Iskolapad újratöltve

Magyarország Kormányának felhívása köznevelési intézmények, többcélú intézmények valamint szakképzési centrumok illetve fenntartóik számára, a végzettséggel nem rendelkező, tanköteles koron túli fiatalok középfokú tanulmányokba való visszavezetése, érettségi bizonyítvány, szakképesítés megszerzésének támogatása érdekében. 
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az iskolarendszerből kikerült, végzettséggel nem rendelkező fiatalok képzettségének javítását, a hátrányos helyzetű illetve roma gyermekek érvényesülésének növelését a köznevelési és felsőoktatási rendszerben, ill. a nem formális és informális tanulásban. A Felhívásban foglalt feltételek mentén megvalósuló programok hozzájárulnak a fenti célok megvalósításához. 
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy: 
– a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 20 millió Ft – 40 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig. 
– a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít. 

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy: 
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak: 
o a középfokú végzettséggel nem rendelkező, tanköteles koron túli fiatalok középfokú köznevelési intézményekbe történő beiskolázásához, az így beiskolázott fiatalok számának növeléséhez. 
o a szakképesítéssel, érettségivel rendelkező fiatalok számának növeléséhez; 
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet. 

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 
1.1. A felhívás indokoltsága és célja 
A munkaerőpiacon kívül rekedtek száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb, a szegénység aránya magas, az iskolarendszerben a fiatalok iskolai teljesítményét nemzetközi összehasonlításban is szélsőségesen erősen határozza meg társadalmi hátterük, így az alacsony iskolázottság újratermelődési esélye magas (QALL – Végzettséget mindenkinek! 2013). 
Ennek megfelelően a korai iskolaelhagyás3 (2015/2016. tanévben 11, 6% – KSH oktatási adatok 2015/2016, míg az EU2020 indikátor 10%) különösképpen veszélyezteti a hátrányos helyzetű és még inkább a roma tanulókat. Az oktatás szintjein felfelé haladva egyre kevesebb hátrányos helyzetű és még kevesebb roma tanuló tanul. A korai iskolaelhagyás az iskolai kudarcok legsúlyosabb formája, mely az egyéni életutat derékba töri, a társadalom számára pedig nagyon komoly szociális és gazdasági terhet jelent. Az oktatási rendszert középfokú végzettség nélkül elhagyó fiataloknak minimális esélye van arra, hogy bekapcsolódjanak az aktív munkaerőpiacra, ami az ország versenyképességét is jelentősen rontja, hiszen a munkaerőpiacon kívül rekedt emberek egyrészt nem tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, másrészt a szociális ellátórendszertől válnak függővé, és fokozottabban vannak kitéve a szegénységnek, egészségügyi problémáknak. Nehéz szociális helyzetük sajnos nagy eséllyel öröklődik tovább gyermekeikre. A korai iskolaelhagyást eredményező lemorzsolódáshoz vezethet többek között az egyéni szükségleteket figyelembe vevő differenciált tanulási lehetőségek és alternatív tanulási utak hiánya, valamint az, ha a lemaradó diákok számára nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő hatékonyságú támogatás. 
Az Európai Unió Oktatási Tanácsának korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló ajánlása (2011) szerint a korai iskolaelhagyásra vonatkozó stratégiáknak ki kell terjedniük a megelőzésre, az intervencióra és a kompenzációra is. A kompenzációs beavatkozások célja a korai iskolaelhagyók oktatásba, képzésbe való visszalépésének segítése, továbbá a hiányzó képesítés megszerzésének támogatása. E szakpolitikák közé tartoznak a második esély programok, melyek a korai iskolaelhagyók sajátos igényeinek megfelelő, a korábbi tanulmányaikat elismerő és a jólétüket támogató tanulási környezetet biztosítanak. Ezek a programok az iskoláktól mind szervezeti, mind pedagógiai szempontból különböznek: gyakran kis létszámú tanulócsoportok, személyre szabott, életkornak megfelelő és innovatív tanítás, valamint rugalmas oktatási utak jellemzik őket. Lehetőség szerint könnyen hozzáférhetőnek és ingyenesnek kell lenniük. 
