenc
Grenvil doktor……………………………………………….Szilágyi János
Joseph, Violetta inasa…………………………………….Rigmányi István
Lakáj…………………………………………………………..Mányoki László
Levélhordó……………………………………………………Veress László
Díszlettervező: Nagy Endre
Jelmeztervező: Witlinger Margit
Koreográfus: Mîndruțiu Mihail
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
A koreográfus munkatársa: Rusu P. Gabriela
Korrepetitor: Incze G. Katalin, Nagy Gergő
Ügyelő: Venczel Péter
Súgó: Kostyák Sz. Júlia
A rendező munkatársa: Gombár Annamária
Rendező: Gy. Tatár Éva