A népmese anyanyelvi kompetenciafejlesztő

A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
Elérhető a honlapon a Széchenyi 2020 keretében megjelent EFOP-3.3.4-17 A népmese anyanyelvi kompetenciafejlesztő szerepének erősítése az informális és non-formális tanulásban kitöltő programja. 

A Felhívás címe: 
A népmese anyanyelvi kompetenciafejlesztő szerepének erősítése az informális és non-formális tanulásban 
A Felhívás kódszáma: EFOP-3.3.4-17 
Magyarország Kormányának felhívása a kulturális intézmények, illetve fenntartóik részére a kulturális intézményekben megvalósuló, a köznevelést kiegészítő, népmesével kapcsolatos informális és nem formális tanulást biztosító szolgáltatások, tevékenységek, új tanulási tartalmak, valamint programkínálat fejlesztése érdekében. 
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházást a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében. A dokumentum hangsúlyozza a tanórán kívüli nem formális és informális tanulási formák jelentőségét, mint ami jelentősen hozzájárulhat a köznevelésben részt vevők tudásának gyarapításához, a szociokulturális és területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. 
A cél elérését a Kormány kulturális intézmények együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén. 
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy: 
– a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 30 000 000 Ft-80 000 000 Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig; 
a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít. 
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy: 
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak a köznevelés esélyteremtő szerepének javítása cél eléréséhez; 
– fejlesztik a népmeséhez, szóbeli meséléshez, kapcsolódó hagyományokhoz, a mesére épülő neveléshez fűződő kompetenciákat és ismereteket; 
– népszerűsítik a hagyományos magyar népmesét, a mesei gondolkodást és nevelést az informális, nem-formális és informális oktatási kereteken belül; 
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet. 

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 
1.1. A felhívás indokoltsága és célja 
Helyzetelemzés: 
A magyar népmesekincs széles körben elismert kulturális értékünk. A népmesemondás hagyományos szerepe a közösségeinkben többszintű volt: erősítette a közösségi összetartozást, tanító-szórakoztató céllal élethelyzetek megoldására beszélt el példákat (ún. sorsmegoldó képletet kínált fel), valamint a kapcsolódó műfajokkal együtt (közmondások, szólások, mondókák, epiko-lírikus népdalok) egészen kisgyermek kortól kezdve a nyelv elsajátítását segítette. Így vált lehetővé, hogy a népmesének kialakuljon egy kettős, normatív és szórakoztató szerepe, valamint betölt egyfajta “szelep” szerepet (a mesei fantasztikum képes kiragadni a realitásból, ezáltal fejleszti az asszociatív, a fogalomalkotási és az absztraháló készséget). 
A népmese, bár kezdetektől fogva kultúrákon, határokon, nyelveken keresztül vándorolt, beépítette és megőrizte az egyes népek, nyelvek, kultúrák sajátosságait, ebből következően gazdag forrást nyújt a nemzeti-kulturális identitás gyökereinek újrafelfedezéséhez. 
A népmese továbbá társadalomismereti jelentőségű forrásszöveg. Egyrészt tudósít a kevéssé dokumentált népi életforma értékvilágáról, társadalom-felfogásáról és etikai világrendjéről. Másrészt a különböző népek együttélését jellemző modellértékű szabályok szöveges rögzítését és értelmezését is tartalmazza – generációról generációra továbbörökíthető formában. A népmese társadalmi vonatkozásai kapcsán figyelembe kell venni a külhoni magyar nemzetrészeket, hiszen a legtöbb kiváló mesemondó ezekről a területekről származik. A műfaj ezen túlmenően pedig rendkívül alkalmas a szociálisan rászorult gyermekek, köztük a hátrányos helyzetű roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális kereteken belül, valamint az össztársadalmi ügynek tekinthető társadalmi integráció előmozdítására. 