Jelen konstrukció azokat a tanulókat célozza, akik esetében a baj már megtörtént: akik számára a hagyományos oktatási forma eredménytelenséghez vezetett. Ezek a tanulók általában erőteljes motivációs problémákkal, gyakran tanulási nehézségekkel, alapismereti, alapképességek-beli hiányosságokkal küzdenek, melyek nagyon nehézzé teszik az iskolai előrehaladást és szinte lehetetlenné a munkaerő-piaci beilleszkedést. A sikerélmény-hiány súlyos következményeinek visszafordítása komoly feladat, amellyel kapcsolatban segítségre a tanuló közvetlen környezetéből kevésbé lehet számítani. Nem ritka, hogy e nehézségekhez antiszociális viselkedési elemek, devianciák kapcsolódnak, melyek kezelésére a második esély programnak szintén gondot kell fordítania. 6A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia kimondja, hogy az iskolából, képzésből idő előtt lemorzsolódottakat, a tényleges végzettség nélküli iskolaelhagyókat támogató kompenzáló intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy mindenki számára könnyen hozzáférhetőek legyenek, az egyéni szükségletek függvényében a megélhetéshez nélkülözhetetlen feltételeket is biztosítsák, illetőleg olyan rugalmas formákban legyenek igénybe vehetőek, amelyek az egyéni életproblémákat és a már megszerzett tudást és képességeket, kompetenciákat is tekintetbe veszik. 
A minimálisan figyelembe veendő egyéni élethelyzetek a stratégia szerint: 
– munka melletti tanulás esetén a munkahelyi kötelezettségek, munkaidő, 
– családfenntartási kötelezettség, korai gyermekvállalás, 
– idős, beteg vagy kiskorú hozzátartozó időszakos vagy tartós gondozása, 
– az addigi életút során non-formális vagy informális úton már megszerzett kompetenciák, 
– egészségi és pszichés állapot, 
– szociális helyzet, 
– lakhatás 
Előzmény projekt: 
TÁMOP-3.3.9.B-12/1-KMR- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása – Második Esély típusú programok támogatása 
A köznevelés rendszeréből végzettség nélkül lemorzsolódott tanulók munkaerő-piaci esélyei továbbra is nagyon gyengék, éppen ezért a már lemorzsolódott tanulók visszavezetése érdekében folytatni kell a második esély programok megvalósítását, azzal, hogy jelen felhívás a szakmai fejlődésre, szervezetfejlesztésre, horizontális tanulásra jóval nagyobb hangsúlyt fektet mint az előzménykonstrukciók. 
A konstrukció célja: 
A konstrukció célja a középfokú végzettséggel nem rendelkező, tanköteles koron túli fiatalok középfokú tanulmányokba való visszavezetése, érettségi bizonyítvány, szakképesítés megszerzésének támogatása, mely szorosan kapcsolódik a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése VEKOP célkitűzéshez is. 
A konstrukció olyan második esély típusú programokat támogat, melyek erősen személyközpontú, komplex és alternatív pedagógiai hatásrendszerükkel, rugalmas, egyéni tanulási utak biztosításával képesek megszólítani azokat a fiatalokat, akik a hagyományos iskolarendszerbe nem tudtak beilleszkedni, akik számára a hagyományos oktatási forma kudarcot hozott. 
A célcsoport az esetek döntő többségében különösen nehéz háttérrel rendelkezik, nagyon sérülékeny, így gyakran az életvezetéshez, a társadalomba illeszkedéshez is szüksége van támogatásra. Ugyanígy a szakmai képzés közbeni vagy a munkahelyi viselkedésük is jóval több problémát okozhat, mint a hagyományos oktatási formákban résztvevők esetében. Ezért a második esély programokban az oktatási és komplex segítő szolgáltatások szerves egészet alkotnak, és alapvető fontosságú a programban dolgozó valamennyi szakember speciális felkészítése, folyamatos továbbképzése, lehetőleg az adott intézménybe kihelyezve
