A somorjai Zalabai Zsigmond Könytár 2017. október 12-én, csütörtökön 17 órai kezdettel szervezi meg beszélgetéssel egybekötött találkozóját Farkas Ottóval, a Medvesalja krónikásával a könyvtár épületében.
Farkas Ottó beszélgetőpartnere Pogány Erzsébet, a Felvidék.ma hírportál és a Szövetség a Közös Célokért igazgatója lesz.
Hallott már a magyar Robin Hoodról? Nem? Pedig volt ilyen. A második világháború után egyszálegyedül, egyetlen géppuskával akadályozta meg egy félfalunyi gömöri Magyarországra toloncolását.
És az ördögbandáról hallott-e? Ez szintén a második világháború után működött: pár mindenre elszánt, álarcot viselő lovasból állt, akik fényes nappal sem féltek elhajtani azt a lábasjószágot, amelyet tulajdonosaiknak, a Cseh- és Morvaországba hurcolt magyaroknak otthon kellett hagyniuk, hogy a házaikba telepített idegenek vagyonát gyarapítsa.
Ilyen és hasonló, élet írta történetek krónikása Farkas Ottó (1951, Dobfenek), akinek nagyon kell sietnie, mert egymás után mennek el azok, akikkel ezek az esetek megtörténtek, vagy hiteles szemtanúktól hallották őket. Egyre gyakrabban történik meg vele, hogy mire sor kerülne a megígért beszélgetésre, riportalanya haláláról kap hírt.
Az idén tizenegyedik könyvét megjelentető szerző nem maga találja ki a történeteit, hanem diktafonnal járja a vidéket, úgy gyűjti őket.
Aki azt gondolja, könnyű így írni, nem tudja, sokszor milyen nehéz szóra bírni az embereket. Farkas Ottó a meséltetés mestere. Hogy mi az a különös képessége, amely kitárulkozásra készteti beszélgetőpartnereit? Az empátia és a kíváncsiság. Őt valóban érdeklik az emberek, szerinte nincs olyan élettörténet, amely ne érdemelne figyelmet. Ezért tud szót érteni bárkivel: kétkezi munkásokkal, börtönviselt emberekkel, arisztokrata családok leszármazottaival, sikeres vállalkozókkal, az élet napos oldalán járókkal és tragédiák áldozataival. Történetei épp ezért olyan sokfélék: az élet nem kategorizál. Önmagáról nem ír, pedig lenne mit. Egész életében számokkal dolgozott, noha gyerekkorától a betűk vonzották. Könyvei talán nem születnek meg, ha nem éri egy súlyos betegség, amelyből csodával határos módon, maradandó károsodás nélkül lábalt ki.
Farkas Ottó legutóbb megjelent könyvei:
„Élet írta történetek” sorozat kiadványai: Az iglói levél és a Keserves nászút. (Kordokumentum értékű történetek, az utóbbi kiadványban a Felvidékről Csehországba deportáltak mesélnek.)
Regényei: Az El innen és a Keserű az őszibarack.
Az El innen fordulatokban bővelkedő regény, egy sorstörténet, amely az 1980-as években játszódik. Főhőse egy fiatalember, aki az őt ért igazságtalanságok miatt Nyugatra akar szökni…
A Keserű az őszibarack című regényt a szerző felnőtt olvasóknak ajánlja, mivel egy jóképű, kisportolt fiatalember legényéletével és kezdeti szerelmi kapcsolataival kezdődik. Mindkét regény igaz történeten alapul.
A hanvai pap hamvai címmel megjelent könyvében a Tompa Mihályról Gömörben gyűjtött anekdotáit foglalta össze, az egykori csempészektől, illetve azok utódaitól hallott történeteket pedig a Csempészek finánctűzben címmel megjelent könyvében adta ki.
A Vándorúton címmel megjelent könyve Sőregtől Péterfaláig bemutatja a vidék mondavilágát és a táj nevezetességeit, a kiadvány a tizenegy érintett településen akár útikönyvként is használható.
Forrás: Felvidek.ma