A magyar népmesekincs számos kapcsolódási pontot mutat ugyan a magyar népzene, néptánc területével, a fejlesztés szakmai tartalma elsősorban a népmese-kultúra és átadásának gyakorlati, módszertani kérdéseivel foglalkozik. Mivel a rendszerváltást követő két évtizedben a folklór két kitüntetett színtere, a népdal és a néptánc kiemelt figyelmet kapott, ezért a népmese iránti érdeklődés háttérbe szorult. A felhívás ezért a kárpát-medencei magyar és magyar nyelvű népmesekincs tárgyterületére fókuszál és közvetlenül nem érinti a népdal és a néptánc-kultúra fejlesztését, ugyanakkor a népmese-narratíva számos összefüggésben megjeleníti és tárgyalja az említett két területet. A fejlesztés során közvetett módon – a projekt disszeminációja során – kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a projekt keretében fejlesztendő NépmesePontokon a két tevékenységforma becsatornázható legyen, így erősítve a magyar kultúra elemeinek szinergikus hatásrendszerét. 
Indokoltság: 
Korunk ellentmondásos társadalmi viszonyai között újabban elementáris igény mutatkozik a tradicionális népmese újraértelmezése és ennek segítségével a közösségi kultúra helyreállítása iránt. Ugyanis a szóbeliségben élő egyszerűbb és bonyolultabb narratív struktúrák nem csupán a nyelv, a hagyomány, vagy kulturális ismeretek átadására alkalmasak, hanem mint azt a fél évszázada zajló nemzetközi kutatások (narratív elméletek, filozófiai gondolatrendszerek), valamint egyes pszichológiai megközelítések (pl. a narratív pszichológia, narratív terápia, az egyre elterjedtebb trauma terápia) eredményei is mutatják, döntő szerepet játszanak az egyéni identitás megteremtésében és formálásában, helyreállításában, valamint olyan erkölcsi normákat közvetítő funkcióval is rendelkeznek, amelyek napjainkban sem nélkülözhetőek. A népmese olyan egyéni és közösségi identitásteremtő funkcióval is bír, ami a szóbeliségből fakadóan az emberek között közvetlen kapcsolatot képes teremteni, “mert mi emberek: a történeteink vagyunk, a történeteket pedig el kell mesélni”. 
Jelen projekt átfogó célja: 
A hagyományos magyar népmese, a népmesemondás, a mesei gondolkodás és nevelés népszerűsítése, beépítésének elősegítése a kulturális intézmények informális és nem formális szolgáltatási kínálatába, NépmesePontok létrehozásával támogatva a nevelési-oktatási intézmények tanulóinak iskolai foglalkozáson kívüli kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását a kulturális intézmények által megvalósított, a formális oktatást támogató és kiegészítő kulturális nevelés által. 
További részcélok a projektben: 
– a nevelési-oktatási és a kulturális intézmények, szervezetek közötti partnerség (együttműködés) erősítése a nevelési-oktatási intézmények igényeinek megfelelően, 
– a magyar és európai népmesével és népmesemondással kapcsolatos ismeretek átadása, 
– a népmese és szóbeli mesemondás népszerűsítése, 
– a köznevelésben résztvevő tanulók tudásának és készségeinek, illetve anyanyelvi kompetenciájának fejlesztése nem formális és informális tanulási eszközökkel. 
Célcsoport: 
– alap- és középfokú oktatásban részt vevők, végzettség nélküli iskolaelhagyásban veszélyeztetett gyermekek, korai iskolaelhagyók 
– óvodások 
Illeszkedés a stratégiai környezethez és az Operatív Programhoz 
Az EU 2020 Stratégia: Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 10%-ra csökkenti a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát. Ehhez szükséges az esélyteremtő és hátránykompenzációs beavatkozások javítása, a lemorzsolódást megelőző iskolai pedagógiai folyamatok fejlesztése és a pedagógusok szakmai felkészítése, valamint ehhez járul hozzá az egész életen át tartó tanulás keretstratégiájában foglaltak szerint a köznevelésen kívüli nem formális és informális tanulást megvalósító intézményrendszer fejlesztése is. Ennek értelmében a konstrukció az Európa 2020 Stratégia mindhárom céljához: az intelligens, a fenntartható és a befogadó növekedéshez egyaránt képes hozzájárulni. Jelen konstrukció keretében megvalósuló tevékenységek, tanulási formák ezért is építenek a nevelési-oktatási és a kulturális ágazat szoros együttműködésére. 
A Tanács következtetései a kultúrának az Európa2020 Stratégia végrehajtásához való hozzájárulásáról (2011/C 175/01) rögzíti, hogy “a kultúra jelentős és sokrétű hozzájárulást nyújthat az Európa2020 Stratégia integrált iránymutatásaiban és kiemelt kezdeményezéseiben javasolt intézkedések megvalósításához, amelynek célja, hogy az Európai Uniót intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá alakítsák.” 
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra rögzíti, hogy folytatni szükséges az oktatást támogató nem formális és informális tanulási programokat, melyek sajátos eszközeikkel erősítik az oktatás hatékonyságát, elkerülve a párhuzamos kapacitásfejlesztéseket. 
Magyarország Kormánya a 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozattal fogadta el Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiáját. A Stratégia többek között rögzíti, hogy a kulturális intézmények olyan nem formális és informális tanulást támogató programokat biztosítanak, amelyek elősegítik a gyermekek, tanulók személyiségfejlődését, kreatív képességeinek kibontakoztatását, területi és szociokulturális hátrányainak kompenzálását, az attitűd-formálást, miközben hatékonyan segítik a kompetenciafejlesztést is az egész életen át tartó tanulás szemléletének érvényesülése érdekében. 
A Duna Régió Stratégia (DRS): jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztések támogatják és szolgálják a DRS-ben a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolására, lényeges mérséklésére meghatározott célok megvalósulását. A fejlesztések összhangban vannak a Duna Régió Stratégia 9. prioritási területének – Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés – kiemelt célkitűzéseivel, és ez által hozzájárulnak azok megvalósulásához is. 
A Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. 17. fejezete szerint a kulturális intézményrendszer célzott programjaival is támogatni kell a különböző társadalmi hátrányok mentén kimutatható tudás- és képességbeli egyenlőtlenségek csökkentését, a hátrányok kompenzálását. Ennek érdekében programokat kell indítani a kulturális szolgáltatások és tevékenységek számának és kínálatának fejlesztésére, kompetenciafejlesztő mintaprogramok kidolgozására. 
A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló 18/2013. (III. 28.) Ogy. határozat szerint “a társadalmi erőforrások fejlesztésének fontos színterei a kulturális közintézmények. A közgyűjteményekben, közművelődési intézményekben, könyvtárakban működő közösségek az egész életen át tartó tanulás új tanulási alkalmain, a gyakori együttműködésekben, a kreatív együttléteken és az összetartó értékek, élmények, érdekek folyamatos elsajátításával jelentős mértékben hozzájárulnak a bizalom újratermeléséhez, a társadalmi összetartozás erősödéséhez.” 
A 2016. évi Nemzeti Reform Program 31/e. A kulturális intézmények által nyújtott, az egész életen át tartó tanulást segítő tanulási formák és programok című intézkedése szintén releváns. 
A Minden este népmese – Tegyünk együtt a magyar népmesekincs terjedéséért! cselekvési program kimondja azt a stratégiai célt, hogy szükséges a hagyományos magyar népmesekincs minél szélesebb körű beépítése a köznevelésbe és a felsőoktatásba, a kötelező és fakultatív oktatás-képzések keretében kulturális, művelődési szerepének erősítése. 
A program kapcsolódása az Emberi Erőforrás Operatív Programhoz: 
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Gyarapodó tudástőke 3. prioritási tengely a (10. tematikus célkitűzés) első beruházási prioritásának célja a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is (10.i). 
A prioritási tengely “3. A.” specifikus célja a köznevelés esélyteremtő szerepének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése. A hátrányok kompenzálásában, a korai iskolaelhagyás megelőzésében fontos szerepet játszik továbbá a köznevelés rendszerén kívüli nem formális és informális tanulási lehetőségekhez és formákhoz való hozzáférés javítása. A konstrukció a beruházási prioritás 3.3. A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül című intézkedése megvalósítását szolgálja. 
A konstrukció a beruházási prioritás 3.2. A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása intézkedése megvalósításához is hozzájárul a tanulói ismeretek, kompetenciák elsajátítását elősegítő eszközrendszerek továbbfejlesztésével. 
A konstrukció illeszkedik továbbá az EFOP 1. prioritási tengely: Társadalmi együttműködés erősítése, 1.3 Társadalmi együttélés erősítése, nemzeti identitás megőrzése intézkedéshez, amelynek célja többek között az előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés erősítése. 
A mesélés közösségformáló ereje a marginalizálódó közösségek társadalmi integrációjában is fontos szerepet tölt be. Az európai szakemberek előtt is kevésbé ismert gazdag szellemi hagyaték (magyar és más nemzetiségek, etnikumok pl roma meserepertoárok) feltárása és bemutatása révén a különböző társadalmi csoportok számára megismerhetővé válnak a közösségi identitást megteremtő hagyományok, szokások, kultúra nyelv. A népmeséléshez fűződő célok és programok ezáltal kiválóan alkalmasak a Kárpát-medencei magyarsággal együtt élő más etnikumokkal a békés és kiegyensúlyozott együttélés modelljének bemutatására, az integrációs és interkulturális életmód legjobb gyakorlatának bizonyítására. 
Jelen projekt hozzájárul a nemzetiségi identitás megőrzéséhez, a kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez és az eltérő identitással rendelkező társadalmi csoportok együttműködéséhez. 
Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek. 
1.2. A rendelkezésre álló forrás 
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 190 000 000 Ft. 
Jelen felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 14-39 db. 
A területi lefedettség érdekében, a NépmesePontnak helyet adó kulturális intézmény/közösségi színtér/tagintézmény/telephely elhelyezkedése alapján megyénként legfeljebb három, településenként legfeljebb egy támogatási kérelem támogatható úgy, hogy a beérkezett-, és a támogathatósági feltételeknek maradéktalanul megfelelt kérelmek közül a legmagasabb pontszámmal rendelkezők kerülnek kiválasztásra. 
1.3. A támogatás háttere 
Jelen felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság hirdeti meg a 1037/2016 (II.9.) számú kormányhatározatban szereplő éves fejlesztési keret alapján. 

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE 
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14:00 óráig fogadják hívását. 
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja! 

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek: 
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek 
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek 
A felhívás keretében NépmesePont létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó alábbi tevékenységek támogathatók: 
I. Népmesekincs feldolgozáshoz és gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó tevékenységek 
– hazai gyakorlatok felkutatása, tapasztalatok megismerése magyar népmese szakmai napok szervezése 
– a magyarországi nemzetiségek (különösen romák) mesevilágának feldolgozásával, illetve a romák mesevilágának kulturális vonatkozásaival kapcsolatos tevékenység 
– meseszövegek, gyűjtések digitális közzététele 
– népmesemondással kapcsolatos hangzó-, illetve képi anyag készítése 
II. Kompetenciafejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek 
– NépmesePont foglalkozások megtartásához kapcsolódó munkaterv, tematikák kidolgozása 
– a népmese témakörében informális és nem formális tanulási formák szervezése és megvalósítása: 
– Programsorozatként vagy több napos programként: 
– klubfoglalkozás, műhelyfoglalkozás 
– művészeti, alkotó (színjátszó, népmesemondó, meseíró stb.) csoport működtetése 
– gyermekeknek szóló kompetenciafejlesztő táborok szervezése és megvalósítása 
– élőszavas mesemondás 
– kulturális óra 
– Egyéb programként: 
– népmesemondó versenyek és felkészítő programok kialakítása és megvalósítása 
– népmesegyűjtéssel (hangzó, képi anyag) kapcsolatos versenyek, programok megvalósítása 
– meseírással, mesefeldolgozással, meseillusztrációval kapcsolatos versenyek, programok lebonyolítása 
– népmesével kapcsolatos egyéb kulturális-, és fejlesztő programok megvalósítása 
– a népmeseismeret és mesemondás népszerűsítése családi program keretében 
– Kompetenciafejlesztéshez kapcsolódó segédanyagok 
– a magyar népmesekinccsel és a NépmesePonttal kapcsolatos digitális tartalmak elkészítése és internetes közzététele 
– szakmai és szemléletformálási célokat szolgáló kiadványok megjelentetése 
III. Szakmai megvalósítók (pedagógusok, önkéntesek és kulturális intézmények szakemberei) részére szervezett programok 
– szakmai műhelyek az elméleti és gyakorlati (pl. mesemondó, közösségszervező stb.) szakemberek számára a témában nagy szakmai tapasztalattal rendelkező intézmények bevonásával 
– animátorok, önkéntesek felkészítése a NépmesePont keretében végezendő tevékenységek ellátására 
IV. Kommunikációs tevékenység 
– kommunikációs kampány, rendezvények megvalósítása 
– a NépmesePont tevékenységét népszerűsítő kiadványok, disszeminációs eszközök előállítása 
A szakmai elvárásokat lásd a 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások pontban. 
Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatható tevékenységekhez rendelt tanulási formákat úgy szükséges kiválasztani, hogy a programokba bevont személyek száma projektenként minimálisan összesen 500 fő legyen, akiknek minimálisan 5%-a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, gyermek.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI 
4.1. Támogatást igénylők köre 
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be az alábbi kulturális intézmények / szervezetek, figyelembe véve, hogy annak a kulturális intézménynek / közösségi színtérnek / tagintézménynek / telephelynek, amelyben a NépmesePont kialakításra kerül 14.000 főnél nagyobb lakosságszámmal rendelkező településen kell működnie: 
a) közművelődési intézmény vagy fenntartója, működtetője 
b) közművelődési közösségi színteret fenntartó önkormányzat 
c) közművelődési megállapodással rendelkező és közművelődési intézményt, közművelődési közösségi színteret, népi kézműves alkotóházat fenntartó, működtető szervezet 
d) népi kézműves alkotóház, közösségi népi kézműves alkotóház vagy ezek fenntartói 
e) az 1997. évi CXL. tv. szerinti könyvtár, továbbá fenntartója, vagy a nyilvános könyvtári ellátást az 1997. évi CXL. törvény 64. § (2) bekezdés b) pontja szerint biztosító önkormányzat 
f) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL tv. 39.§ (1) bekezdése szerinti működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények vagy fenntartóik 
g) az 1995. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdés c) pontja szerint közlevéltárként vagy magánlevéltárként bejegyzett levéltárak 
h) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint kijelölt, az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek. 
A területi lefedettség érdekében, a NépmesePontnak helyet adó kulturális intézmény/közösségi színtér/tagintézmény/telephely elhelyezkedése alapján megyénként legfeljebb három, településenként legfeljebb egy támogatási kérelem támogatható úgy, hogy a beérkezett-, és a támogathatósági feltételeknek maradéktalanul megfelelt kérelmek közül a legmagasabb pontszámmal rendelkezők kerülnek kiválasztásra. 
A fent felsorolt intézménytípusokhoz kapcsolódó elvárások: 
a) Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv, vagy egyéb fenntartású intézmény, melyet egy másik, jogi személyiséggel rendelkező szervezet tart fenn, vagy alapított közművelődési feladatok ellátására. 
A közművelődési intézmény alapító okiratának tartalmaznia kell, hogy az intézmény létrehozásának alapvető célja közművelődési tevékenységek végzése. Feltétel, hogy a 2015. évben közművelődési tevékenységet folytatott és ezt jelentette a “Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon. 
Közművelődési intézmény fenntartója, működtetője: az 1997. évi CXL. törvény 78. § szerinti települési önkormányzat vagy egyéb szervezet, amely a 2015. évben közművelődési tevékenységet folytatott és ezt jelentette a “Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon. 
b) Közművelődési közösségi színteret fenntartó, biztosító önkormányzat: az 1997. évi CXL. törvény 78. § szerinti települési önkormányzat. A közművelődési közösségi színtér a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény egyéb jogállású létesítmény (helyiségegyüttes, épület). Feltétel, hogy a 2015. évben közművelődési tevékenységet folytatott és ezt jelentette a “Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon. 
c) Közművelődési megállapodással rendelkező és közművelődési intézményt, közművelődési közösségi színteret, népi kézműves alkotóházat fenntartó, működtető szervezet: 
Civil szervezet esetében: olyan szervezet e felhívás tekintetében, mely megfelel a következő 4 együttes feltételnek: a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozik, b) egyesület vagy alapítvány, c) 2015. évben közművelődési tevékenységet folytatott és ezt jelentette a “Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon, d) közművelődési megállapodással rendelkezik és közművelődési intézményt, közösségi színteret, népi kézműves alkotó házat tart fenn vagy működtet. A feltételek meglétének igazolása érdekében benyújtandó igazoló dokumentum a szervezet létesítő okirata és a közművelődési megállapodás. 
Egyéb szervezet esetében: olyan szervezet e felhívás tekintetében, mely megfelel a következő 2 együttes feltételnek: a) 2015. évben közművelődési tevékenységet folytatott és ezt jelentette a “Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon, b) közművelődési megállapodással rendelkezik és közművelődési intézményt, közösségi színteret, népi kézműves alkotóházat tart fenn vagy működtet. A feltételek meglétének igazolása érdekében benyújtandó igazoló dokumentum a szervezet létesítő okirata, vagy cégbírósági bejegyzés és a közművelődési megállapodás. 
d) Népi kézműves alkotóház: népi kézműves (továbbiakban: kézműves) tevékenységet folytató alkotóházak, műhelygalériák, nyitott műhelyek, melyek a tárgyalkotó népművészet színterei, ahol a magyar nyelvterület hagyományos népi kultúrájának, hagyományainak továbbéltetése, komplex bemutatása, közvetítése, oktatása, fejlesztése folyik intézményi, civilszervezeti, egyéni és egyéb fenntartási formában. 
Közösségi népi kézműves alkotóház: rendelkezik felszerelt népi kézműves műhellyel/műhelyekkel, közösségi rendezvények lebonyolítására alkalmas térrel, kiállítótérrel, esetlegesen kézműves termékek forgalmazására alkalmas térrel. Szolgáltatásai között szerepel: képzés, oktatás, mesterségbemutatás, kiemelten kezelendő az adott megye/régió népi kézműves hagyományainak őrzése, játszóházi foglalkozás tartása, saját közösségi rendezvények lebonyolítása, kiállítások rendezése, táboroztatás, közösségek működtetése stb. 
Amennyiben az alkotóházat civil szervezet működteti, akkor a civil szervezetnek meg kell felelnie az alábbi három együttes feltételnek: a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozik, b) egyesület vagy alapítvány, c) a “Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon adatot szolgáltatott. 
Amennyiben az alkotóház egyéb fenntartási formában működik, akkor az alkotóházi tevékenységet az igazolja, hogy a támogatást igénylő 2015. évben közművelődési tevékenységet folytatott és ezt jelentette a “Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon. 
e) Könyvtár esetében benyújtandó igazoló dokumentum a könyvtár alapító okirata, vagy a fenntartó alapító okirata és a könyvtár szervezeti és működési szabályzata. Az 1997. évi CXL. törvény 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzatok esetében az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, amiben megjelenik a könyvtári tevékenység, emellett csatolandó a területileg illetékes megyei könyvtárral megkötött könyvtárellátási megállapodás. További feltétel, hogy a 2015. évi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét a “Jelentés a könyvtárak 2015. évi tevékenységéről” elnevezésű, 1442-es számú statisztikai adatlapon teljesítette. 
f) A muzeális intézmények esetében igazoló dokumentumként érvényes muzeális intézményi működési engedélyt rendelkezésre állása szükséges, további feltétel, hogy a 2015. évi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét a “Muzeális intézmények 2015. évi adatai” elnevezésű, 1444-es számú statisztikai adatlapon teljesítette. 
g) Levéltárak az 1995. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdés c.) pontja szerint nyilvántartásba vett levéltárak. Levéltárak esetében az alapító okirat az irányadó. 
h) Előadó-művészeti szervezetek esetében a támogatás igénylésekor szükséges benyújtani a nyilvántartásba vételről szóló, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint kijelölt, az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által legkésőbb 2015. december 31-ig kiállított határozatot. 
A 4.1 a), b), c), d) e) és f) pontokhoz kapcsolódó statisztikai adatszolgáltatási feltétel teljesülésének vizsgálatára a Kulturális statisztikai rendszer adatbázisa alapján kerül sor. 
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség. 
Egy intézmény/szervezet vagy fenntartója mindösszesen egy támogatási kérelemben vehet részt. 
GFO kódok: 
312 Központi költségvetési szerv 
321 Helyi önkormányzat 
322 Helyi önkormányzati költségvetési szerv 
325 Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv) 
327 Helyi önkormányzatok társulása 
328 Területfejlesztési önkormányzati társulás 
342 Köztestületi költségvetési szerv 
352 Országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv 
371 Helyi nemzetiségi önkormányzat 
372 Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv 
381 Költségvetési rend szerint gazdálkodó, központi költségvetési körbe tartozó szerv 
382 Költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati költségvetési körbe tartozó szerv 
529 Egyéb egyesület 
551 Bevett egyház 
552 Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy 
555 Elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy 
559 Egyházi szervezet technikai kód 
561 Közalapítvány 
562 Közalapítvány önálló intézménye 
563 Egyéb alapítvány önálló intézménye 
569 Egyéb alapítvány 
572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság 
599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet 
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre 
Lásd az ÁÚF “Kizáró okok listája” c. részben. 
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja 
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. év 03. hó 16. naptól 2019. év 03. hó 27. napig van lehetőség. 
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési szakaszokban benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: 
2017. március 27. – 2017. május 3.
2017. május 10. – 2017. július 31.
2017. augusztus 7.- 2017. december 31.
2018. január 7. – 2018. június 15.
2018. június 22. – 2019. március 27.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül. 
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással9 látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre: 
Emberi Erőforrások Minisztériuma 
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság 
1397 Budapest, Pf. 504.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak! 
5.1. A támogatás formája 
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül. 
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége 
Jelen felhívás keretében nem releváns. 
5.3. A támogatás mértéke, összege 
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 30 000 000 Ft, maximum 80 000 000 Ft. 
Az egyes intézmények méretüknél fogva nem egyenlő mértékben járulnak hozzá, illetve képesek hozzájárulni a hátránykompenzáció eszközeihez. Emiatt a szervezetek között a támogatás feltételeként megvalósított tanulási programok száma alapján sávosan meghatározott maximumok szerint lehet projektjavaslatot benyújtani.
https://www.palyazat.gov.hu/efop-334-17-a-npmese-anyanyelvi-kompetenciafejleszt-szerepnek-erstse-az-informlis-s-non-formlis-tanulsban
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag