Bevezetés a játékterápiába – A játékterápia módszere a viselkedészavarok kezelésében
Előadók:
Dr. Eigner Bernadett PhD, gyógypedagógus, pszichopedagógus, integratív játékterapeuta, gyermekterapeuta
Dr. Süli Ágota MD pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Időpont: 2020.11.05-06.
Részvételi díj: 30.000Ft/fő
A tanfolyamon való részvétel feltétele: online jelentkezési űrlap kitöltése + a tanfolyami díj előzetes befizetése
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a regisztráció a képzési díj befizetésével válik véglegessé!
Befizetési határidő: a helyek feltöltése befizetési sorrendben történik, de legkésőbb 5 nappal a kezdőidőpont előtt.
Online részvétel esetén kérjük, vegye figyelembe az alábbi szempontokat:
– stabil internetkapcsolat szükséges a részvételhez,
– okostelefon helyett részesítse előnyben az asztali számítógépet, laptopot,
– az oktatókkal chatablakon keresztül kommunikálhat.
A KÉPZÉSRŐL:
Általában a játékterápiáról:
A játék a gyermekek fő kommunikációs eszköze, ekként használva a játékterápia segít abban, hogy a gyerekek kifejezzék érzéseiket, gondolataikat, kezeljék érzelmi problémáikat, konfliktusaikat. Az érzelmi és viselkedészavarokkal, nehézségekkel küzdő gyermekeknél a játékterápia művészete és tudománya elősegíti a javulást, gyógyulást. A játékterápia a gyermek és a játékterapeuta között zajló dinamikus folyamat, melyben a gyermek saját tempójával, „menetrendjével” megismeri és megvizsgálja azokat a múltbeli és aktuális, tudatos és tudattalan kérdéseket, melyek a jelenlegi életét befolyásolják. A terápiás szövetség lehetővé teszi, hogy a gyermek belső erőforrásait mozgósítva, fejlődést és változásokat eredményezzen a gyermek érzelmi életében, szociális kapcsolataiban, viselkedésében, alkalmazkodásában. A játékterápia gyermekközpontú módszer, melyben a játék az elsődleges, a beszéd a másodlagos médium. A játékterapeuták olyan gyermekekkel játszanak, akik pszichés nehézségekkel és nehéz élettapasztalatokkal küzdenek – beleértve például a depressziót, szorongást, magatartászavarokat, ADHD-t, egyéb emocionális és viselkedési problémákat, zavarokat, a válást, a családon belüli erőszakot, a kríziseket, traumákat. A képzett játékterapeuta segít a gyermeknek abban, hogy megismerje tapasztalatait, megküzdjön ezekkel, növelje érzelmi-szociális rugalmasságát, megismerjen olyan új stratégiákat, melyek csökkentik a problémás viselkedéseket és az internalizált konfliktusokat, lebontják a kóros védekezéseket, egészséges coping stratégiákká alakítva. A játékterápia során a terapeuta szorosan együttműködik a gyermek szüleivel/gondozóival, segíti a szülő-gyermek kapcsolat javulását, harmonikussá válását.
Az integratív játékterápiáról általában:
Az integratív játékdiagnosztika és játékterápia (IJDT) komplex koragyermekkori intervenciós stratégia, csecsemőkortól tíz éves korig. Az integratív játékterápia újszerű szemléletével és eljárásaival játéktári és hagyományos keretekben is megvalósítható. Konkrét és kevésbé, vagy nem ismert módszereket, eljárásokat ismertet meg a képzés, mely gyakorlatorientált. A gyermekek életkora csecsemőkortól iskolás kor alsó tagozatig terjed, kapcsolati nehézségekkel, szabályozási, érzelmi-és viselkedészavarokkal küzdenek. A tünetek megértése a családi hatótényezők megismerésével válik lehetővé. A diagnosztikus szakaszban megismerjük a szülők tágabb családi élményeit, a jelenlegi családi struktúrát és dinamikát, a párkapcsolati feszültségeket és a gyermekekkel való kapcsolatok jellegzetességeit. A szülők terápiás potenciáljának kihasználása segít a gyermekükhöz való alkalmazkodásban, a családi környezeti tényezők megváltoztatásában. A szülőben történő átdolgozások nyomán változik a kapcsolat, enyhülhet a tünet. A diagnosztikus szakaszban „közös” eljárásokat is alkalmazunk: interakció-elemzés, speciális játékhelyzet, közös játék babaházzal, anya-gyermek együttes rajzolás. A szülőkkel való foglalkozás konzultációs keretekben történik, a munka a jobb szülővé válást érinti elsősorban, nem egyéni- vagy családterápia. Az esetkezelésben fontos a családlátogatás, a gyermek otthoni viselkedésének megismerése. Ez a későbbiekben egy-egy család-konzultációt is tartalmazhat, melynek célja a családi környezet biztonságának javítása, (nevelési) tanácsadással és közös munkával. A terápiában – mivel a tünetek hátterében gyakran találjuk meg a kommunikációs, kapcsolati zavarjeleket vagy traumatizációt – gyakori, hogy az anyát (esetenként az apát) is bevonjuk a játékterápiába: anya, gyermek és terapeuta integratív, játékos együttlétében íródhatnak át kapcsolati mintázatok. Ez a gyermek egyéni játékterápiájának kiegészítője. A közös munka célja nemcsak a gyermek változása, hanem a kapcsolatok változása is. A szülők így aktív segítőkként vehetnek részt a terápiás folyamatban. Az említett módszereket esetbemutatásokkal, részletekkel illusztrálom. Az integratív játékdiagnosztika és játékterápia (IJDT) módszertana alkalmazható állami ellátásban (pl. pedagógiai szakszolgálatok nevelési tanácsadás, korai fejlesztés tevékenységében, gyermekjóléti szolgálatokban, gyermekpszichiátriai ambulanciákon), integratív családi játéktárakban, magánrendelésben, civil szervezeti fenntartású intézményekben.
AKKREDITÁCIÓ:
a félévben nem akkreditált
BEFIZETÉS:
Átutalással a Vadaskert Alapítvány bankszámlaszámára. Az utalás menetéről a jelentkezést visszaigazoló e-mailben találnak információt.
Képzési díj visszafizetése: A képzési díj visszatérítésére kizárólag betegség esetén, orvosi igazolás bemutatása mellett van lehetőség.
Kérjük a Tisztelt Résztvevőket, hogy a képzési díj intézménnyel történő elszámolásáról, valamint a számla pénzügyi osztály felé történő eljuttatásáról gondoskodni szíveskedjenek! A számla kiállítását követően a számlázási cím módosítására nincs lehetőség.
PROGRAM:
1.nap
09:00-09:15 Elméleti és gyakorlati bevezetés.
09:15-10:15 A játék lényege, fogalma, értelme, jellegzetességei, magyarázatai
10:15-10:30 Szünet
10:30-12:00 Játék és fejlődés. Játék és tanulás. Játék és érzelmi-szociális fejlődés. Saját játékfelfogásom.
12:00-12:45 Ebédszünet
12:45-13:30 Játékfajták és típusok, a játékfejlődés szakaszai.
13:30-14:00 Játékszerek, játékeszközök a diagnosztikában és terápiában.
14:00-14:15 Szünet
14:15-15:45 Játékdiagnosztikai módszerek. Hazai és nemzetközi eljárások.
Gyermek és felnőtt játékosság mérése kérdőívekkel. Játékfejlettség mérése.
15:45-16:30 Játék megfigyelésének szempontjai. Egyéni feladat.
2.nap
09:00-10:30 Klinikai szempontú játékmegfigyelés elemzésének szempontrendszere. Interakció-és kapcsolati diagnosztika. Atipikus játékmagatartás típusai.
10:30-10:45 Szünet
10:45-11:15 Klinikai játékvizsgálatok.
11:15-12:30 Az érzelmi-és viselkedészavarok fogalma, osztályozása. Korai családi hatások, nevelési stílusok. A szülői érzelemtükrözés és mentalizáció, valamint a játékosság szerepe a kötődés és a kapcsolatok, a kapcsolati traumatizáció szempontjából.
12:30-13:15 Ebédszünet
13:15-15:00 A játékterápia fogalma, indikációja, módszer- és eszköztára a gyermekterápiák között. Alapelvek, célok, feladatok, a játékterapeuta személye. A játék jellegzetességei a korai neurotikus, borderline, pszichotikus énszerveződés különböző típusaiban.
15:00-15:30 Játékterápia. Nemzetközi módszerek. A pszichodinamikus, a humanisztikus gyermekközpontú, és az integratív megközelítés.
15:30-16:00 Zárás