Énekelt Versek XXI. Fesztiválja

A szervezők ezúttal is bemutatkozási lehetőséget kínálnak mindazoknak a szólistáknak és együtteseknek, akik, illetve amelyek énekelt verseket adnak elő saját megzenésítésükben. A versenyen való részvétel feltétele, hogy a benevezők műsorán három megzenésített vers szerepeljen; ezek közül az egyiket Ladik Katalinnak a szervezők által ajánlott költeményei közül válasszák ki. A legjobbak meghívást kapnak a versenyre, amelyet 2016. május 13-án, 18 órától a zentai Művelődési Házban a műfaj legjelesebb képviselőiből álló zsűri előtt rendezünk meg. A fesztivál a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű országos rendezvénye.

A verseny fődíjai:
1. díj: 12 000 dinár; 2. díj: 10 000 dinár; 3. díj: 8000 dinár.

A zsűri tagjai: Ladik Katalin költő, performer, színész, a fesztivál díszvendége (Budapest), Radványi Balázs énekes-zenész, a Kaláka együttes tagja, a zsűri elnöke (Budapest), Török Máté, a Misztrál együttes tagja, verséneklő, zenész, Verebes Ernő zeneszerző-költő (Zenta) és Szögi Csaba író, költő (Zenta).

Jelentkezni 2016. április 30-áig lehet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapján (http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=evfform&id=9967), ahol a felhívás, a versszöveg és a jelentkezési lap is megtalálható. A versenydalok is itt tölthetők fel mp3-as formátumban. Bővebb információ a Zentai Művelődési Házban V. Boros Gabriellánál (+381/24-812-603+381/24-812-603), Baráth Hajnal Annánál (+381/63-569-247) és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben Nádi Karolinánál (+381/24-816-790+381/24-816-790) kapható.

Ladik Katalin

A múlt század 70-es éveiben egy szokatlan jelenség tartotta izgalomban a magyar és az újvidéki irodalmi életet. Ezt a jelenséget Ladik Katalinnak hívják, aki előtt akkoriban sokszor értetlenül állt a közönség. Nem sejthették, hogy az olykor meztelenül mutatkozó költő, színésznő performance-aival a költészetet kívánta radikális és roppant modern eszközökkel megújítani. A vizuális líra és a testi kifejezés művészetének közegében azóta is a nyelv vezeti ezt az életművet, mely a képzelet és a nyelv közös forrásvidékéről táplálkozik, a világ és az élet erotikus, vagyis vágyközeli és halálos igézetében.

Ladik Katalin Újvidéken született, és az utóbbi húsz évben felváltva él és alkot Újvidéken, Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén. Az úgynevezett írott költeményekkel párhuzamosan hangkölteményeket és vizuális verseket is alkot, előadóművész, kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotója és vokális előadója, képzőművész, továbbá a happening, mail art, akció műfajában is tevékeny.

A 60-as évek végén tűnt fel szürrealista, erotikus hangvételű verseivel. Ladik Katalin a nagyon kevés magyar költők egyike, aki eklatáns módon szemlélteti, hogy a költői közlés nyelve az írott kódrendszeren túl a hangban, a látványban, a mozdulatban, a konkrét akusztikai és vizuális artikulációban valósul meg a maga teljességében. A költő jelenlétével vagy csak a hangjával vagy a képzelet írásba kódolt formáival tested ad a szónak, a nyelvnek. A hanggal, a nyelvi közlés testi realizációjával az ember – többnyire anélkül, hogy gondolna rá – már a köznapi érintkezésben is testet ad a nyelvnek. A nyelvet tudatosan alkalmazó művész azonban kiváltképpen gondol erre, különösen olyan költő, mint Ladik Katalin, aki költészetében a nyelv valamennyi kiterjedését alkalmazza: írott szövegköltészetét a magyar kritika itt-ott már méltó helyén kezeli; az ezeken alapuló vagy ezektől független fónikus, vagyis hangköltészeti munkáit már csak a nemzetközi művészi élet ismeri első vonalában.

Díjai: Kossuth Lajos-díj (1991), a Hollandiai Mikes Kelemen Kör díja (2000), József Attila-díjjal (2001), a Szerb Köztársaság Nemzeti Kulturális Díja (2009), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2012).

Díjak színészi munkásságáért: Újvidék város Októberi Díja (1967), Vajdasági Hivatásos Színházak Szemléjének 1. díja (1978, 1986), a Szerbiai Drámai Művészek Egyesületének 1. díja (1979), Magyar Televízió elnöki nívódíja (1980).

Kötetei: Ballada az ezüstbicikliről (1969), Elindultak a kis piros bulldózerek (1971), Mesék a hétfejű varrógépről (1978), Ikarosz a metrón (1981), A parázna söprű (1984), Kiűzetés (1988), Jegyesség (1994), A négydimenziós ablak (1998), Fűketrec (2004), Élhetek az arcodon? (2007), Belső vízözön (2011), Ladik Katalin legszebb versei (2012)

Forrás: Versek szódával (http://www.koltokmaskepp.hu/ladik.html)

Léda és a fattyú

A szagodat, ha feledni tudnám,
most nem kísérnének holdfényes kutyák.
Zsebemben lüktetsz az esti villamosban,
izzadtan dörzsölöm a nadrág gomblyukát.

A farkadat, ha feledni tudnám,
de bekísértek tollpihés egyenruhák.
Szájamban lüktet két repülőjegy,
mely nem érvényes, és nem visz sehová.

A tükör démona

Látlak lebegni és eltűnni egy friss röntgenfelvételen,
aztán lassan leveted húsom,
izzadtságomat letörlőd mellkasodról,
lélegzetemet kifésülöd hajadból,
nedveim elapadnak szájadban,
szabad leszel és meztelen,
győztes és vesztes vagy
velem és nélkülem.
Aztán visszaszáll a rend, felöltözhetek,
magamra öltöm húsodat,
izzadt hónaljadba belekarmolok,
zihálásoddal hajamat felborzolom,
nedveidet magamba szürcsölöm,
szabad leszek és meztelen,
győztes vagyok és vesztes
veled és nélküled.

Mese

a kertben egy gyerek
sárga papucsot ültetett
s a papucsfán termett sok papucsvirág
az ágakon pedig sok papucsmadár
meglátta ezt a hold egy éjjelen
fájt a lába hát kapta magát
leszedte a sok papucstojást
és a lábára rakta fel
azóta a hold sárga papucsban jár
a kisgyerek pedig
egy kis ezüstcipőt is elültetett

Vers a szerelmes piócáról

Van egy nagy sárga tányérom.
A tányér közepén egy lyuk.
A !yukon át az én szerelmes piócám
jár be hozzám telihold idején.
Mert van egy nagy sárga piócám.
A pióca közepén egy lyuk.
Oda jár be ezer darázs
birsaimaág a nagy tányérok idején.
És a fekete lyuk
ahová a nagy sárga tányér jár
éneklő piócával a közepén.
a szerelmes pióca éneke:
ezer darázs a torkomban
birsalmaág a faromban
égő kecske a bokorban