A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
A beérkezett támogatási kérelmek számára és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel, 2017. április 7. napjától a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Ifjúsági kisközösségi együttműködések támogatása” című (EFOP-1.3.6-17 kódszámú) felhívás felfüggesztésre kerül.
Ennek értelmében 2017. április 7-én, 0:00 órától – a felfüggesztés esetleges feloldásáig – támogatási kérelmek nem lesznek benyújthatóak.
A fiatalok helyi társadalomba történő beágyazottságának elősegítésére
A Felhívás címe: Ifjúsági kisközösségi együttműködések támogatása
A Felhívás kódszáma: EFOP-1.3.6-17
Magyarország Kormányának felhívása regionális hálózatokkal rendelkező szövetségeknek és egyesületeknek a hazai közösségi nevelés továbbfejlesztése, a minőségi neveléshez, cselekvő közösségi létformához való hozzáférés egyenlő esélyekkel történő biztosításának megvalósítása érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a közösségfejlesztés támogatását, a közösségi összetartozás erősítését. A cél elérését a Kormány szövetségek és egyesületek hálózatosodásának elősegítése révén tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
– a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 500 millió forint-1200 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
– a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak a fiatalok elhelyezkedési esélyének javulásához, a fiatalok helyi közösségi részvételének erősödéséhez illetve a helyi civil és intézményi szereplők közötti együttműködések erősítéséhez.
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak a fiatalok fizikai aktivitását célzó helyi programlehetőségek, és a helyi települési ifjúsági szolgáltatások körének és minőségének bővüléséhez.
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.
1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A Felhívás indokoltsága és célja
Az ifjúsági szakmapolitikai terület kiemelt jelentőségű Magyarország jövőjének, hosszú távú társadalmi és gazdasági céljainak és elképzeléseinek megvalósításában. A terület koordinációjára, összehangolására, a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában foglaltak megvalósítására – mely kiemeli az ifjúságfejlesztés társadalmi és nemzetgazdasági jelentőségét – fontos az országos jelentőségű, regionális hálózatokkal rendelkező, ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek munkájának megsegítése.
A konstrukció több ponton kapcsolódik a Lisszaboni Szerződésben foglalt ifjúsággal kapcsolatos irányelvekhez, az Európai Unió 2010-2018 közötti időszakra vonatkozó Ifjúsági Stratégiájához, Magyarország Alaptörvényéhez, a Nemzeti Reform Programhoz, a Partnerségi Megállapodás vonatkozó prioritásához, a Nemzeti Ifjúsági Stratégia horizontális- és specifikus céljaihoz illetve a stratégia Cselekvési Tervéhez. A javaslat illeszkedik az Új Nemzedék Jövőjéért Programhoz, a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiához, a Nemzeti Önkéntes Stratégiához, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2011-2020 elemeihez egyaránt (a stratégiákhoz való illeszkedés kifejtésére a későbbi fejezetekben kerül sor).
Az ifjúságban rejlő erőforrások kibontása, a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, a fiatalok helyben maradásának, aktív és tudatos szerepvállalásának, az értékalapú cselekvő magyar társadalom kialakításának, valamint a gyermekek és fiatalok önmaguk és mások jövőjét pozitívan formálni képes felnőttekké nevelésük és fejlesztésük érdekében fontos az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek munkájának támogatása.
A magyar társadalom teljesítőképességének növeléséhez az ifjúsági közösségek fokozott érvényesülése jelenti azt a hosszú távú beruházást, amely képes hozzájárulni: a tanulás, nevelés-oktatás minőségi fejlesztéséhez, a versenyképes tudás megszerzéséhez, a kulturális értékteremtéshez, az önkéntesség elterjedéséhez, és a tudatos önfejlesztésen valamint értékeken alapuló közösségi társadalom kialakulásához. Mindezt az ifjúsági, közösségi tevékenységek illetve az ifjúsághoz kapcsolódó bevonó szolgáltatások bővítése és fejlesztése, valamint az ifjúsággal végzett tudatos, jelen konstrukció kereteiben kialakítani, megvalósítani és terjeszteni kívánt standardokon alapuló fejlesztő munka szolgálja tekintettel arra, hogy a gyermek- és fiatalkorban megjelenő önkéntes közösségi létforma a felnőttkori munkavállalás és társadalmi beilleszkedés előszobája.
Magyarországon a fiatalok (15-24 évesek) munkanélküliségi rátája 2013-ig meghaladta az EU-28 átlagát: Míg 2013-ban az EU-28 átlag 23,3% volt, addig Magyarországon ez a mutató 27,2%-on állt.
2014-ben azonban Magyarországon a fiatalok munkanélküliségi rátája már azonos volt az EU-28 átlagával. 2014. III. negyedévben mindkét adat 21,3%. Az azóta eltelt időben pedig tovább csökkent, 2016. április- június időszakára már 13,3%-ra. Ugyan EU átlag alatti, de relatíve jelentős hazánkban a fiatalok körében a hosszú távú (12 hónapja vagy annál régebb óta állástalan) munkanélküliek aránya (2013-ban 33%). Viszonylag nagy arányú (és a válság óta folyamatosan nő) a sem oktatásban, képzésben, sem pedig foglalkoztatásban résztvevő fiatalok (úgynevezett NEET-ek) aránya; Az Eurostat adatai szerint 2014-ben a 15-29 éves magyarországi fiatalok 16,4%-a esett ebbe a kategóriába (EU28 átlag: 15,4%).
Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb változása, hogy a fiatalok tiszta célirányos életpályák helyett, sajátos, egyéni utas, töredezett életpályák mentén élik mindennapjaikat. Az életpályák töredezetté válásával felértékelődik a gyenge kötések társadalmi és gazdasági integrációban játszott szerepe, mivel a fiataloknak a tartós integrációhoz újra és újra meg kell találni azokat a közegeket, ahol a tehetségüket a közösség számára is hasznos módon kibontakoztassák. Sokkal nagyobb eséllyel találják meg ezeket a közegeket azok a fiatalok akik sok, területileg és társadalmilag differenciált gyenge kötéssel rendelkeznek. Az ilyen hasznos gyenge kötések termelődésének és megosztásának az egyik legfontosabb terepét az ifjúsági közösségek alkotják.
Megállapítások:
Az ifjúsági munka, az ifjúsági közösségfejlesztés:
– a fiatalok társadalmi részvételének kialakítását segítő,
– a különböző munkaerő-piaci és vezetői (puha) kompetenciák széleskörű fejlesztését támogató,
– a közösségi szerep hangsúlyozásával a tanulás individualizációját ellensúlyozó,
– a társadalmi szocializáció folyamatát támogató,
– a nevelés értékteremtő funkcióját erősítő tevékenységek összessége.
Mindezen szerepeit alapvetően a nem-formális és informális tanulás alkalmazása útján tölti be.
A köznevelés szakpolitikai környezetének vizsgálata alapján megállapítható, hogy az ifjúsági közösségfejlesztés a gazdasági versenyképesség és a társadalmi kohézió egyre hangsúlyosabbá váló célkitűzéseire közvetett és közvetlen hatással van.
Felhasználói oldalon a közösségi lét az egyén szempontjából hozzájárul a megélést, tanulást és a szocializációt segítő lehetőségek bővítéséhez, amely a munkaerőpiacon hasznosítható készségek fejlesztésének alapvető elvárása. Az önszerveződő közösségekben megjelenő közösségvezetői státuszok és az ezzel járó, már fiatal korban megkezdett önkéntes vezetői munka pedig – ugyanakkor Hazánkban még nem kellően nevesítve – versenyelőnyt jelenthet a fiatal felnőttek számára a munkaerőpiacon, vagy már egy munkahelyen a vezető beosztásba kerülés kritériumainak teljesítéséhez.
Az informális és nem-formális tanulási módszerekkel történő készség- és képességfejlesztés segíti a tanulási motiváció felkeltését és fenntartását, ezzel a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését, a képzettségi szint javítását. Olyan, az intézményes oktatáson kívüli lehetőségeket kínál – a közösségi tapasztalatot eredményező ifjúsági programokkal – amelyek révén folyamatos és dinamikus fejlődési lehetőséget biztosít a fiatalok számára. Az ifjúsági közösségfejlesztés középpontjában a tanulók lelki, érzelmi, értelmi, társas és testi dimenzióinak egysége áll. Mindezzel az egész életen át tartó tanulás azon elvárásához kapcsolódik, hogy a tanulás sikeres tevékenység legyen, illetve mintát teremt a pedagógiai kultúraváltás előremozdításához a pedagógiai innovációk elterjesztésén keresztül.
A társadalmi kohézió kihívásai tekintetében megfogalmazott komplex beavatkozások igényéhez a közösségfejlesztés a gyermekek és fiatalok társadalmi felelősségvállalásának erősítésével járul hozzá. Ezzel segíti a cselekvőképes és tudatos szereplőkből álló helyi közösségek kialakulását, illetve támogatja a jövőt – értékek mentén tudatosan formálni akaró társadalmi réteg kialakítását. A konstrukció a társadalmi kohézió célkitűzésének középpontba állításával olyan beavatkozási irányok erősítését teszi lehetővé, mint az új helyi közösségek létrehozása, a meglévő közösségek fejlesztése, az aluról jövő ifjúsági kezdeményezések strukturálása és támogatása, a közösségvezetők számának növelése, a társadalom erőforrásainak összekapcsolását segítő fejlesztések, a helyi közösségek közötti területi kooperáció és a társadalmi beágyazottság növelése, és a jövőt meghatározó társadalmi szereplők nevelése, fejlesztése.
Az eddigi, hasonló területen megvalósuló fejlesztésekhez képest (többek között a TÁMOP-5.2.8-12/1 – Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása c. konstrukció), építve azok eredményeire, a tervezett projekt tágabb célt fogalmaz meg: az értékalapon működő közösségek összefogására épülő, széles eléréssel rendelkező közösségi ifjúsági szolgáltató rendszer kialakítását valósítja meg. A tágabb célok megfogalmazásán túl a célcsoport is kiszélesítésre kerül: az iskolás korú gyermektől a fiatal felnőttek igényeinek megfelelő szolgáltatások kerülnek kialakításra ezen fejlesztés keretében. A TÁMOP-5.2.8. projekt kapcsán láthatóvá vált, hogy a meglévő kisközösségi pedagógiai módszerek a hátrányos helyzetű térségekben és a hátrányos helyzetű fiatalok esetében csak korlátozottan használhatóak. A fejlesztések részben nemcsak magyarországi, hanem határon túli magyar közösségek szakmai támogatását is szolgálják.
Az egymás közelében működő közösségek összekötése, valamint az ország különböző pontjain lévő, de hasonló célú közösségek közötti kapcsolatok kialakítása, hálózatosodásuk elősegítése kiemelten fontos célja a felhívásnak. A hálózatba rendeződés eredményeként a közösségek nemcsak egymás feladatait és céljait ismerik meg, tudást és tapasztalatot cserélnek, hanem működésük is fenntarthatóbbá válik. A lokálisan elszigetelt ifjúsági kisközösségek összefogásával ugyanis a közösségek életképessége, jövőbeli fennmaradási képessége is nagymértékben javul. A hálózatok kialakításának elősegítése érdekében célszerű országos lefedettséggel rendelkező, valamint a hálózatos működésben gyakorlati tapasztalattal bíró szervezetek bevonása.
A konstrukció célja:
A konstrukció küldetése a hazai közösségi nevelés továbbfejlesztése és széleskörű (államhatárainkon átívelő) elterjesztése, a minőségi neveléshez, cselekvő közösségi létformához való hozzáférés egyenlő esélyekkel történő biztosítása a társadalom, különös tekintettel a 8-25 éves hátrányos helyzetű területeken, ill. a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok számára. Átfogó cél a fiatalokkal foglalkozó közösségek alulról jövő kezdeményezéseinek támogatása, hálózatosodásuk elősegítése, társadalmi beágyazottságuk növelése annak érdekében, hogy az ifjúság, társadalomba beilleszkedése zavartalan és hatékony legyen. A konstrukció célja a fiatalok szociális kompetenciáinak fejlesztése, a közösségi önkéntes munka és az egyéni fejlődés közötti kapcsolódás vizsgálata és disszeminálása. A projekt feladatának értelmezi olyan, hosszú távú egyéni és szervezetek közötti kapcsolatok létrejöttének elősegítését, melyeknek hatására a helyi szereplők az ifjúkort követően is egy-egy település meghatározó szereplői lehetnek, valamint a kapcsolódó szervezetek közös szakmai tevékenységei által a települési, térségi ifjúsági szolgáltatások színvonalának növekedése megvalósulhat, hozzájárulva ezzel a vidék megtartó erejének növeléséhez.
A konstrukció által elérendő részcélok:
– Bővüljön a helyi települési ifjúsági szolgáltatások köre és minősége, a fiatalok alulról jövő kezdeményezéseinek felszínre kerülésével.
– Bővüljenek a fiatalok társadalmi és fizikai aktivitását célzó helyi programlehetőségek.
– Erősödjön a fiatalok helyi közösségi részvétele.
– Erősödjenek a helyi civil és intézményi szereplők közötti együttműködések.
– Közösségi hálózatok kialakítása.
Jelen Felhívásban részletezett tevékenységek több stratégiai tervdokumentumban megfogalmazott célok elérését szolgálják:
a) A Nemzeti Ifjúsági Stratégia hatályos cselekvési tervében megfogalmazott, kiemelten a felhívás céljaihoz kapcsolódó feladatok:
– Az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése:
Esélyegyenlőség, szolidaritás: a kisközösségi nevelés sajátosságából adódóan a kirekesztés, a kirekesztettség, a marginalizáció esélyeinek csökkentése.
– Az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése:
Tudatosság és társadalmi integráció: az ifjúság társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának fejlesztése a közösségi nevelés eszközeivel.
– Az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek munkájának elősegítése:
Civil társadalom: ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek hálózatosodásának segítésén, alulról jövő kezdeményezéseinek támogatásán keresztül.
b) A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja: az 1494/2011. (XII. 27.) Korm. határozat az Új Nemzedék Jövőjéért Program. A kormányzati ifjúságpolitikai stratégiai célokkal összhangban – az ifjúsági korosztály igényeinek megfelelő, egységes és átfogó szolgáltatási rendszer kialakítása a cél, amely az iskolarendszerű képzésben résztvevő diákok iskolai sikerességét, életpálya tervezésük folyamatát széleskörű programok révén segíti elő.
c) A “Legyen Jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia célkitűzéseiből elsősorban a gyermekek fejlődési esélyeinek növeléséhez kíván hozzájárulni a konstrukció. A Nemzeti Stratégiában foglaltak alapján a gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartozó, békés társadalom, amelynek alapjait a gyermekek körében kell megépíteni, a szolidaritás erősítésével. Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése.
d) A Nemzeti Önkéntes Stratégia kiemelt célként kezeli a munkanélküliek, az iskoláskorúak és az alacsony iskolázottságúak önkéntes tevékenységekbe való bevonását. A munkaerőpiactól tartósan távol lévők reintegrációja az önkéntes tevékenység révén hangsúlyos szerepet kap a stratégiában. Az iskoláskorúak önkéntes tevékenységekbe való bevonásához nagyban hozzájárulhat az Iskolai Közösségi Szolgálat is, melynek bevezetésére a Köznevelési törvény megalkotása keretében került sor.
A dokumentumban meghatározott célok szerint feladat:
1) az önkéntesség kultúrájának fejlesztése;
2) a speciális célcsoportok bevonása;
3) a hátrányos helyzetű csoportok integrációjának elősegítése, a társadalmi kohéziót segítő
önkéntesség fejlesztése.
e) A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (amely 2011 novemberében jelent meg), a jelenlegi helyzet bemutatása után a 2011-2020-as időszakban szükségesnek ítélt intézkedéseket fogalmazza meg. Az uniós stratégia átfogó célja, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma. Magyarország ehhez kapcsolódó vállalása mintegy félmillió ember kisegítése a szegénységből. A felzárkózás politika stratégiai koncepciójában megfogalmazott, tervezett intézkedések alapeleme az együttműködés, a társadalmi kohézió, a közösségért, a személyes sorsért vállalt felelősség megerősítése.
f) A Családokról szóló Fehér könyvben foglaltak szerint: A családok támogatása az őket segítő közösségeken (civil szervezetek, egyházi közösségek) keresztül is megvalósul. A konstrukció a család társadalmi szerepének megerősítését, a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatását továbbá a társadalmi együttélés erősítését célzó intézkedések beavatkozásain keresztül kapcsolódik az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP).
A Duna Régió Stratégia (DRS): jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztések támogatják és szolgálják a DRS-ben a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolására, lényeges mérséklésére meghatározott célok megvalósulását. A Duna Régió Stratégia 9. prioritásának (Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés) beavatkozási területei kapcsán célul tűzi az elmaradott régiók, térségek versenyképes tudáshoz való hozzájárulásához. A Felhívás ezen cél megvalósítását fiatalok társadalmi és fizikai aktivitását célzó helyi programlehetőség fejlesztésén keresztül támogatja.
Az Operatív Programok a 2010-ben készült “Az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó előzetes nemzeti intézkedési terv” alapján kerültek kidolgozásra. Így az EU 2020 alapvetően meghatározta az OP konstrukcióit.
Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt:
– Intelligens növekedés: tudás és innováción alapuló gazdaság kialakítása.
– Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és verseny-képesebb
gazdaság.
– Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte
gazdaság kialakításának ösztönzése.
Jelen konstrukció keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
Célcsoport:
Közvetlen célcsoport:
– a kevésbé fejlett régiókban élő 8-25 év közötti gyermekek, fiatalok, ezen belül különösen a hátrányos helyzetűek, valamint a kedvezményezett járásban vagy kedvezményezett településen élők
Közvetett célcsoport:
– 8-25 éves fiatalok családtagjai;
– gyermekkorukban közösségi nevelésben részesült felnőttek;
– gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó szakértők, pedagógusok, hitoktatók, lelkészek;
– a közösségi ifjúságnevelés iránt érdeklődő felnőttek;
– helyi ifjúsági közösségek, civil szervezetek, különösen a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozók;
– helyi ifjúsági közösségek, civil szervezetek tagjai és önkéntesei, különösen a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozók;
– települési önkormányzatok, és önkormányzat által fenntartott intézmények;
– a konstrukció által képviselt elvek mellett elköteleződő szervezetek intézmények.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2,1 milliárd Ft.
Jelen Felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 2-3 db.
1.3. A támogatás háttere
Jelen Felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban Támogató) hirdeti meg a 1037/2016. (II. 9). Korm. határozatban szereplő éves fejlesztési keretek alapján.
2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-tól 16 óráig, pénteken 8:30-tól 14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!
3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:
A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:
I. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA
1. Módszertani fejlesztések, tananyagfejlesztés
a. Közösségi, kisközösségi nevelést támogató, nem-formális és élménypedagógiai módszereken alapuló, hiánypótló módszertani és szakmai anyagok, ajánlások kidolgozása, valamint a meglévő tartalmak felülvizsgálata, továbbfejlesztése
b. A célcsoport közösségben tartását segítő eljárások, módszerek, tartalmak és támogató anyagok kifejlesztése
c. A hátrányos helyzetű fiatalok bevonását támogató módszertan kialakítása a kisközösségi nevelés, illetve a vezetőfelkészítés területén
d. Közösségi ifjúságnevelést segítő online felületek, alkalmazások, applikációk létrehozása, a meglévő keretek továbbfejlesztése és tartalombővítése
2. Oktatás, kompetenciafejlesztés
a. Vezetőfelkészítő program megvalósítása, kortárs közösségi vezetők felkészítése és mentorálása, hálózatba szervezése annak érdekében, hogy a fiatalokkal foglalkozó közösségek, alulról jövő kezdeményezéseit, hálózatosodásukat elősegítsék, és társadalmi beágyazottságukat növeljék valamint, hogy ezen közösségeken keresztül a fiatalok társadalomba való beilleszkedése zavartalan és hatékony legyen
b. Célcsoport felkészítését és/vagy koordinálását végző szakemberek felkészítése (képzők képzése), szakmai együttműködés megvalósítása, tapasztalatcsere biztosítása
c. A célcsoporttal szakmai munkájuk során találkozó, fejlesztésükkel, nevelésükkel, oktatásukkal foglalkozó társadalmi szereplők (pl. önkormányzati ifjúsági referensek, pedagógusok, művelődésszervezők, hitoktatók, közösségszervezők stb.) számára kompetenciafejlesztés és szakmai felkészítés biztosítása.
d. Célcsoport közvetlen oktatása, kompetenciafejlesztése, melynek segítségével a célcsoport tagjai a jövő magyar társadalmát értékek mentén befolyásolni, összefogni és irányítani képes fiatal felnőttekké válnak. Az informális és nem formális keretek között zajló felkészítések, képzések célja a bevont fiatalok egyéni- és közösségi fejlesztése, különösen a társadalmi ismeretek, menedzsment és irányítás, civil- és közszféra tématerületek megismerésén, a vezetői kompetenciák fejlesztésén, valamint a társadalmi problémák projektjellegű megoldásán keresztül.
3. Programok, rendezvények
a. Helyi, településközi, megyei, regionális rendezvények, táborok, egyéb ifjúsági közösségnevelést elősegítő programok (szabadidős tevékenységek, közösségfejlesztő programok, kulturális programok) szervezése toborzási, megtartási, értékteremtési céllal a célcsoport számára
b. A határon túli ifjúsági közösségekkel való kapcsolattartás erősítését célzó programok, rendezvények
c. Az ifjúsággal foglalkozó szakemberek (pl.: ifjúsági referensek, helyi civil szervezetek vezetői, önkéntes segítői stb.) számára műhelyek / konzultációs alkalmak, rendezvények megvalósítása
d. A közösségek együttműködését, hálózatosodását elősegítő programok, rendezvények szervezése
Az 1., 2., 3. tevékenységcsoportokon belül minden támogatást igénylőnek kötelező legalább két (az alpontokban jelölt) tevékenységet megvalósítani.
4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be önállóan vagy konzorciumvezetőként:
1. Egyéb szövetség GFO kód: 517
2. Egyéb egyesület GFO kód: 529
A 1. és 2. pontban szereplő támogatást igénylők közül kizárólag az alábbi feltételeknek együttesen megfelelő szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet: a) önálló civil szervezet, rendelkezik legalább 5 éves közhasznú jogállással (2010 óta évente benyújtott közhasznúsági jelentések)
b) alapszabálya alapján ifjúságneveléssel, vagy az ifjúság széleskörű támogatásával foglalkozó szervezet
c) hazai és/vagy Kárpát-medencei regionális hálózattal rendelkező civil szervezet
d) több mint 200 helyi ifjúsági csoporttal rendelkezik a támogatási kérelem benyújtásakor
Egy szervezet egy támogatási kérelmet nyújthat be.
Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség.
Egy szervezet csak egy konzorciumban vehet részt.
Konzorciumi partner lehet:
1. Központi Költségvetési szerv GFO kód: 312
2. Egyéb szövetség GFO kód: 517
3. Egyéb egyesület GFO kód: 529
4. Egyéb alapítvány GFO kód: 569
5. Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy GFO kód: 552
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
Lásd az ÁÚF “Kizáró okok listája” c. részben.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. március 06-tól 2019. március 06-ig van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési szakaszok kerültek meghatározásra:
2017. március 06. – 2017. március 31.
2017. április 07. – 2017. május 31.
2017. június 07. – 2017. december 31.
2018. január 06. -2018. március 31.
2018. április 07. – 2018. június 30.
2018. július 07. – 2018. szeptember 30.
2018. október 07. – 2018. december 30.
2019. január 06. – 2019. március 06.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a Felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással3 látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1397 Budapest, Pf. 504.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!
5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1. A támogatás formája
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen Felhívás esetében nem releváns.
5.3. A támogatás mértéke, összege
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió forint, maximum 1,2 milliárd Ft.
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
https://www.palyazat.gov.hu/efop-136-17-ifjsgi-kiskzssgi-egyttmkdsek-tmogatsa
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)
A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag