Stockholmi Ifjúsági Víz Díj

A Díj
A Stockholmi Ifjúsági Víz Díjat (Stockholm Junior Water Prize, SJWP) 1997-ben alapították. Egyike a legelismertebb nemzetközi ifjúsági díjaknak a szakterületen. Védnöke a svéd koronahercegnő, Viktória, ő adja át a díjat és találkozik a döntő résztvevőivel is az évente megrendezett stockholmi Víz Világhéten. A Díj 15.000 dollár és egy kristályszobor. A második legjobb pályamű készítője egy ún. Diploma of Excellence kitüntetést és 3000 dollár pénzjutalmat kap.
A döntőben az egyes országok versenyének győztese indulhat. A pályaművek olyan helyi, regionális, országos vagy globális témával foglalkozhatnak, melyeknek környezetvédelmi, tudományos, társadalmi, vagy műszaki jelentőségük van. A verseny nyelve angol. Világszerte több ezer, 15-20 év közötti, középiskolai tanulmányokat folytató fiatal vesz részt évente ebben a szakmai vetélkedőben, mely a víz, illetve a környezet védelmének, a tudatosság felkeltésének kiváló eszköze.

Résztvevők
A versenyben 15-20 év közötti, középiskolás fiatalok vehetnek részt egy maximum kétfős csapatot alkotva.
A pályázó diákoknak legkésőbb 2018. augusztus 27-ig be kell tölteniük a 15. életévüket, illetve csak 2018. szeptember 1. után tölthetik be a 21. életévüket. A diák nem lehet felsőfokú oktatási intézmény hallgatója, kivéve, ha 2018 őszén kezdi meg felsőfokú tanulmányait. Ellenkező esetben kizárják a versenyből.

A hazai verseny
A magyarországi versenyt a GWP Magyarország Alapítvány szervezi számos partnerszervezet segítségével és támogatásával.
A nevezés a hazai verseny honlapján http://www.ifivizdij.hu keresztül történik, egy legfeljebb egyoldalas angol nyelvű összefoglaló (12-es nagyságú Times New Roman betű, másfeles sortávolság, mindenütt 2 cm-es margó) és a nevezési lap beküldésével.
Határidő: 2018. február 4.
Többszerzős dolgozat esetén ekkor még elégséges egy fő és a segítő tanár megjelölése a regisztrációhoz. A kiválasztott összefoglalók szerzői február 20-áig felkérést kapnak a teljes húszoldalas pályamű kidolgozására. Ezek benyújtási határideje 2018. április 15. Határidő után benyújtott dolgozatot nem áll módunkban elfogadni.
A döntő résztvevőit (maximum 6 csapat) a verseny bíráló bizottsága 2018. május 4-ig jelöli ki. A résztvevők felkészülnek a döntőre, egy A0-ás, álló elrendezésű posztert készítenek pályaművük bemutatására.

A hazai döntő időpontja: 2018. május 26. Ezen a résztvevők kb. 5 percben, angol nyelven bemutatják pályázatukat, majd válaszolnak a zsűri kérdéseire. Egy csapat meghallgatása kb. 15 percig tart. A pályázat értékelésébe beszámít az írásos anyag és a szóbeli bemutató is a lentebb található bírálati szempontok szerint. A nyertes képviseli Magyarországot a stockholmi Víz Világhéten rendezendő
nemzetközi döntőn. Költségeit a versenyszervezők fedezik. A részvétel egyben a nyertes kötelezettsége is. A II. és III. helyezett díjat, a döntő többi résztvevője emléklapot kap.
A hazai döntőbe jutó csapatok felkészítő tanárai (csapatonként egy fő) külön jutalmat kapnak.
A nyertes csapat, iskoláján kérésztül pénzjutalomban is részesül munkája további fejlesztésének támogatására.

A pályamű
A maximum 20 oldalas pályaműnek az élet minőségének javulását kell elősegítenie vízminőség-javítás, vízkészlet gazdálkodás, vízvédelem, víz- és szennyvíztisztítás, de akár oktatás vagy a víz társadalmi vonatkozásainak bemutatása révén. A pályamű célszerűen alkalmazzon kutatási megközelítést, tudományosan elfogadott vizsgálati módszerekkel, kísérletekkel, monitoringgal, és az eredmények értékelésével és bemutatásával, beleértve statisztikai elemzést is. Elméleti és gyakorlati eredmények egyaránt szerepelhetnek a pályázatban. A döntősök részére a pályamű részét képezi annak bemutatása is.
A pályaműnek angol nyelven kell készülnie, és azt pdf formátumban kell benyújtani. A fájl maximális mérete 2MB lehet. A munkának be kell mutatnia a célkitűzést, az alkalmazott módszert, az eredményt és a következtetést maximum 20 oldalon, 12-es nagyságú Times New Roman betűkkel, másfeles sortávolsággal, mindenütt 2 cm-es margóval. A 20 oldalnak tartalmaznia kell a címlapot, tartalomjegyzéket, rövid és hosszabb összefoglalót, az illusztrációkat, a rövidítések listáját, a hivatkozások listáját, nyilatkozatot a munka lefolytatásáról az esetleges mellékleteket és rövid bemutatkozást az alábbiak szerint:
– A címlap tartalmazza a verseny nevét (“Stockholm Junior Water Prize – Hungarian competition, 2018”); a pályamű címét; a szerző(k) nevét és iskoláját.
– A rövid összefoglaló (500-700 karakter szóközökkel), közérthető módon magyarázza meg, miről szól a projekt. Ez a szöveg a nemzetközi döntőbe jutottak munkáit bemutató katalógusban jelenik majd meg.
– A hosszabb összefoglaló maximum egy oldal lehet, és a hazai versenykiadványba kerül.
– A nyilatkozat annak a leírása, hogyan folyt a munka és milyen segítséget kapott a pályázó tanárától, szüleitől, másoktól (max. 500 karakter).
– A rövid bemutatkozás (max. ˝ oldal) a szerző(k) érdeklődési köréről, továbbtanulási terveiről stb. A rövid összefoglaló, a nyilatkozat és a bemutatkozás kerülhet egy oldalra.

A pályázat elkészítésének javasolt lépései
Témaválasztás
A téma lehet valamilyen természetes vízhez (folyóhoz, tóhoz, felszín alatti vízhez) kötődő vizsgálat, de szólhat a vízellátásról, szennyvíztisztításról, higiéniai kérdésekről, gyógyszermaradványok megjelenéséről a vizekben, az árvíz, az aszály jelenségeiről, szikesedésről, vagy a víz lábnyomról is. Lehet helyi, országos, vagy nemzetközi jellegű. Érdemes körülnézni, számos téma adódhat a környezetünkben.

Célkitűzés
Meg kell fogalmazni, hogy milyen eredményt várunk a vizsgálat/kísérlet/elemzés végén és hogy milyen haszna lehet az eredménynek.

A kutatással kapcsolatos háttér információk
Ez fontos része minden munkának. Meg kell ismerni, milyen eredmények születtek korábban a témában és felmérni, milyen mértékben segíti ez a munkánkat.

Kísérletezés, monitoring, további kutatás
A szerepet játszó tényezők megváltoznak a kísérlet (ha van) végrehajtása során. Ezek az ún. változók. Ez az a terület, ahol a leginkább szükség lehet tanári segítségre, és ugyanez vonatkozik a megfigyelésre, monitoringra is.

Az eredmények elemzése, értékelése
Időt kell szánni a kapott adatok kiértékelésére, feldolgozására. Ehhez ábrák, grafikonok nyújthatnak segítséget. Meg kell vizsgálni, hogy a várt eredmény született-e és levonni a következtetést az eredményekből.

A pályamű megírása
Az elvégzett vizsgálatok, kísérletetek leírása, az eredmények bemutatása és értékelése, végül a következtetések és ajánlások megfogalmazása. Itt áll össze egésszé a befektetett munka.

Bírálati szempontok
1. A téma fontossága a tudomány, a környezet, illetve a társadalom szempontjából:
– a vízi környezet fontos kérdésével foglalkozik a munka?
– szakmailag fontos a pályamű? alap-, vagy alkalmazott kutatás, az eredmények alkalmazhatók a gyakorlatban?
– hozzájárul a munka a környezet, vagy az életminőség javulásához?
– javasol a pályamű innovatív megoldást egy megoldatlan problémára?
– növeli a vízzel kapcsolatos tudatosságot?
– integrál-e a munka a környezeti és társadalmi kérdéseket?

2. Kreativitás:
– problémafelvetés,
– megoldás,
– az adatok elemzése,
– kísérletek, vizsgálatok,
– mediáció, illetve az érintett felek informálása a problémáról.

3. Módszer:
– elérhető eredmény az elképzelés alapján?
– megfelelő-e a probléma-meghatározás?
– hogyan lett lehatárolva a kérdés?
– a munka megtervezése megfelel ennek?
– elegendő az információ mennyisége a következtetések levonására?
– az adatok félreértelmezésének lehetősége figyelembe lett véve?
– vannak további kérdésfelvetések vagy javaslatok a kutatás folytatására?

4. A téma ismerete:
– a diák ismeri-e a téma szakirodalmát, ill. kutatási eredményeit?
– milyen forrásokra támaszkodott a munka?
– megfelelőek a hivatkozások? valóban tanulmányozta a diák ezeket?
– milyen mértékben vizsgálta a diák a népszerű tudományos irodalmat?
– megfelelően ismeri a szerző az általa választott témát?
– ismeri a szerző a folyamatban lévő kutatásokat és a szakterület szóhasználatát?
– ismeri-e a szerző az alternatív megoldásokat?

5. Gyakorlati tapasztalat:
– a diák maga készítette a bemutatóanyagot?
– ő végezte el a méréseket?
– milyen segítséget kapott tanároktól, szülőktől, másoktól?
– használta-e a diák az iskolában rendelkezésre álló anyagokat?
– honnan szerezte be a diák a kiállítóanyagot? saját készítés?
– mennyire használt rendelkezésre álló technikákat?

6. A szöveges anyag és a bemutatás:
– megfelelő és informatív módon mutatja-e be a diák a munkáját (írásban, szóban, illetve grafikusan)?
– a pályamű felépítése,
– a szöveg, az illusztrációk, az ábrák és a nyelvezet,
– a poszter vizuális megjelenése, egyéni jellege,
– a poszter és a szöveges anyag kapcsolata.

Jelentkezés és további információ
Jelentkezés a verseny honlapján http://www.ifivizdij.hu keresztül, a jelentkezési lap kitöltésével és egy egyoldalas összefoglaló beküldésével lehetséges 2018. február 4-éig.
További információ:
A nemzetközi verseny honlapja: http://www.siwi.org/stockholmjuniorwaterprize