A második esély típusú iskolák a célcsoport révén rá vannak kényszerítve a tanulóközpontúságra, az innovatív megoldások alkalmazására, így hasznos szakmai inputot adhatnak a hagyományosan működő köznevelési intézmények fejlesztéséhez is. 
Stratégiai kapcsolódások: 
A konstrukció hozzájárul az Európa 2020 Stratégia két fő célkitűzésének megvalósulásához, a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentéséhez és ahhoz, hogy a 30-43 év közötti lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséget szerezzem. Ezen kívül elősegíti Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégia, a Köznevelés-fejlesztési stratégia, a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. (1603/2014 (XI. 4.) Korm. határozat, és annak 2015-2017. évi kormányzati intézkedési terve 1672/2015. (IX. 22.) Korm. határozat, valamint céljainak megvalósulását. 
Partnerségi Megállapodáshoz, OP-hoz való kapcsolódások: 
A konstrukció a Társadalmi hozzáférést bővítő 7. prioritási tengelyén belül az VEKOP 7.3 A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése, továbbá a szakpolitikai irányítás fejlesztése intézkedést hivatott szolgálni. Az intézkedés tartalmazza a köznevelési rendszerből lemorzsolódó személyek visszavezetését a köznevelés világába, a piacképes szakmához és/vagy érettségi bizonyítványhoz juttatás érdekében – a Második Esély típusú intézmények keretrendszerét alkalmazva -, elősegítve a célcsoport továbbtanulását és munkaerő-piaci integrációját. A beavatkozás kiemelten kezeli a társadalmi integrációt, hátránykompenzációt és kirekesztés mérséklését elősegítő kezdeményezéseket és támogatja az egyenlő bánásmód érvényesülését, a befogadó nevelés-oktatás erősítését támogató programok megvalósítását, melyek hozzájárulnak az oktatási egyenlőtlenségek mérsékléséhez és a szegregációs jelenségek csökkentéséhez. 
A Duna Régió Stratégia (DRS): jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztések támogatják és szolgálják a DRS-ben a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolására, lényeges mérséklésére meghatározott célok megvalósulását. A fejlesztések összhangban vannak a Duna Régió Stratégia 7. prioritási területének (Tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás, és az információs technológiák segítségével) kiemelt célkitűzéseivel, és ez által hozzájárulnak azok megvalósulásához is. 
Célcsoport 
A támogatás célcsoportja – tekintettel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (3) és a 60. § szakaszban; valamint a 97. § (1) bekezdéseiben foglaltakra – a tankötelezettségi koron túli általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulók, fiatalok, akik a programba belépéskor még nem töltötték be a 25. életévüket, és az iskolarendszert bármilyen ok miatt korábban már elhagyták, továbbá a program megvalósításában résztvevő pedagógusok. A programba történő toborzás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a programba bevont tanulók legalább 30%-a roma származású legyen (Önkéntes nyilatkozat roma származásról – jelen felhívás 11. melléklete), a részvétel tanulói jogviszonyon alapuljon. 
A második esély típusú programokban minimum 20, célcsoportbeli tanulónak kell részt vennie. A program megvalósulása során lehetőség van a bevont tanulók szükség szerinti további csoportokba osztására. Egy csoport létszáma nem haladhatja meg a 12 főt. 
Jelen Felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek. 
1.2. A rendelkezésre álló forrás 
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 0,4 milliárd Ft. 
Jelen Felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 10-20 db. 
1.3. A támogatás háttere 
Jelen felhívást a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága hirdeti meg 1011/2016. (I.20.) számú Kormányhatározatban szereplő éves fejlesztési keret alapján. 

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE 
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását. 
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja! 

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek: 
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek 
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek 
A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan: 
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek: 

I. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA: 
1. Egyéni tanulói igényekre reagáló, (intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködések eredményeképp megvalósuló) rugalmas tanulási útvonalakat biztosító személyközpontú, pedagógiai gyakorlat megvalósítása 
– egyéni tanulói igényeknek megfelelő előrehaladás biztosítása 
– szöveges értékelés 
– egyéni fejlesztés 
– mentori rendszer működtetése 
– tanulói mikrocsoportos nevelés-oktatás 
– rugalmas vizsgáztatás 
– csoportok és intézmények közötti átmenetek kialakítása 

2. A pedagógiai program, intézményi dokumentáció átdolgozása (a projektidőszak végéig) mely tükrözi az adott iskola által kifejlesztett, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási útvonalat biztosító gyakorlat működtetését 

3. A különböző tanulási formákat (formális, nem formális, informális), az aktív tanulást és önálló ismeretszerzést támogató, pszichoszociálisan támogató és vonzó tanulási környezet kialakítása 

4. Egyéni szükségletekből kiinduló fejlesztés megvalósítása egyéni fejlődési terv mentén, előrehaladási napló vezetésével az alábbi tevékenységek megvalósításával: 
Tanulástámogatás: 
– tanulási motivációt felkeltő, erősítő tevékenységek megvalósítása 
– tanuláshoz, munkavállaláshoz szükséges alapkompetenciák, fejlesztése (szövegértés, szövegalkotás, a kommunikáció, matematikai kompetenciák, logika) 
– az önálló tanulás készségének, technikáinak kialakítása, fejlesztése minden tanuló esetében 
– digitális kompetenciák fejlesztése és igény szerint az ehhez kapcsolódó vizsga letétele (pl: ECDL képzés, IKT alaptanfolyam) 
– idegen nyelvi készségek fejlesztése, igény szerint a nyelvvizsga megszerzésének támogatása egyéni igényekhez és felkészültséghez, állapothoz igazított, differenciált tanulási tartalmak és eszközök alkalmazása 
Élethelyzetből adódó nehézségek leküzdésének támogatása, személyiségfejlesztés: 
– a konstruktív életvezetéshez, mindennapi élethez, a társadalomba történő sikeres beilleszkedéshez szükséges alapkompetenciák (life skills) fejlesztése személyiségfejlesztés, ennek érdekében támogató szolgáltatások biztosítása 
– önismeret pedagógiai módszerekkel történő fejlesztése, pozitív jövőkép kialakítása, a szociális kompetenciák fejlesztése 
– a bevont tanulók intézményi és egyéni kapcsolatrendszerének bővítése 
Életpálya-építés 
– a tanulók önismeretének, pozitív jövőképének fejlesztése (pl. drámapedagógiai foglalkozás, mentálhigiénés szakember alkalmazása, iskolai szociális munkás foglalkoztatása, pályatanácsadó, pszichológus) 
– pályaválasztással kapcsolatos ismeretek bővítése 
– az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben rejlő lehetőségek megismerését segítő tevékenységek 
– felsőfokú oktatási intézmények, roma szakkollégiumok stb. látogatása, velük való kapcsolatfelvétel 
– szerepmodellek bemutatása, bevonása (hasonló helyzetből érkező diplomások, egyetemisták, önmagukat nehéz helyzetből felküzdő sikeres emberek) 
– pályaorientációt, karriertervezést segítő partnerekkel, munkaerő-piaci szereplőkkel, potenciális munkaadókkal szervezett programok (pl. nyílt nap, gyakornoki program, üzemlátogatások) 
– álláskereséshez szükséges készségek, képességek fejlesztése (önéletrajz, motivációs levél készítés, interjú szimulálása stb.) 

5. Közösségfejlesztés, tanórán kívüli kulturális szabadidős programok biztosítása, klubtevékenységek megvalósítása (kommunikációs és szociális képességek fejlesztése, személyiség gazdagítása, közvetlen hátránykompenzálás) 

6. A pedagógiai munkát támogató tevékenységek: 
– a célcsoporttal foglalkozó pedagógusok, további szakmai megvalósítók, szupervíziója, mentálhigiénés támogatása, felkészítése 
– be-és kimeneti mérések elvégzése, összevetése és kiértékelése, 
– belső minőségbiztosítási rendszer kidolgozása (külön a diákok, külön a pedagógusok munkájára vonatkozóan) 
– második esély program intézményi szintű mérés-értékelése 
– mentori munkacsoport működtetése mely elsősorban az egyéni nyomonkövetésre koncentrál, a mentorrendszer működtetését tervezi, fejleszti 
– belső szakmai munkacsoport működtetése, mely az alábbi célok megvalósításán dolgozik: 
– egyéni fejlődés nyomonkövetése 
– belső minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, működtetése 
– a célcsoport hozzáférésének biztosítása, az intézményi és intézményen belüli átmenetek segítése, egyéni, rugalmas tanulási utak biztosítása 
– személyközpontú, differenciált, korszerű tanulásszervezés, pedagógiai gyakorlat megvalósítása, támogatása 
– konstruktív életvezetés, a társadalomba történő sikeres beilleszkedés, pályaorientáció támogatása, munkaerő-piaci esélyek növelése 
– esetkezelő csoport(ok) működtetése (mely történhet a fenti munkacsoportok keretében is) 

7. Nyílt napok, nyitott programok szervezése tanévenként legalább két alkalommal (programon kívüli személyek bevonásával) 

8. Együttműködés a projekt megvalósítása során: 
– az EFOP 3.1.7. Esélyteremtés a köznevelésben kiemelt projekttel történő együttműködés írásbeli megállapodás keretében “a pedagógiai munkát segítő tevékenységek” (5. tevékenységcsoport) megvalósítása illetve adatszolgáltatás terén 
– az intézményes pedagógiai szakmai szolgáltató szektor szakembereivel 
– családdal/partnerrel/referenciaszeméllyel való partneri viszony kialakítása (családlátogatás, közös programok, tréningek, a tanulók/család/munkahely/iskola – kapcsolatrendszer feltárása és ennek konzekvenciái az iskolai munkával kapcsolatban, segítő szolgáltatások, a tanulás megtérülő jellegének tudatosítása, tanulással kapcsolatos attitűd formálása) 
– kormányhivatal munkaügyi osztályával, potenciális munkaadókkal 

9. Hálózatosodás, kapacitásfejlesztés 
– Tudásmegosztás, horizontális tanulást elősegítő tevékenységek megvalósítása a második esély programot megvalósított/megvalósító szervezetekkel/intézményekkel (workshopok szervezése, jó gyakorlatok, vezetői és projekt tapasztalatok megosztása, szakmai műhelyek, konferencia szervezése, hospitáció és elemzése) – legalább félévente egy alkalommal, a projekt megvalósításának ideje alatt legalább két különböző szervezettel/intézménnyel való együttműködés keretében) 
– Horizontális együttműködést, tapasztalatcserét elősegítő tevékenységek további, szakmai fejlődés szempontjából releváns (nem második esély programot megvalósító) intézményekkel, szervezetekkel (pl: tanodákkal, szakiskolákkal, Híd programokat, GINOP 6.2.2. programot megvalósító intézményekkel). A projekt időtartama alatt legalább három alkalommal. 

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI 
4.1. Támogatást igénylők köre 
Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be köznevelési intézmények vagy fenntartóik: 
a) Központi költségvetési szerv: GFO-kód: 312 
b) Bevett egyház: GFO-kód: 551 
c) Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy: GFO-kód: 552 
d) Elsődlegesen vallási tevékenységet végző beslő egyházi jogi személy: GFO-kód: 555 
e) Egyházi szervezet: GFO-kód: 559 
f) Közalapítvány önálló intézménye, Egyéb alapítvány önálló intézménye: GFO-kód: 562, 563 
g) KKV-nak nem minősülő nonprofit korlátolt felelősségű társaságok, nonprofit részvénytársaság: GFO-kód: 572, 573 
h) Központi költségvetési irányító szerv: GFO kód: 311 
i) Helyi nemzetiségi önkormányzat: GFO-kód: 371 
j) Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv: GFO-kód: 372 
k) Helyi nemzetiségi önkormányzatok társulása: GFO-kód: 373 
l) Országos nemzetiségi önkormányzat: GFO-kód: 351 
m) Országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv: GFO-kód: 352 
n) Országos nemzetiségi önkormányzatok társulása: GFO-kód: 353 
o) Egyéb egyesület: GFO kód: 529 
p) Közalapítvány: GFO kód: 561 
q) Egyéb alapítvány: GFO kód: 569 
r) Egyesülés: GFO kód: 591 
s) Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet: GFO kód: 599 
t) Egyéb jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet: GFO kód: 699 
u) Költségvetési rend szerint gazdálkodó, központi költségvetési körbe tartozó szerv: GFO kód: 381 
v) Költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati költségvetési körbe tartozó szerv: GFO kód: 382 
A) a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 7. § (1) szerinti köznevelési intézmény: gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola; 
B) a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 20. § (1) szerinti többcélú intézmények közül az alábbiak: 
– egységes iskola vagy összetett iskola, amennyiben az A) pontban meghatározott intézményegysége van; 
– közös igazgatású köznevelési intézmény, amennyiben az A) pontban meghatározott intézményegysége van; 
– a szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum amennyiben az A) pontban meghatározott intézményegysége van. 
Többcélú intézmények estében csak az A) pontban szereplő intézményegységekre vonatkozóan nyújtható be támogatási kérelem. 
Az elvárt (fő)tevékenységi kör egyházi szervezetek esetében nem releváns. 
Egy fenntartó egy feladat-ellátási helyre több támogatási kérelmet nem nyújthat be. Egy támogatási kérelem keretén belül maximum 3 feladat-ellátási helyre nyújtható be támogatási kérelem. 
A jelen felhívásra a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet igényelhet támogatást. 
A kevésbé fejlett régiókban lévő székhellyel rendelkező szervezet akkor nyújthat be támogatási kérelmet, ha a megvalósítás helyszínéül szolgáló fenntartott intézmény székhelye Közép-Magyarország területén található. 
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség. 
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre 
Lásd az ÁÚF “Kizáró okok listája” c. részben. 
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja 
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. november 13-tól 2018. február 22-ig van lehetőség. 
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: 
2017. november 13-tól 2017. december 15-ig 
2017. december 18-tól 2018. február 22-ig 
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül. 
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással12 látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás13/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre: 
Nemzetgazdasági Minisztérium 
Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság 
1525 Budapest, Pf. 95. 
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!
5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak! 
5.1. A támogatás formája 
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül. 
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége 
Jelen felhívás esetében nem releváns. 
5.3. A támogatás mértéke, összege 
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 20 000 000 Ft, maximum 40 000 000 Ft. 
A programba bevont tanulók számától függően: 
20 fő esetén legfeljebb 25 000 000 Ft 
21-22fő esetén legfeljebb 27 500 000 Ft 
23-24 fő esetén legfeljebb 30 000 000 Ft 
24-26 fő esetén legfeljebb 32 500 000 Ft 
27-28 fő esetén legfeljebb 35 000 000 Ft 
29-31 fő esetén legfeljebb 38 000 000 Ft 
legalább 32 fő bevonásától maximum 40 000 000 Ft 
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a. 
https://www.palyazat.gov.hu/vekop-735-17-iskolapad-jratltve-msodik-esly-programok-tmogatsa-1
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag