Erkel Ferenc: Bánk bán

Kolozsvári Magyar Opera Ismeretterjesztő

Erkel Ferenc harmadik operája több szempontból is az érett mester összegző alkotásának tekinthető. Szerkezetbeli és tematikus megfelelések kapcsolják a Bátori Máriához és a Hunyadi Lászlóhoz egyaránt.

A Bánk bán a magyar opera megalakulása után az első bemutatott operák között van, ugyanakkor az első Erkel-opera, amit színre vitt a társulat. Szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta. Bemutatója 1949 március 8-án volt. A kolozsvári bemutatóra – 1993. március 3. – kisebb változtatásokat eszközölt a rendező, Dehel Gábor.

Az opera cselekménye

Amíg II. Endre király idegen földön harcol, addig itthon felesége, Gertrúd és annak meráni udvartársa vígan él. A békétlen magyar főurak Petúr bán vezetésével le akarnak számolni velük, de Bánk bán, az oszág nagyura ellenzi a felkelést. Még ragaszkodik királyához, de hamarosan neki is rá kell döbbennie, mit tettek az országgal a merániak. Összetalálkozik régi hűséges emberével, Tiborccal, aki a jobbágyok tűrhetetlen helyzetéről számol be neki.

Bánkot nagy személyes csapás is éri: feleségét, Melindát – királyné udvarában és annak segítségével – aljas módon elcsábítja Ottó, Gertrúd öccse. Ez az utolsó csepp a pohárban. Bánk felkeresi a királynét lakosztályában, és heves vita után megöli. Melinda, akit Bánk Tiborc kíséretében hazaküldött, megzavarodva kisfiával együtt a Tiszába veti magát.

A király hazatér a háborúból, és feleségét a ravatalon találja. Bánk bevallja, hogy ő volt gyilkosa, és még csak bűntudatot sem érez. II. Endre párbajra hívja ki a nagyurat. Ekkor érkezik az udvarba Melindának és kisfiának holttestével Tiborc. A király látja, hogy már felesleges bosszút állnia, Bánk sorsa betelt.

Erkel Ferenc
BÁNK BÁN

Opera három felvonásban
Szövegét Katona József nyomán Egressy Béni írta

Vezényel: Kulcsár Szabolcs

Bánk bán, Magyarország nagyura…………….Kovácsházi István
Melinda, Bánk neje……………………………..Miklósa Erika

II. Endre, magyar király……………………………………………….Fülöp Márton
Gertrud, királyné……………………………………………………..Veress Orsolya
Otto, Gertrud öccse…………………………………………………Pataki Adorján
Gyermek………………………………………………………………..Pataki Endre
Petur bán, bihari főispán……………………………………………Mányoki László
Tiborc, paraszt…………………………………………………………Sándor Csaba
Biberach, kóbor lovag………………………………………………..Szilágyi János
Sólom mester…………………………………………………………Rigmányi István

Díszlettervező: Witlinger Margit
Jelmeztervező: H. Roşescu Lya

Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Koreográfus: Valkay Ferenc
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Korrepetitor: Incze G. Katalin, Nagy Gergő
Ügyelő: Venczel Péter
Súgó: Kondrát Bea
A rendező munkatársa: Gombár Annamária

Rendező: Dehel Gábor