Digitális Jólét Program

Hazai
FELHÍVÁS
Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének
és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése

GINOP-3.3.2-16
Magyarország Kormányának felhívása az Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése, ezen keresztül pedig a digitális készségek fejlesztése, a digitális készségek fontosságára való figyelem felhívás, és az e-közigazgatási szolgáltatások népszerűsítése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a lakosság digitális készségének fejlesztését. A konstrukció alapvető célja a felnőtt lakosság körében a digitális eszközök és szolgáltatások (különös tekintettel az e-közszolgáltatások) népszerűsítése, használatukra való ösztönzés, különösen a kistelepüléseken, illetve a hátrányos helyzetű csoportok körében.
A cél elérését a Kormány a programot lebonyolító szervezettel tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
– A felhívás feltételeinek megfelelő projektet mindösszesen maximum 1 900 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti;
– a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak a Partnerségi Megállapodásban foglalt célok eléréshez, azaz a lakosság digitális készségének fejlesztéséhez szükséges háttér infrastruktúra és támogató hálózat biztosításához;
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A Felhívás indokoltsága és célja
A Bell Research 2015-ös adatai alapján a magyar lakosság 36,8% még mindig nem használja az internetet. Az internettől való elzárkózás legfőbb okai: a motiváció hiánya, kompetenciahiány, illetve a vélt hasznosság hiánya. A kutatás alapján a nem használók 64%-a azért nem használja az internetet, mert nem érdekli, illetve 54% azért, mert nem ért hozzá. Az internet használattól jelenleg távol maradók csupán 18%-a gondolja úgy, hogy “bizonyos feltételek teljesülése esetén” elképzelhetőnek tartja, hogy internet-használóvá váljon. Összességében tehát elmondható, hogy az internethasználattól távolmaradó csoport kis hányada mutat nyitottságot a jövőbeli internethasználat iránt.
Így tehát az érdeklődés felkeltése az internethasználatra, valamint a megfelelő digitális készségek meglétének fontosságára való figyelemfelkeltés, a digitális szakadék csökkentése, a számítógép- és internet-használat versenyképességi, foglalkoztatás- és/vagy esélyegyenlőségi indíttatású ösztönzése a digitális ökoszisztéma egyik legfőbb kihívása. A digitális eszközöket és alkalmazásokat, szolgáltatásokat nem használó munkavállalók foglalkoztathatósága napról napra csökken, ahogy a digitális világtól elzárkózó vállalkozások versenyképessége is.
A magyar lakosság körében továbbá a legfrissebb felmérések szerint még mindig jóval az uniós átlag alatti az internet-hozzáféréssel rendelkezők (s kiugróan alacsony a mobilinternetezők), illetve az internetet tranzakciós (e-kereskedelmi, e-közigazgatási) célokra is használók aránya. A Bell Research 2015 évi adatai alapján megállapítható, hogy az internethasználat alapvető motivációja – életkortól függetlenül- elsősorban a kommunikáció/kapcsolattartás, az információszerzés és a szórakozás. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az internethasználók közül is csak 39%-uk vett igénybe valamilyen elektronikus kormányzati szolgáltatást, vagy intézett el “hivatalos ügyet” azon keresztül A hátrányos helyzetű térségekben, illetve csoportok körében pedig 30% feletti azok aránya, akik nem rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel, ami miatt teljesen elzárkóznak az internethasználattól.
A Bell Research adatai alapján a digitális leszakadással fenyegetettek jelenős része (53%-uk) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, jó részük községekben lakik. Kétharmad részük inaktív, további 9%-uk pedig munkanélküli, 86%-uk 45 évnél idősebb.
Összességében elmondható, hogy kiemelt fontosságú az, hogy a magyar lakosság minél nagyobb arányban használjon valamilyen digitális eszközt, valamint vegyen igénybe internetalapú szolgáltatást. Ezen okok miatt a program a motiváció megteremtésére, a figyelemfelkeltésre helyezi a hangsúlyt. Így tehát e motivációs programon keresztül cél a digitális kompetenciák meglétének fontosságára való figyelemfelkeltés, az online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése, amelyen keresztül az állampolgárok életminősége javulhat. A nemzetközi és a magyar tapasztalatok alapján az internettől távolmaradó csoportok bevonása elsősorban komplex, a távol maradás valamennyi tényezőjét kezelni képes programokkal lehetséges. A leginkább leszakadással, digitális és társadalmi értelemben vett kirekesztődéssel fenyegetett társadalmi csoportok digitális bevonását ezért össztársadalmi kérdésként célszerű kezelni.
Az internethasználó állampolgárok arányának növelése a digitális ökoszisztéma valamennyi tényezőjére jelentős pozitív hatást gyakorol:
– javítja a digitális infrastruktúra kihasználtságát
– élénkíti a digitális gazdaság termékei és szolgáltatásai iránti keresletet  további fejlesztéseket generál: ösztönzőleg hat az innovációra; enyhíti a krónikus informatikus-hiányt; új befektetéseket (FDI) vonz;
– keresleti nyomást gyakorol az e-közigazgatási fejlesztésekre, ami javítja a szolgáltatások kínálatát és minőségét;
– elősegíti az e-közigazgatási szolgáltatások használatának növekedését is, összhangban a KÖFOP keretein belül fejlesztett/fejlesztésre kerülő az adminisztratív terhek csökkentését és szolgáltatási szint növelését célzó szolgáltatások társadalmi és gazdasági előnyeinek kihasználásával
– hozzájárul a már meglévő, illetve az EFOP keretében fejlesztett/fejlesztésre kerülő e-egészségügyi szolgáltatások használatának bővítéséhez, illetve a szolgáltatások iránti bizalom erősítésében
– javítja a közigazgatásban és a közszférában dolgozók digitális készségeit, ami hozzájárul a szolgáltatási színvonal további javulásához.
Jelen konstrukció kapcsolódik a GINOP-3.3.1-16 Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése című projekthez, amely projekt a közösségi pontok infrastruktúrájának fejlesztését támogatja korszerű digitális eszközökkel, mindemellett fejleszti az ott dolgozó eTanácsadók készségeit, valamint egységes szolgáltatás portfólió kialakítását. Továbbá kapcsolódik a GINOP 6.1.2. Digitális szakadék csökkentése című konstrukcióhoz, amely keretében felnőttképzés keretében digitális kompetencia fejlesztési képzésen vehetnek részt a célcsoport tagjai mentori hálózat támogatásával. Így tehát jelen projektben nem digitális kompetenciafejlesztésre irányuló képzés támogatható, hanem a megvalósuló motivációs kampányok, szemléletformáló tevékenységek.
A jelen konstrukció keretében egyrészt:
– országos hatáskörű szervek
– országos és helyi civil szervezetek;
(projektjeinek) előminősítése, kiválasztása valósulna meg, amelyek központi koordináció, módszertani és kommunikációs támogatás mellett a helyi közösségekre és szükségletekre építő, a célcsoport sajátosságait és a célcsoport tagok élethelyzetét is figyelembe vevő projekteket valósítanak meg.
Másrészt a KIFÜ szervezetéhez tartozó eMagyarország Központ Főosztály, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK) DJP Titkárságának bázisán egy olyan “Digitális Jólét Központ” jönne létre, amely
– teljes körű koordinációt, módszertani és kommunikációs támogatást nyújt az országos és helyi szervek/ szervezetek számára;
– gondoskodik a DJP kormányhatározatban foglalt feladatok magas szakmai színvonalon történő megvalósításáról és a program országos kiterjesztéséről;
– a DJP országos kiterjesztése érdekében – az eMagyarország Programmal összehangolt módon – regionális hálózat kialakításával biztosítja az eredmények hozzáférhetővé tételét a kevésbé fejlett régiókban élő felhasználók számára.
Jelen Felhívás célja országos és helyi szervezetek bevonása egy előminősítési, valamint kiválasztási rendszer kialakítása révén a helyi szükségletekre építő projektek lebonyolításához, annak érdekében, hogy a lakosság minél tágabb köre lépjen be a digitális világba. További célja, a központi motivációs, módszertani anyagok programok kidolgozása, ezeken keresztül az internethasználat vonzóvá tétele, a digitális eszközök és szolgáltatások kipróbálásához és használatának elsajátításához szükséges motiváltság megteremtése.
A felhívás célcsoportjai:
A program elsődleges célcsoportjai azon előminősített szervezetek , akik által megszólíthatóak a program másodlagos, közvetett célcsoportjai, vagyis azok az elsősorban hátrányos helyzetű felnőttek, akik még nem részesei a digitális világnak, azonban akikben megvan vagy megfelelő motivációs programmal megteremthető a nyitottság a digitális eszközök kipróbálására. Így tehát a konstrukció keretében a közvetett célcsoport minden munkaképes korú magyar állampolgár, aki még nem ismerte fel a digitális készségek meglétének fontosságát, akik nem érdeklődtek az internethasználat iránt, azonban a program keretében megfelelő motiváció megteremtésével megszólíthatóak.
Jelen konstrukció keretében kizárólag olyan támogatási kérelem támogatható, amely megfelel a fenti célkitűzéseknek.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,9 milliárd Ft. Jelen felhívás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1 db.
1.3. A támogatás háttere
Jelen felhívást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium irányító hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége, a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság hirdeti meg a 1006/2016. (I. 18.) számú Korm. határozatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja.

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatási kérelemnek meg kell felelnie különösen a következőknek:
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek
A Felhívás keretében önállóan támogatható tevékenység nincs.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
Amennyiben jelentkezni kíván a Felhívásra, kérjük a következő információkat vegye figyelembe.
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen felhívás keretében a 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat alapján a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogosult támogatási kérelmet benyújtani konzorcium formájában.
A projekt kapcsán külön gazdasági társaság létrehozására a projektgazda nem kötelezett.
A projektgazda szervezettel szembeni elvárás:
– 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezet
A projektgazda szervezetnek közvetlen felelősséget kell vállalnia a projekt előkészítéséért és megvalósításáért.
A konzorciummal szemben támasztott feltételek:
– Konzorciumi tagok száma 2 (konzorciumvezetővel együtt);
– Finanszírozás módja: tagonkénti finanszírozás;
– A Megvalósíthatósági Tanulmányban bemutatásra kerül a konzorciumi tagok felelőssége és szakmai feladatai.
A konzorciumi tagok száma és összetétele a támogatói döntés meghozataláig nem módosítható, míg a megvalósítási időszakban csak különösen indokolt esetben az irányító hatóság előzetes hozzájárulásával van lehetőség módosításra.
Amennyiben együttműködő partner bevonására is szükség van, akkor az együttműködő partner támogatásban nem részesül, a Támogatási Szerződést nem írja alá.
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
Lásd az ÁÚF “Kizáró okok listája” c. részben.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. január 31. napjától 2017. március 30. napjáig van lehetőség. A támogatási kérelem benyújtásának módja: Online benyújtás elektronikus kitöltő programon keresztül.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is!
A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el – szükséges eljuttatni az Irányító Hatósághoz a jogszabályban meghatározott határidőn belül.
1. postai úton : az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás8/futárposta-szolgáltatás9 (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1539 Budapest, Postafiók 684.
2. Személyesen: az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, az Irányító Hatósághoz a nyitvatartási időn belül:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
Gazdaságfejlesztési programok személyes ügyfélszolgálata: 1139 Budapest, Váci út 83. (földszint)
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét.
5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak.
5.1. A támogatás formája
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen Felhívás keretében a projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 1,9 milliárd Ft lehet.
5.3. A támogatás mértéke, összege
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: maximum 1,9 milliárd Ft.
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
https://www.palyazat.gov.hu/ginop-332-16-online-kormnyzati-kzigazgatsi-s-e-egszsggyi-szolgltatsok-terjedsnek-s-a-digitlis-jlt-program-kiterjesztsnek-elsegtse
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag