FELHÍVÁS
a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására
és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására
A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok
A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16
Magyarország Kormányának felhívása család – és gyermekjóléti központot fenntartó helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai számára önállóan vagy azoknak más helyi önkormányzatokkal, helyi önkormányzatok társulásaival, helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, egyházi, nonprofit szervezetekkel alkotott konzorciumai számára, a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló projektek megvalósítása érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a gyermekszegénység visszaszorítását, megelőzését és a szegény családban élő gyermekek, továbbá a tartós rászorultságban élők számának csökkentését. Ehhez a leszakadó területeken a helyi igények figyelembe vételével kidolgozott, a legkorábbi életkortól induló, a szülők bevonásával történő beavatkozásokra, valamint a szakemberek hosszú távú jelenlétére van szükség. A cél elérését a Kormány a helyi önkormányzatokkal, helyi önkormányzatok társulásaival önállóan vagy azoknak más helyi önkormányzatokkal, helyi önkormányzatok társulásaival, helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, egyházi, nonprofit szervezetekkel közösen alkotott konzorciumainak együttműködésével tervezi megvalósítani jelen felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
– A benyújtott támogatási kérelmekről a jogszabály által meghatározott határidőn belül dönt.
– A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 350 millió Ft–500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.
– Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a projekt elszámolható költségei legfeljebb 25%-ának, közszféra szervezet, civil szervezet, egyházi jogi személy és nonprofit gazdasági társaság kedvezményezett esetén 50%-ának megfelelő előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy projektjük megvalósításával hozzájárulnak:
– a gyermekeket sújtó nélkülözés mérsékléséhez,
– az iskolaérett gyerekek arányának növeléséhez és az iskolai hiányzások valamint a köznevelési intézményekből való lemorzsolódás arányának csökkentéséhez,
– a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javulásához,
– a résztvevők körében az egészségtudatos életmód elterjesztéséhez,
– a humán szolgáltatások minőségének javításához, valamint indokolt esetben kapacitásbővítéséhez a támogatott hátrányos helyzetű célterületeken,
– helyi közösségek kialakításához és önszerveződésének megerősítéséhez,
– a korábbi hátrányos helyzetű térségek (kedvezményezett járások) integrált gyermekprogramjainak, valamint szakmai, módszertani támogatásának folytatásához és bővítéséhez.
1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A Felhívás indokoltsága és célja
A szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem kiemelt feladata az Európai Uniónak, ezért a 2020-as célkitűzések egyik konkrét vállalása, hogy az unión belül legalább 20 millió fővel csökkenjen a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma.
Az Eurostat által használt összesített szegénységi és kirekesztődési mutató három dimenziót foglal magában: A relatív jövedelmi szegénységet, a súlyos anyagi deprivációt valamint a munkaszegénységet (nagyon alacsony munkaintenzitás). Azok a személyek vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, akik e három fő dimenzió közül egyben vagy többen érintettek. E mutató szerint 2013-ban Magyarországon a teljes lakosság 31,1%-át, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, ami 2,4 százalékponttal, azaz 241 ezer fővel alacsonyabb a 2012. évinél, ugyanakkor azok száma, akiket mind a három szegénységi dimenzió együttesen sújtott 461 ezer főt tett ki, ami 18 ezer fővel több, mint a megelőző évben.
Életkor szerint vizsgálva valamennyi szegénységi dimenzió tekintetében a legveszélyeztetettebb csoportba a 18 év alatti gyermekek tartoznak. Körükben 2013-ban az országos átlagnál 10 százalékponttal magasabb volt azok aránya, akik ki vannak téve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának. Ennek egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik, így ezek a családok kevesebb jövedelemmel rendelkeznek.
Az átlagosnál magasabb szegénységi kockázat jellemzi a három- és többgyermekes, valamint az egyszülős háztartásokat. A szegénység jelenléte erősebb azokon a településeken, ahol magas a rászoruló gyermekek száma. 610 olyan település van az országban, ahol a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) gyerekek aránya 75% felett van. Ezeken a településeken további nehézséget okoz azon szakemberek hiánya, akik megfelelő módszertannal felruházva segítséget nyújtanak a fokozottan veszélyeztetett családok számára.
A szakemberek tudásából gyakran hiányoznak a halmozott hátrányok kezelésére vonatkozó gyakorlati ismeretek és a kölcsönös tanulás lehetősége; a szinergiák jobb kihasználása a gyerekek és szüleik hatékony támogatása érdekében. Mindezek hiánya miatt a rászorulókat támogató szolgáltatások nem elég hatékonyak, és gyakran kapacitásuk sem elegendő.
A területi hátrányok és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatáshiány erősen meghatározzák a gyerekek későbbi lehetőségeit, életminőségét. A leghátrányosabb helyzetű területeken a problémák koncentráltan vannak jelen, gyakori a szakember- és fejlesztési kapacitáshiány, részben ennek következtében pedig hiányosak és/vagy alacsonyabb szakmai színvonalúak a különféle közszolgáltatások. A kisebb településekre gyakran nem jut megfelelő számú orvos, gyermekorvos, védőnő, tanár, nem elég hatékony és/vagy kapacitáshiányos a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, kevés a gyógypedagógus, elmarad a szükséges gyógytorna vagy a képesség-készségfejlesztésben és a tanulásban való, fejlesztőpedagógiai jellegű segítség, nehezen elérhető a korai képességgondozás.
A leszakadó területeken a helyi igények figyelembe vételével kidolgozott, a legkorábbi életkortól induló, a szülők bevonásával történő beavatkozásokra, valamint a szakemberek támogató jelenlétére hosszú távon szükség van a felzárkózás érdekében.
A 2007-2013-as időszakban több körben megvalósult TÁMOP 5.2.3 projektek kezelték és enyhítették a problémákat, ennek ellenére a fentiekben felsorolt kiváltó okok negatív hatásainak csökkentése továbbra is kiemelt célként fogalmazódik meg. Szükségessé vált további hiányzó szükségletek feltárása, beazonosítása és kielégítésük érdekében újabb fejlesztések és szolgáltatások biztosítása, a szakemberek fejlesztése, a családok körében szemléletformálás, összhangban a 2007-2013-as időszakban megvalósuló fejlesztések félidős és záró értékeléseiben megfogalmazottakkal. A támogatást igénylők köre a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XII. 26) Korm. Rendelet 2. számú mellékletében, a komplex mutató értéke alapján meghatározott járások. Emellett a megvalósuló fejlesztések kedvezményezettjei között a területi besorolással kapcsolatos jogszabályi változások miatt (kistérségek megszűnése, járások kialakulása) új belépők is vannak, akik esetében a meglévő hiányok még fokozottabban jelen vannak.
A helyi igényekre és szükségletekre reagálva a felhívás keretében megvalósuló fejlesztések átfogó célja a 2007-2013 közötti programozási időszakban indított integrált térségi gyermekprogramok továbbfejlesztése, újabb célterületekre való kiterjesztése az alábbiakban megfogalmazottspecifikus célok elérésével:
– a szegénység csökkentése érdekében családi gazdálkodási stratégiák átalakítása, jövőkép kialakítása, a szegény családokban élő gyerekek fokozott támogatása, szocializációjuk segítése; körükben a Biztos Kezdet szemlélet elmélyítése, elterjesztése,
– az alacsony képzettség hosszú távú csökkentése, a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai és iskolán kívüli képesség- és készségfejlesztése, továbbtanulási arányuk növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése,
– egészségtudatos életmód elterjesztése a hátrányos helyzetű gyerekek és szüleik körében, melynek keretében az egészségi állapot javítása, tinédzserszülések csökkentése, szenvedélybetegségek, egyéb devianciák csökkentése,
– a humán szolgáltatások kapacitásbővítése a támogatott hátrányos helyzetű területeken,
– a szociális, pedagógiai, kulturális, egészségügyi ellátórendszer intézményei közötti együttműködések javítása,
– szakemberek számának növelése, hiányzó szakember-kapacitás pótlása (pl.: iskolapszichológus, szociális munkás, gyógytornász, fejlesztő pedagógus),
– cselekvőképes helyi közösségek kialakítása, önszerveződések ösztönzése és megerősítése.
Az átfogó és specifikus célok elérését olyaneszközök szolgálják, mint az innovatív módszerek kidolgozása helyi szakemberek bevonásával, szakmai műhelyek megtartása, jó gyakorlatok átadása, célcsoport számára szolgáltatások és képzések nyújtása, szabadidős és fejlesztő programok megvalósítása, civil kezdeményezések és hálózatos együttműködések ösztönzése.
Jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztéseket folyamatosan nyomon követi és segíti az EFOP 1.4.1 Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása c. kiemelt konstrukció, mely szakmai és módszertani támogatást nyújt.
Stratégiai kapcsolódások:
A felhívás illeszkedik a “Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiához azáltal, hogy a gyermekek helyzetének javítását szolgáló EFOP konstrukciók (Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása és az Integrált térségi gyermekprogramok) a Stratégia alapelveivel összhangban annak céljaihoz hozzájárulva, az egyes fejlesztési irányokon belüli eszközök együttes alkalmazásával segíti a leghátrányosabb helyzetű területeken élő gyerekeket és családjaikat.
Illeszkedik továbbá a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. (MNTFS II) “Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája, a Köznevelés-fejlesztési stratégia, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról szóló 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozathoz. Az MNTFS II 7.1. Gyermek jól-lét beavatkozási területénél megfogalmazottak szerint “a gyerekszegénység csökkentése érdekében tovább kell fejleszteni a leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyermekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére – 2007-2013 – között elindított integrált programokat, illetve azokat további hátrányos helyzetű területekre szükséges kiterjeszteni. Az MNTFS II 2015-2017 évekre szóló intézkedési tervéről szóló 1672/2015. (IX. 22.) Korm. határozat szerint a gyermekes családok ismétlődő szegénységi körének megtörése, esélyeik tartós és hosszú távú növelése érdekében folytatni és bővíteni kell a korábbi hátrányos helyzetű térségek (kedvezményezett járások) integrált gyermekprogramjait, valamint szakmai, módszertani támogatását.
Az EU 2020 Stratégia 2020-ig elérendő céljai közül a felhívás hozzájárul a “Az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak arányát 25%-kal csökkenteni kell, több mint 20 millió embert emelve ki a szegénységből” valamint “a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni” célkitűzésekhez.
A felhívás ugyancsak hozzájárul a 2013/112/EU “Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” c. Bizottsági Ajánláshoz, amely megfogalmazza, hogy a hátrányos helyzet nemzedékről nemzedékre történő öröklődésének megakadályozása érdekében a Tagállamok alakítsanak ki és hajtsanak végre a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelését célzó olyan szakpolitikákat, amelyek több dimenziós stratégiák révén kívánják előmozdítani a gyermekjólétet.
A felhívás az EFOP “A marginalizálódott közösségek – például romák – társadalmi-gazdasági integrációja prioritásának 1.4. Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése” intézkedéséhez illeszkedik: “Az intézkedés az integrált térségi gyermekprogramok célzott kiterjesztését célozza, amelynek keretében a leghátrányosabb helyzetű járásokban a gyermekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére 2007-2013 között elindított térségi komplex gyermekesély programok továbbfejlesztése, indokolt esetben bővítése történik. A továbbfejlesztés kiterjed a gyerekeknek nyújtott szolgáltatásokra, módszerekre, a szakemberek tudásának bővítésére, továbbá a szükségletek jobb megértése alapján a célcsoport szélesítését, további gyerekek/családok bevonását jelenti.”
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 31 db.
Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 1.3. A támogatás háttere
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016. (II. 9.) Kormány határozat jóváhagyta az EFOP-1.4.2 “Integrált térségi gyermekprogramok támogatása a hátrányos helyzetű térségekben” című felhívás megvalósítását.
Jelen felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: Támogató) hirdeti meg.
2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06 40-638-638 telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja.
3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása
Felhívjuk a figyelmet, hogy a Felhívás vonatkozó részeiben az “elődprojektben résztvevők” kifejezést használjuk, azokra a támogatást igénylőkre, ahol a 2007-2013 időszakban a TÁMOP 5.2.3 konstrukciók valamelyike alapján Gyerekesély program működött, a többi támogatást igénylő esetén az új belépőkifejezést használjuk azon tevékenységeknél, ahol ennek jelentősége van.
A Felhívás keretében az alábbi tevékenységekkötelezők és támogathatóak:
I. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS
1. A projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése.
2. Közbeszerzések előkészítése, feltételes közbeszerzések lebonyolítása.
3. Az elődprojektben résztvevőknél a projekt célterületére vonatkozóan 2007-2013 között készült Kistérségi Tükör aktualizálása; új belépőknél Járási Tükör elkészítése az EFOP-1.4.1-15 Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása című konstrukció keretében megvalósuló kiemelt projekt kedvezményezettjének szakmai irányításával.
4. Az elődprojektben résztvevőknél a korábban elkészült kistérségi Gyerekesély stratégia és Cselekvési Terv felülvizsgálata, az EFOP-1.4.1-15 Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása című konstrukció keretében megvalósuló kiemelt projekt kedvezményezettjének szakmai irányításával.
II. PROJEKTMENEDZSMENT
Részletes előírásokat a projektmenedzsmenttel kapcsolatban lásd a 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben.
III. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA
Az alábbi tevékenységek közül az összes tevékenységcsoport megvalósítása kötelező:
1. A járási család- és gyermekjóléti központok szolgáltatásainak bővítése, erősítése, kiegészítése
A program stratégiai megalapozottságának erősítése
2. A program helyi megvalósításának és a Gyerekesély Bizottság (a továbbiakban GYEB) működésének adminisztratív és szakmai hátterét biztosító Gyerekesély Iroda működtetése elkülönült szervezeti egységként a család- és gyermekjóléti központban vagy annak fenntartójánál.
3. Új belépőknél a célterületen élő gyermekek, fiatalok és családjuk helyzetének, igényeinek, szükségleteinek felmérése, valamint ez alapján Gyerekesély stratégia és Cselekvési Terv készítése legkésőbb 2019. június 30-ig
Helyi innovatív fejlesztések
4. Innovatív módszerek kidolgozása és alkalmazása a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) gyermekes családok számára, a helyi szakemberek javaslata alapján,
5. Krízishelyzeteket megelőző és azokat kezelő, esélynövelő megoldások támogatása a GYEB döntése alapján a helyi szükségleteknek megfelelően.
Szakemberek közötti együttműködések erősítése
6. Járási és települési szintű és szakmaközi hálózatok működtetése a gyermekek, fiatalok és családjaik érdekében működő intézmények és szolgáltatások munkatársainak részvételével az összehangolt, eredményesebb és hatékonyabb működés érdekében (továbbképzés, műhelymunka stb.)
Szolgáltatásfejlesztés és koordináció
7. A család- és gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, erősítése, kiegészítése, szinergiában a hazai forrásokból megvalósuló tevékenységekkel.
8. A járás területén hiányzó szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, pedagógiai célú kulturális (tanulást segítő) helyi szükségletre épülő speciális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szinergiában a hazai forrásokból megvalósuló tevékenységekkel.
9. Közösségi, gyermek-és ifjúsági programok működtetése szegregátumban vagy szegregált településen, meglévő vagy új közösségi térben, ahol a szülők számára kötelezően kell biztosítani háztartási – gazdálkodási, pénzkezelési ismeretekkel kapcsolatos foglalkozásokat
10. Prevenciós és kortárssegítő tevékenységek a deviáns magatartás, a korai iskolaelhagyás, a korai terhességek, káros szenvedélyek stb. megelőzése érdekében.
11. Iskolai szünetekben és hétvégeken szervezett szabadidős és fejlesztő programok.
12. Munkaerő-piaci és közösségi részvételre felkészítő tevékenységek a gyermek és ifjúsági korosztálynak
Civil és önkéntes tevékenységek fejlesztése
13. A hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra irányuló civil kezdeményezések elősegítése, önkéntesek bevonása a programok megvalósításába, a bevontak felkészítése, szakmai-módszertani támogatása, önkéntesek felkészítése, szakmai-módszertani támogatása.
Helyi szakemberek együttműködése, támogatása
14. Járási és települési szintű szakmai műhelyek működtetése a gyerekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek számára tapasztalatcserék, tudásbővítés, továbbképzési és képzési tevékenységek megvalósítása céljából
15. A projekt szakmai megvalósítói, szükség esetén az együttműködő partnerként bevont szervezetek szakemberei számára
a. szupervízió, coaching,
b. a hálózatos együttműködést támogató csapatépítő programok (rendezvények, tapasztalatcserék) lefolytatása a projekt első félévében, tréner bevonásával, valamint
c. az előítéletek leküzdését, a harmonikus együttélést szolgáló érzékenyítés, szemléletformálás, konfliktuskezelés stb.
Biztos Kezdet szemlélet elterjesztését célzó tevékenységek
16. Szülők számára – különösen óvodás kor alatti gyermekkel – gyermeknevelést támogató motivációs képzések, rendezvénysorozatok szervezése.
17. A Biztos Kezdet szemlélet megjelenésének elősegítése a szakemberek és szülők kapcsolata tekintetében a bölcsődékben, óvodákban, iskolák alsó tagozatán, és más kisgyermekkori szolgáltatásokban (előadások, csoportok, foglalkozások stb.).
Hiányzó szakemberek pótlása
18. A járás területén hiányzó, vagy a szükségletekhez képest nem megfelelő mértékben rendelkezésre álló szaktudás és szakértelem programba vonásának elősegítése (pl. gyermekorvos, szakorvosi ellátás, gyógytornász, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, dietetikus, mediátor, óvodai-, iskolai-, telepi szociális munkás stb.)
Az EFOP 1.4.1 Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása c. kiemelt projekttel való együttműködés
19. a megvalósítók, szükség esetén az együttműködő partnerként bevont szervezetek szakembereinek részvétele a kiemelt projekt által szervezett képzéseken, szakmai műhelyeken, szakmai rendezvényeken, (a résztvevők számára csak az utazási és szállás költség biztosítandó jelen projektből, a képzés költségét a kiemelt projekt biztosítja)
20. monitoring adatok biztosítása – a kiemelt projekt által működtetett online monitoring rendszer megfelelő mennyiségű és minőségű adatokkal, időben történő feltöltése érdekében,
21. együttműködés a kiemelt projekt szakértőivel, munkatársaival..
A program kommunikációja
22. A program hatékony helyi kommunikációja a célcsoportok és döntéshozók felé
Könyvvizsgálat
23. A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló könyvvizsgálói jelentést a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani
IV. HORIZONTÁLIS KÖVETELMÉNYEK
Részletesen lásd a 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben.
V. TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG
A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségeket az ÁÚF 10. fejezete tartalmazza.
4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
Amennyiben jelentkezni kíván a Felhívásra, kérjük a következő információkat vegye figyelembe.
4.1 Támogatást igénylők köre
A felhívásra (amennyiben konzorciumban valósul meg a fejlesztés, konzorciumvezetőként) támogatási igényt nyújthat be olyan
– helyi önkormányzat (GFO 321),
– helyi önkormányzatok társulása (GFO 327),
amely az alábbi járások család-és gyermekjóléti központjainak fenntartója. Az érintett járások esetén kötelező a felsorolt – járáson kívüli – települések bevonása is.
Elődprojektekben résztvevők:
1. Baktalórántházai járás valamint Apagy Nyírtét, Berkesz Nyírtass, Nyírkarász
2. Bátonyterenyei járás
3. Cigándi járás, valamint Felsőberecki és Alsóberecki
4. Csengeri járás
5. Edelényi járás
6. Encsi járás
7. Fehérgyarmati járás
8. Gönci járás
9. Hegyháti járás valamint Bikal és Oroszló
10. Hevesi járás
11. Jánoshalmai járás
12. Kaposvári járás
13. Kisteleki járás
14. Mátészalkai járás
15. Mezőcsáti járás valamint Tiszavalk és Tiszabábolna
16. Nyírbátori járás
17. Ózdi járás
18. Putnoki járás
19. Sarkadi járás
20. Szerencsi járás valamint Sóstófalva és Újcsanálos
21. Szigetvári valamint Szentdénes
22. Szikszói járás
23. Vásárosnaményi járás
24. Berettyóújfalui járás
Új belépők:
25. Barcsi járás
26. Kunhegyesi járás
27. Derecskei járás
28. Salgótarjáni járás
29. Sellyei járás
30. Szécsényi járás
31. Tiszafüredi járás
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására önállóan vagy konzorciumi formában is lehetőség van, legfeljebb két partner bevonásával. Konzorciumi partner lehet a fent felsorolt járásokban működő:
– helyi önkormányzat (GFO 321)
– helyi önkormányzatok társulása (GFO 327)
– helyi nemzetiségi önkormányzat (GFO 371)
– egyéb egyesület (GFO 529)
– bevett egyház (GFO 551)
– elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy (GFO 552)
– elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy (GFO 555)
– egyházi szervezet technikai kód (GFO 559)
– egyéb alapítvány (GFO 569)
– nonprofit korlátolt felelősségű társaság (GFO 572)
– nonprofit részvénytársaság (GFO 573)
kivéve a járáson kívüli településeket, melyek együttműködő partnerként kerülnek bevonásra.
Helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása csak abban az esetben lehet konzorciumi partner, amennyiben nem ő a család- és gyermekjóléti központ fenntartója.
A konzorcium esetében a finanszírozás tagi szinten történik.
Együttműködő partnerek:
Kötelező az együttműködés kialakítása és a projekt teljes futamideje alatti fenntartása az EFOP-1.4.1. Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása kiemelt projekt megvalósítóival.
Az erről szóló együttműködési megállapodás a támogatási szerződés aláírásának feltétele. A kiemelt projekttel való együttműködési megállapodás-mintát jelen felhívás 8. A felhívás szakmai mellékletei pontja tartalmazza.
A felsorolásban szereplő, járáson kívüli települések programba való bevonása érdekében kötelező együttműködés kialakítása a család-és gyermekjóléti központok fenntartói valamint a járáson kívüli települések önkormányzatai között. Az erről szóló nyilatkozatot a támogatási kérelemhez csatolni szükséges.
4.2 Támogatásban nem részesíthetők köre
Lásd az ÁÚF c. dokumentumban található 2. Kizáró okok listája c. részben.
4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
a) Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2016. június hó 15-től 2018. június hó 15-ig van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
– 2016. év augusztus hó 1. nap
– 2016. év december hó 16. nap
– 2018. év június hó 15. nap
b) A támogatási kérelem benyújtásának módja: Online benyújtás elektronikus kitöltőprogramon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a Felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is. A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően minél hamarabb, de legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1374 Budapest, Pf. 613.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét.
5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak.
5.1 A támogatás formája
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2 A projekt javaslat maximális elszámolható összköltsége
Nem releváns.
5.3 A támogatás mértéke, összege
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege
a) a járások komplex mutatók szerinti sorrendje14 alapján 41-102 rangsorszámú járások esetén minimum 350 millió Ft maximum 400 millió Ft;
b) a járások komplex mutatók szerinti sorrendje alapján 1-40 rangsorszámú járások esetén minimum 450 millió Ft maximum 500 millió Ft
c) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
5.4 Előleg igénylése
Jelen felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás 25%-a, közszféra szervezet, civil szervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság kedvezményezett esetén az igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás 50%.
A fenti összeghatárt és százalékos mértéket a 272/2014. (XI. 5.) Korm.rendelet 116. § (3) bekezdése alapján a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja kezdeményezésére az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter megemelheti, ha a kedvezményezett a támogatási előlegnyújtás ütemezését alátámasztó likviditási tervet készít, és a magasabb támogatási előleg mértékének szükségességét megalapozottan indokolja.
Az előleg igénylésének feltételei:
– a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel
– ha a kedvezményezett biztosítékadásra kötelezett, a kedvezményezett legkésőbb az előlegigénylési kérelem benyújtásakor igazolja az előleggel megegyező összegű biztosíték(ok) rendelkezésre állását,
– az előlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelő,
– a kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési igénylést.
A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésnél, szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a támogatást igénylő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét.
Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a támogatást igénylő közszféra szervezet a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés – tartalékkeret nélküli – elszámolható összege 50%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét. A szállító ezt az előleget közvetlenül jogosult igényelni, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 119. §-ában foglaltak figyelembevételével.
Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a támogatást igénylő közszféra szervezet a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 118. §-ában foglaltak alapján fordított áfa-előleg igénybe vételére is jogosult.
Az előleget igényelni a záró kifizetési igénylés benyújtásáig bármikor lehet. Támogatási előleg kizárólag utófinanszírozású tevékenység vonatkozásában igényelhető.
Tartalék terhére előleg a tartalékátcsoportosítást követően igényelhető.
A támogatási előleggel legkésőbb a záró kifizetési igénylésben el kell számolni.
https://www.palyazat.gov.hu/efop-142-16-integrlt-trsgi-gyermekprogramok-
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)
A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag
Forrás: pafi.hu