Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára
A Felhívás kódszáma: GINOP-6.1.5-17
Magyarország Kormányának célja a munkavállalók foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az egész életen át tartó tanulásban való részvétel ösztönzését és támogatását, amely elengedhetetlen a munkaerő versenyképességéhez és a társadalmi és gazdasági változásokhoz való folyamatos alkalmazkodáshoz.
A cél elérését a Kormány a nagyvállalatok együttműködésével tervezi megvalósítani jelen felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
– A felhívás feltételeinek megfelelő projektet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból minimum 10 000 000 maximum 100 000 000 forint támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig. – Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projektnek a megítélt támogatás 50%-ának megfelelő maximum 50 000 000 forint előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezet az együttműködés keretében vállalja, hogy projektje megvalósításával hozzájárul:
– a Partnerségi Megállapodásban foglalt célok eléréséhez, valamint
– az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra dokumentumban megfogalmazott célok eléréséhez.
1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A Felhívás indokoltsága és célja
Az Európai Unió Tanácsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégiában leszögezte, hogy “az egész életen tartó tanulás és készségfejlesztés kulcsfontosságú a jelenlegi gazdasági válság és a népesség idősödésének kezelése szempontjából, illetve az Európai Unió tágabb gazdasági és szociális stratégiájában. A felnőttkori tanulás fontos szerepet játszhat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében és abban, hogy a felnőtt – különösen az alacsony képzettségű és az idősebb – munkavállalók jobban tudjanak alkalmazkodni a munkaerő-piaci és társadalmi változásokhoz”. A Tanács kiemeli továbbá, hogy a gazdasági válság rövid és hosszú távú következményeinek a kezelése céljából szükség van arra, hogy a felnőttek rendszeresen növeljék személyes és szakmai készségeiket, kompetenciáikat; tekintettel a munkaerőpiac jelenlegi instabilitására és a társadalmi kirekesztettség csökkentésének érdekében ez különösen érvényes az alacsony képzettségű munkaerőre.
A Tanács állásfoglalásában felhívja a figyelmet, hogy a felnőttkori tanulás alapvető fontosságú alkotóeleme az egész életen át tartó tanulás folyamatának, és kiterjed minden olyan formális, nem formális és informális – akár általános, akár szakmai jellegű – tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából. Ezzel egyidejűleg elismerni és támogatni kívánja azt a jelentős hozzájárulást, amelyet – a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése révén – a felnőttkori tanulás tud nyújtani a gazdasági fejlődéshez.
Ezek alapján felszólítja a tagállamokat, többek között, hogy
– “nemre, illetve a személyes és családi körülményeikre való tekintet nélkül javítsa a felnőttek lehetőségét arra, hogy – személyes és szakmai fejlődésük, társadalmi szerepvállalásuk, alkalmazkodóképességük, foglalkoztathatóságuk és a társadalomban való aktív részvételük elősegítése érdekében – életük bármely szakaszában színvonalas oktatásban részesüljenek”;
– “biztosítson a felnőttek képzési szükségleteihez igazított, rugalmas oktatási és képzési lehetőségeket, ideértve a vállalati képzéseket és a munkahelyi tanulást is; vii. ösztönözze, hogy a munkáltatók körében nagyobb mértékben tudatosuljon, hogy a felnőttkori tanulás hozzá járul a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség előmozdításához, és fontos tényező az alkalmazottaik foglalkoztathatóságának és munkaerő-piaci mobilitásának növelésében”;
– “A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól, a munkavállalóktól.
Magyarországon az egész életen át tartó tanulásban résztvevő 25-64 éves felnőttek aránya rendkívül alacsony: 6,3 % (2016, EUROSTAT). Ez a szám elmarad az Európai Unió tagállamainak átlagától (10,8%), sőt a térségbe tartozó országokhoz képest is alacsonynak számít (ld. Csehország: 9,3%, Szlovénia: 11,9%).
A felnőttkori tanulás egyik legfontosabb színtere maga a munkahelyi környezet. A KSH több mint 30 ezer vállalkozást vizsgáló reprezentatív adatgyűjtés alapján 2015 folyamán a vállalkozások 44%-ánál vehettek részt az alkalmazottak valamilyen, a vállalkozás által támogatott szakmai képzésben. Magyarország GDP-jének jelentős részét a nagyvállalatok állítják elő, gazdasági potenciáljuk és húzóerejük a KKV-k számára is meghatározó. A KSH felmérése alapján a nagyvállalatok dolgozóinak az összes foglalkoztatottakhoz képest ugyanakkor csupán 27%-a részesült szakmai képzésben 2015-ben.
Figyelembe véve a fentieket a felhívás fő célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége, a nagyvállalatokra vonatkozó képzéselérési arány tovább javuljon, és a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. További cél, hogy a vállalkozások saját forrásaikat kiegészítve minél több munkavállalójuk képzésbe történő bekapcsolódását tudják biztosítani, a képzést is tekintsék saját vállalkozásukba történő befektetésnek.
Jelen konstrukció a hazai foglalkoztatáspolitika, felnőttképzés, illetve az innovatív iparfejlesztés kulcsfontosságú stratégiáihoz egyaránt kapcsolódik. A munkahelyi képzések elősegítése egyik prioritását jelenti a 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozásával kapcsolatos szakpolitikai stratégiának, valamint a felnőttképzési beavatkozási prioritásokat és célrendszert is magában foglaló Életen át tartó tanulás szakpolitikáját bemutató keretstratégiának is. A nagyvállalatok munkavállalóit célzó képzések támogatása a munkavállalók foglalkoztathatóságának javításán keresztül hozzájárul az uniós célokkal összhangban lévő nemzeti vállalás teljesítéséhez, amely szerint foglalkoztatási arányt 75%-ra növeljük 2020-ra a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében. Tekintve, hogy a felnőttkori tanulás egyik legjellemzőbb színtere a munkahely, a konstrukció segíti azt is, hogy hazánkban – az uniós célokkal összhangban – 2020-ra a 25-64 éves lakosok 15%-a vegyen részt felnőttkori tanulási tevékenységekben.
A felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régiókban címmel (TÁMOP-2.1.3.C-12/1) meghirdetett felhívás tapasztalataira is épít, mely keretében több mint 514 nagyvállalat nyert el 13,6 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást munkavállalói képzésére.
A konstrukció a hazai innovatív iparfejlesztés, céljainak megvalósítását és ezzel összhangban az Ipar 4.0 megoldások alkalmazását is elő kívánja segíteni, a Felhívás támogatja az IPAR 4.0 koncepcióhoz kapcsolódó vállalati funkciók, folyamatok fejlesztésére irányuló munkavállalókat érintő, nem szállítói jellegű képzések kialakítását, megvalósítását. Kiemelten támogatja mindazokat a nagyvállalatokat, amelyek profilja illeszkedik az 1442/2016. (08.17) Korm. határozatban meghatározott Irinyi Terv keretében kiemelten fejlesztendő területek valamelyikébe, illetve amelyek az Irinyi Terv megvalósításával, az építőipari tevékenység technológiai fejlesztésének, hatékonyságának javításával és az IPAR 4.0 megoldások alkalmazásával összefüggésben beruháznak a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztésébe.
Az Ipar 4.0 tárgyát olyan fizikai komponensek, ún. objektumok képezik (mint például a szerszámgépek), amelyek a számítógépes integráció és az internettel való összekötés révén ún. cyber-fizikai (production) rendszereket (Cyber-Physical Systeme, CPS) alkotnak. Ezáltal az objektum intelligens, aktív objektummá válik, amely észleli és befolyásolja a környezetét. A gépek, tárgyak és terek összekapcsolásának alapja a “dolgok internete” (IoT), amely hálózatba kapcsolja a kölcsönható CPS alapú tényezőket a digitális világgal. Ennek eléréséhez az objektumokat kommunikációs modulokkal szerelik fel, amelyek adatok küldését és/vagy fogadását teszik lehetővé. Az Ipar 4.0 esetében a hálózati gondolkodás széleskörű, hiszen a termelés teljes értékteremtési folyamata, a tervezéstől a termék hasznosításáig, a vállalaton belül és kívül hálózatba kapcsolódik. Az intelligens gépek önállóan szervezik a gyártási és logisztikai folyamatokat.
Minden vállalati funkció: irányítás/menedzsment, kutatás és fejlesztés, gyártás, logisztika, marketing és értékesítés, ügyfélszolgálat, stb. a rendszer folyamat szerves alkotó tényezője.
A Felhívás támogatja az Ipar 4.0 specifikus alkalmazások, ill. megoldások, a folyamatokra (process) épülő Ipar 4.0 szervezeti filozófia vállalati bevezetéséhez valamint fejlesztéséhez szükséges munkavállalói kompetenciák fejlesztését.
A munkavállalói csoportok nem egyforma arányban vesznek részt a munkahelyi képzésekben. Megfigyelhető egy erős szelektivitás a munkavállalók között életkoruk, iskolai végzettségük és a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helyük szerint. A munkaadók inkább a jól képzett, közép- vagy magasabb szinten dolgozó, fiatalabb alkalmazottaik képzését preferálják. A munkahelyi tanuláshoz való hozzáférésben így hátrányba kerülnek azok, akiknek leginkább szükségük lenne a képzésre: az idősebb munkavállalók, a középfokú végzettségnél alacsonyabb végzettségűek, illetve az alacsony beosztásban dolgozó alkalmazottak. A Felhívás kiemelt célja ezért annak elősegítése is, hogy minél többen férjenek hozzá a munkahelyi tanulási lehetőségekhez azok közül, akik a munkaerő-piacon maradáshoz szükséges alap- és személyes kompetenciák fejlesztésére szorulnak.
Tény, hogy a hazai gazdasági teljesítmény bővülésével a foglalkoztatottak létszáma folyamatosan nő, 2017. II. negyedévben 68,1 százalékos magyar foglalkoztatási ráta már meghaladja az uniós 67,7 százalékos foglalkoztatási rátát, valamint a hazai 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig jóval kevesebb az EU 28 átlagában kimutatható 7,6 százalékos rátánál.
Ezzel párhuzamosan megfigyelhető tendenciaként a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes ágazatokban, illetve régiókban már munkaerőhiányt okoz. A hazai munkaerő-piaci tartalékba való beruházás ezért kulcsfontosságú, figyelembe véve azt, hogy a potenciális munkaerő-tartalék relatív nagysága régiónként, illetve azon belül megyénként is jelentős eltéréseket mutat. Miközben az ország középső és nyugati megyéiben már nemcsak a szakképzettekből, hanem az egyszerűbb munkát végzőkből is hiány van, a potenciális tartalék zöme ettől jelentős földrajzi távolságra található. A foglalkoztatottá válás valószínűsége szempontjából az egyik legfontosabb ismérv az iskolai végzettség. A munkaerőpiactól tartósabban távollévők számára a visszatérés még akkor sem könnyű, ha elvileg piacképes végzettséggel rendelkeznek. A tudás ugyanis időközben elavulhat, a munkahelyi környezethez történő alkalmazkodás képessége is folyamatos fejlesztésre szorul. A tartalékon belül jelentős arányban jelenlevő szakképzetlenek esetében létfontosságú az olyan képzés, amely a képzést elvégzőket valóban álláshoz is juttatja. Ennek egyik feltétele, hogy egy adott földrajzi terület képzési struktúrájának kialakításában a képzőhelyek mellett a potenciális munkáltatók is szerepet kapjanak.
Az alacsony jövedelmű munkavállalók célzott képzésének megvalósításáért e felhívás keretében a nagyvállalat saját munkavalói közül csak azok a személyek vonhatóak be, akik havi bruttó bére a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában nem haladta meg a 405 459 forintot, azzal, hogy a képzésbe vont saját munkavállalók 10%-ának mértékéig olyan munkavállalók is bevonhatóak a támogatott képzésekbe, akik bruttó bére nem haladja meg a 600 000 Ft-ot.
A felhívás keretében a támogatást igénylőnek külső, a bevonás időpontjában nem foglalkozatott személyeket kell bevonnia saját toborzás keretében a képzésekbe, a képzésbe vont saját munkavállalók legalább 10%-os mértékéig az alábbi célcsoportokból:
– bevonást megelőző 12 hónapban volt közfoglalkoztatott vagy
– legalább 3 hónapja regisztrált álláskereső vagy
– egyéb munkavállalási korú inaktív személyek (beleértve az oktatásban, képzésben részt nem vevő, foglalkoztatásban nem álló, fiatalokat is).
Jelen Felhívás a nagyvállalatok munkavállalóinak szóló képzések finanszírozását segíti, míg a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások a GINOP-6.1.6-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára című Felhívás keretében részesülhetnek támogatásban.
Jelen Felhíváshoz kapcsolódik a GINOP-6.1.7-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok és nagyvállalatok munkavállalói számára indított képzések szakmai támogató programja című Felhívás, mely a gazdálkodó szervezetek képzési igényeinek megvalósulását kívánja támogatni, a szektor sajátosságainak figyelembevételével, biztosítva a vállalkozások által megszervezett, megvalósított képzések megfelelő minőségét és nyomon követését.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból 18 520 000 000 forint.
Jelen Felhívás forrását Magyarország költségvetése az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában biztosítja.
A rendelkezésre álló forrásból a nagy munkaerő-tartalékkal rendelkező megyékben (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) székhellyel, telephellyel rendelkező nagyvállalatok számára a lakosságszám alapján számított arányhoz képest további 10%-os mértékű többletforrással a rendelkezésre álló keret legalább 66,46 %-a, 12 308 615 328 Ft elkülönítve áll rendelkezésre.
Amennyiben a fentiekben meghatározott kiemelt és nem kiemelt megyékre jutó keret valamelyike kimerül, a Támogató az egyéb megyékben beérkezett igények figyelembe vételével felülvizsgálja a keretek belső megoszlását.
Amennyiben egy támogatást igénylő mind a kiemelt megyék, mind a nem kiemelt megyék keretére kérelmet nyújt be, a költségek a fenti keretet az egyes megvalósítási helyszínek függvényében terhelik. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 185-1852 db.
1.3. A támogatás háttere
Jelen felhívást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: GFP IH) hirdeti meg egyszerűsített kiválasztási eljárásban az 1006/2016 (I. 18.) Korm. határozatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.
2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását. Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja.
3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük a támogatási kérelem előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatási kérelemnek meg kell felelnie különösen a következőknek:
3.1 Támogatható tevékenységek bemutatása
3.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek
3.1.1.1 Kötelezően megvalósítandó, önállóan támogatható tevékenységek
Nem releváns
3.1.1.2 Választható önállóan támogatható tevékenységek
Nem releváns
3.1.2 Önállóan nem támogatható tevékenységek
3.1.2.1 Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek
a) Képzések lebonyolítása
– saját munkavállalók esetében az Fktv. 2.§ 2. pontja szerinti belső képzésként vagy
– vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzésként vagy
– saját teljesítés keretében az Fktv. szerint engedélyezett, vagy ágazati jogszabály szerint megvalósított képzésként;
beleértve a képzéshez kapcsolódó előzetes tudásmérést, és a képzést követő elégedettségmérést
A felhívás keretében támogatható az alábbi képzések bármelyike a 3.4.1.1 pontban meghatározott elvárások szerint:
1. OKJ szerinti szakképesítésre felkészítő képzések (OKJ képzések) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (2) a) pontja alapján;
2. Fktv. 2. § 19a. pontjában meghatározott kombinált nyelvi képzés, illetve az Fktv 2. § 5a) pontjában meghatározott egyéb nyelvi képzés;
3. Fktv. 2. § 6. pontjában meghatározott egyéb szakmai képzések;
4. Fktv. 2. § 5. pontjában egyéb képzés;
5. az Fktv. hatálya alá nem tartozó, Fktv. 1. § (5) h) és m) pontjai szerinti képzések (a továbbiakban: az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzések);
A képzéshez kapcsolódóan a Felhívás 3.4.1.1 pontjában foglaltaknak megfelelően előzetes tudásmérést, valamint képzést követő elégedettségmérést szükséges végezni.
A felhívás keretében a támogatást igénylőnek külső, a bevonás időpontjában nem foglalkoztatott személyeket kell bevonnia, saját toborzás keretében, a képzésekbe a képzésbe vont saját munkavállalók legalább 10%-os mértékéig az alábbi célcsoportokból:
a) a bevonást megelőző 12 hónapban volt igazoltan közfoglalkoztatott;
b) legalább 3 hónapja regisztrált álláskereső;
c) egyéb munkavállalási korú inaktív személyek.
A projekttel összefüggésben képzésbe vont külső, a bevonás időpontjában nem foglalkoztatott álláskeresői, közfoglalkoztatotti és egyéb inaktív státuszban lévő célcsoportba tartozó személyek részére bértámogatás és egyéb, foglalkoztatással összefüggő támogatások vehetők igénybe a foglalkoztatottá válásának időpontjától uniós programok keretében a területileg illetékes Kormányhivatallal történő együttműködéssel a hivatkozott projektek által támasztott feltételeknek való megfelelés esetén. Ilyen igény esetén a foglalkoztatást megelőzően (javasoltan legalább 30 nappal korábban) szükséges a területileg illetékes Kormányhivatalhoz, Járási Hivatalhoz fordulni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a képzésbe vont külső személyek foglalkoztatása a GINOP 5.1.1-15 vagy a GINOP 5.2.1-14 kiemelt projektek, illetve TOP 5.1.1-15; TOP 5.1.2-15; TOP 6.8.2-15 konstrukciókhoz tartozó projektek keretében történik, akkor támogatás igénybevételére a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 6. § 17. pontja alapján, a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek javuló hozzáférése a munkaerő-piaci kompetenciákat javító képzési lehetőségekhez támogatási jogcímen van lehetőség, az állami támogatási kategória Csekély összegű támogatás (255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 7. § 23. pont) vagy hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 7. § 13) lehet.
b) Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása
Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv “KTK 2020” előírásai szerint.
Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a támogatási kérelem konzorciumi formában kerül benyújtásra, az a) és b) pontban foglalt tevékenységeket minden konzorciumi tagnak meg kell valósítania.
4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
Amennyiben jelentkezni kíván a Felhívásra, kérjük a következő információkat vegye figyelembe.
4.1 Támogatást igénylők köre
a) Jelen Felhívásra kizárólag azon vállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek
aa) nagyvállalkozások, azaz nem minősülnek a 651/2014/EU Rendelet I. Melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak és
ab) rendelkeznek legalább két lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele) és
ac) Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei.
ad) a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 46. § (1b) bekezdése, valamint 1300/2016. (VI. 13.) Korm. határozat alapján a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok csak akkor nyújthatnak be támogatási kérelmet, ha a Kormány előzetesen hozzájárult.
ae) a 651/2014/EU rendelet I. Melléklete alapján meghatározott partner- vagy kapcsolt vállalkozások kizárólag együtt, konzorciumi formában nyújthatnak be támogatási kérelmet.
b) Jogi forma szerint (GFO):
113 Korlátolt felelősségű társaság
114 Részvénytársaság
117 Betéti társaság
121 Szociális szövetkezet
122 Takarék- és hitelszövetkezet
123 Iskolaszövetkezet
124 Agrárgazdasági szövetkezet
126 Biztosító szövetkezet
129 Egyéb szövetkezet
141 Európai részvénytársaság (SE)
142 Európai szövetkezet (SCE)
143 Magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés
144 Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC)
226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
227 Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság
573 Nonprofit részvénytársaság
574 Európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC)
c) Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség a Felhívás 4.1 ae) pontjában foglaltak szerint.
4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. március 12. 10.00 órától kezdődően 2018. december 3-án 12.00 óráig van lehetőség.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! Felhívjuk a figyelmét, hogy aláírás bélyegző használata nem minősül cégszerű aláírásnak, így az ezzel ellátott nyilatkozatok nem minősülnek cégszerűen aláírtnak.
A támogatási kérelem benyújtásának módja: Online benyújtás elektronikus kitöltő programon keresztül.
A nyilatkozat papír alapú egyik példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően minél hamarabb, de legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1539 Budapest, Postafiók 684.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét.
5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak.
5.1 A támogatás formája
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2 A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen Felhívás nem releváns.
5.3 támogatás mértéke, összege
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 10 000 000 Ft maximum 100 000 000 Ft.
https://www.palyazat.gov.hu/ginop-615-17-munkahelyi-kpzsek-tmogatsa-nagyvllalatok-munkavllali-szmra
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)
A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati dokumentumok