2016. évi Civil Társadalmi Díj

1. A civil társadalmi díj konkrétabb célja és általános célkitűzése
Az évente kiadott díj konkrétabb célja civil szervezetek, illetve magánszemélyek olyan kezdeményezéseinek az elismerése és ösztönzése, amelyek nagyban hozzájárultak az európai identitás és integráció elősegítéséhez.
A díj általános célkitűzése az, hogy felhívjuk a figyelmet arra a fontos szerepre, amelyet a civil szervezetek, illetve a magánszemélyek játszhatnak az európai identitás és polgárság létrehozásában, ezáltal megszilárdítva az európai integrációt erősítő közös értékeket is.

2. Az EGSZB 2016. évi civil társadalmi díjának témája: A migránsok
Az Európával szomszédos régiókban fennálló konfliktusok nyomán példátlan menekülttömeg érkezett Európába. Ezek között vannak a háború pusztította országokból menekülők és a hazájukat gazdasági vagy más okokból elhagyók is. Az EU és a tagállamok a legtöbb szempontból nincsenek felkészülve a menekültek jelenleg tapasztalható tömeges érkezésére.
Azok, akik Európában maradnak – tekintet nélkül származásukra, illetve arra, hogy a Genfi Egyezmény értelmében vett menekültek vagy gazdasági migránsok-e – számos kihívással szembesülnek, amikor új életet kezdenek egy külföldi országban.
Az Európában jobb életre vágyó, harmadik országbeli állampolgároknak e kihívások mellett kulturális és társadalmi-gazdasági akadályokkal is meg kell küzdeniük, továbbá olyan erőteljes előítéletekkel és elfogadási problémákkal kerülnek szembe, amelyeket csak súlyosbít a gazdasági válság, illetve a partikularizmus és a nacionalizmus megerősödése. Nem megfelelő válasz az erősödő intolerancia és előítélet olyan emberekkel szemben, akik konfliktusokkal, üldöztetéssel és szegénységgel kellett, hogy szembenézzenek, és ezek a reakciók az európai értékekkel és elvekkel is összeegyeztethetetlenek.
A migránsok és menekültek integrációja igen jelentős kihívás, amellyel az EU-nak és tagállamainak szembe kell nézniük. A közigazgatási szervek számára helyi szinten erős támaszt jelentenek a civil szervezetek, az önkéntesek és más érdekelt felek a harmadik országbeli állampolgárok fogadása és integrációja során. A menekültek külön odafigyelést igényelnek, és olyan egyedi integrációs intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek megfelelnek igényeiknek és a veszélyeztetett csoportként rájuk jellemző sajátosságoknak.
Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy társadalmaink számára a harmadik országbeli állampolgárok integrációja elengedhetetlen. Az integráció hiánya párhuzamos társadalmak kialakulásához vezethet, ami destabilizálhatja a fogadó országokat. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az integráció elmaradásának költségei jelentősen meghaladják az integráció költségeit. Az integráció során szem előtt kell tartani a Szerződésben, az Alapjogi Chartában és az emberi jogok európai egyezményében foglalt értékeket és elveket.
Figyelembe véve, hogy az integráció olyan kétirányú folyamat, amelyben a szociális partnerek, a helyi önkormányzatok és a civil társadalom egyaránt fontos szerepet játszanak, az EGSZB a 2016. évi civil társadalmi díjjal hivatalosan bejegyzett civil szervezetek és/vagy magánszemélyek olyan kezdeményezéseit kívánja elismerni, amelyek célja a migránsok életkörülményeinek javítása és társadalmi beilleszkedésük elősegítése.
Az ez évi díj témája szorosan kapcsolódik az Európai Migrációs Fórum – az Európai Bizottság és az EGSZB által közösen szervezett civil társadalmi platform – munkájához, amelyben a szervezetek és az európai intézmények többek között a harmadik országbeli állampolgároknak az EU-ban történő integrációjával kapcsolatos kihívásokat és prioritásokat vitatják meg. Az integrációs szakpolitikák és gyakorlatok számára külön uniós weboldalt (http://www.integration.eu) is létrehoztak.

3. Pályázati feltételek
3.1 Díjazható pályázók
Az EGSZB civil társadalmi díjára az Európai Unióban hivatalosan bejegyzett, helyi, regionális, országos vagy uniós szinten tevékenykedő civil szervezetek pályázhatnak. Emellett magánszemélyek is díjazhatók.
A civil szervezetek magánkezdeményezésű, nem állami szervezetek, melyek saját indíttatásból, szaktudásukhoz, képességeikhez és szerepvállalási lehetőségeikhez mérten aktívan részt vesznek közügyek alakításában. Ezek a szervezetek önállóan tevékenykednek, és a nagyközönségből csatlakozó tagjaik önként vállalnak kötelezettséget arra, hogy részt vesznek az említett szervezetek munkájában és tevékenységeiben.
Fogalmukba beletartoznak az úgynevezett munkaerőpiaci szereplők, vagyis a szociális partnerek; a társadalmi és gazdasági szereplőket képviselő és szociális partnernek a szó szoros értelmében nem minősülő szervezetek; a valamilyen közös ügyért fellépő nem kormányzati szervezetek, például a környezetvédelmi szervezetek, az emberi jogi szervezetek, a fogyasztói szövetségek, a jótékonysági szervezetek, az oktatási és képzési szervezetek; a közösségi alapon működő szervezetek, azaz társadalmi kezdeményezésre létrejött és a tagság által meghatározott célokat kitűző szervezetek, pl. ifjúsági szervezetek, családi szövetségek és valamennyi olyan szervezet, amelynek keretében a polgárok részt vesznek a helyi és a települési életben; vallási közösségek.
A fenti meghatározás alapján nem tartoznak ide az olyan szervek vagy struktúrák, amelyeket valamilyen jogalkotási vagy szabályozási intézkedés keretében hoztak létre, illetve amelyekbe részben vagy teljesen kötelező a belépés.
A magánszemélyek természetes személyek. Harmadik országok állampolgárai is pályázhatnak, amennyiben jogszerűen tartózkodnak az EU területén. Az EGSZB tagjai, a CCMI küldöttjei, az EGSZB alkalmazottai, továbbá az értékelő bizottság és a zsűri tagjai nem pályázhatnak.
3.2 Díjazható kezdeményezések
A civil társadalom létfontosságú szerepet tölt be a migrációs válság kezelésében, általánosságban pedig a harmadik országbeli állampolgárokkal való foglalkozásban. A civil társadalmi szereplők jelentős segítséget tudnak nyújtani azzal, hogy a migránsok érkezésekor elsőként végzik a szükséges teendőket. Emellett a menekültek fogadásának és letelepülésének minden szakaszában kulcsfontosságú, személyes válaszokat tudnak adni. A civil társadalomnak ráadásul esetleg még fontosabb szerepet is kell játszania, amikor a harmadik országbeli állampolgároknak az európai társadalomba történő integrációjához szükséges hosszú távú erőfeszítésekről van szó.
A fentiek alapján, amelyeket az EGSZB által 11 tagállamban és Törökországban 2015 decembere és 2016 márciusa között tett látogatások során a helyszínen szerzett tapasztalatok is megerősítenek, a 2016. évi díj egyedi célkitűzése olyan kezdeményezések elismerése, amelyeket már végrehajtottak, vagy amelyek folyamatban vannak, és az alábbi követelmények közül legalább egynek eleget tesznek:
– elsődleges beavatkozást és azonnali segélyt biztosítanak a migránsok és a menekültek számára;
– szociális támogatást, lakhatást és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak harmadik országok állampolgárai számára;
– gyakorlati támogatást és tanácsadást biztosítanak a fogadó ország közigazgatási eljárásait, illetve az ott elérhető szolgáltatásokat illetően, és segítenek a harmadik országbeli állampolgároknak a lakhatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz, oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, közszolgáltatásokhoz stb. való hozzáféréssel kapcsolatos gyakorlati akadályok elhárításában;
– küzdenek a harmadik országbeli állampolgárokat sújtó idegengyűlölet, rasszizmus, megkülönböztetés és előítéletek ellen;
– küzdenek a kizsákmányolás ellen, és előmozdítják a harmadik országbeli állampolgárok emberi jogainak tiszteletben tartását;
– ismeretterjesztést folytatnak a harmadik országbeli állampolgárok jogait és kötelezettségeit illetően;
– ismeretterjesztést folytatnak a harmadik országbeli állampolgárok helyzetével kapcsolatban a fogadó közösségekben, ideértve a helyi önkormányzatokat és a szolgáltatókat is; olyan kulturális és társadalmi konszenzus kialakítására törekednek, amely szerint fontos és hasznos befektetés a migránsok európai társadalomba és a munkaerőpiacra történő integrálása; segítenek felismerni, hogy a harmadik országbeli állampolgárok milyen pozitívumokkal járulhatnak hozzá a fogadó közösségekhez; előmozdítják a toleranciát; javítják a harmadik országbeli állampolgárok megítélését és elfogadását a fogadó közösségekben, illetve a róluk a médiában kialakult képet;
– előmozdítják a harmadik országbeli állampolgárok és a fogadó közösségek között az egymás iránti nyitott hozzáállást és az egymásra vonatkozó kölcsönös ismereteket;
– különféle eszközökkel támogatják a munkahelyeken a harmadik országbeli állampolgárokkal való igazságos bánásmódot és velük kapcsolatosan az esélyegyenlőséget, ideértve a munkaadók körében történő ismeretterjesztést, illetve a harmadik országbeli állampolgárok informális foglalkoztatásának kezelését is;
– előmozdítják a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi befogadását, és támogatják a fogadó ország társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életében való önrendelkezésüket és részvételüket; együttműködnek a hatóságokkal a befogadási folyamat meggyorsítása céljából (pl. a bizonyítványok, készségek és képesítések mielőbbi feltárása és besorolása tekintetében);
– képzést biztosítanak a harmadik országbeli állampolgárok számára, ideértve a következőket: nyelvoktatás vagy a fogadó ország nyelvének elsajátítására irányuló egyéb tevékenységek; szakképzések; a harmadik országbeli állampolgárok kulturális, oktatási és társadalmi-gazdasági hátterét, illetve a fogadó ország munkaerő-piaci helyzetét figyelembe vevő, személyre szabott képzés; a harmadik országbeli állampolgárok gyermekeinek támogatására kialakított képzés, amelynek célja, hogy mielőbb iskolába járhassanak a helyi gyermekekkel együtt; kultúraismereti kurzusok; a harmadik országbeli állampolgárokat a fogadó ország alapvető értékeiről, jogairól és kötelezettségeiről tájékoztató képzés;
– képzést – különösen interkulturális és vallásközi képzést – biztosítanak a fogadó közösségek számára;
– a migránsok származási országaiban ismeretterjesztést folytatnak a potenciális migránsok körében arról, hogy a menedékjog megszerzéséhez milyen jogi követelményeknek kell megfelelni az uniós tagállamokban, és reálisabb képet festenek az európai életről;
– ismeretterjesztést folytatnak, megosztják az információkat, és terjesztik a bevált gyakorlatokat a harmadik országbeli állampolgárok integrálásáról és befogadásáról.

4. Nevezési eljárás és határidő
Nevezni a mellékelt nevezési lap (1. melléklet) kitöltésével lehet.
A nevezésben minden olyan információnak szerepelnie kell, amelynek alapján a zsűri:
– megállapíthatja, hogy az érintett civil szervezetek vagy magánszemélyek teljesítik-e a formális pályázati kritériumokat;
– megállapíthatja, hogy az érintett civil szervezetek vagy magánszemélyek esetében nem állnak-e fenn a kizárási kritériumok;
– megállapíthatja, hogy az érintett civil szervezetek vagy magánszemélyek elfogadják-e a felelősségre, az ellenőrzésekre, az auditokra és az alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseket;
– érdemben értékelheti az egyes pályázatokat az odaítélési kritériumok vonatkozásában.
E célból a pályázatoknak tartalmazniuk kell a kizárási és a pályázati kritériumokra vonatkozó, megfelelően kitöltött és aláírt nyilatkozatot (2. melléklet).
A díj átadása előtt a jelölteket arra is felkérik majd, hogy küldjék vissza a megfelelően kitöltött és aláírt, jogi személyiséget igazoló űrlapot és pénzügyi adatlapot, a megfelelő igazoló dokumentumokkal együtt. Az űrlapok a következő címeken érhetők el:
http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/legal_entities/legal_entities_en.cfm
és http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/financial_id/financial_id_en.cfm.
A pályázatokat az EU valamelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani. Az értékelés megkönnyítése céljából a pályázatokat lehetőleg angol nyelven érdemes benyújtani.
A pályázó a nevezéssel tudomásul veszi és elfogadja az ezen pályázati dokumentumokban szereplő feltételeket, és vállalja, hogy adott esetben lemond az általa alkalmazott általános vagy különleges feltételekről.
A megfelelően kitöltött és aláírt nevezési lapot és nyilatkozatot az EGSZB titkárságára kell küldeni e-mailben a következő címre:

A nevezések benyújtásának határideje: 2016. szeptember 9., (közép-európai idő szerint) 23:59.
Egy pályázó csak egy nevezést nyújthat be. A versenyben való részvétel költségei a pályázókat terhelik, és ezek vissza nem téríthetők.
A pályázókat e-mailben értesítik a nevezés kézhezvételéről.

5. Értékelés és odaítélés
5.1 Az értékelés lépései
Az értékelés alapjául kizárólag a benyújtott pályázatban szereplő információk szolgálnak. Az értékelésre öt lépésben kerül sor:
(1) A pályázók részvételi jogosultságának ellenőrzése;
(2) A díjra javasolt kezdeményezések díjazhatóságának ellenőrzése;
(3) Annak ellenőrzése, hogy a pályázók esetében nem állnak-e fenn a kizárási kritériumok;
(4) A díjra javasolt kezdeményezések minőségének értékelése az odaítélési kritériumok alapján;
(5) Végleges értékelés és a győztesek kiválasztása.
A pályázatokat a fenti sorrendben értékelik. Csak azokat a pályázók értékelik egy-egy lépésnél, akik az előző lépés szerinti követelményeknek eleget tettek. A pályázók az első négy értékelési lépés után nem kapnak visszajelzést. Az eredményekről a pályázókat a végleges értékelés (5. lépés) után értesítik, várhatóan 2016. november végén.
5.1.1 1. lépés: a pályázók részvételi jogosultságának ellenőrzése
Ezt az értékelési lépést az EGSZB alkalmazottai végzik.
A pályázók a fenti 3.1. pontban foglalt követelmények teljesítése esetén részvételre jogosultak.
A jogosultság alátámasztására valamennyi pályázónak a hivatalos képviselője által aláírt és dátummal ellátott nyilatkozatot (lásd a 2. mellékletet) kell benyújtania. Ez a nyilatkozat a kizárási kritériumokról szóló nyilatkozat része is egyben (lásd a lenti 5.1.3. pontot). Ezért minden pályázónak csak egy nyilatkozatot kell tennie, amely mindkét szempontra kiterjed.
Az EGSZB a nyilatkozat alapján értékeli a pályázók részvételi jogosultságát. A sikeres pályázókat (jelölteket) felkérik majd, hogy küldjék vissza a megfelelően kitöltött és aláírt, jogi személyiséget igazoló űrlapot, az igazoló dokumentumokkal együtt (lásd a fenti 4. pontot)
Az EGSZB fenntartja a jogot arra, hogy a fent említett űrlapot és az igazoló dokumentumokat az értékelési eljárás során bármikor bekérhesse a pályázóktól. Ilyen esetben a pályázónak késedelem nélkül be kell nyújtania az űrlapot és az igazoló dokumentumokat. Az EGSZB elutasíthatja a pályázatot, amennyiben az űrlapot és az igazoló dokumentumokat nem nyújtják be időben.
5.1.2 2. lépés: a kezdeményezések díjazhatóságának ellenőrzése
Ezt az értékelési lépést az EGSZB alkalmazottai végzik.
A díjra javasolt kezdeményezések díjazhatóságát a nevezési lap alapján ellenőrzik (1. melléklet). A díjra javasolt kezdeményezések a fenti 3.2. pontban foglalt követelmények teljesítése esetén díjazhatónak minősülnek. A pályázó egyéb tevékenységeit nem veszik figyelembe.
5.1.3 3. lépés: annak ellenőrzése, hogy nem állnak-e fenn a kizárási kritériumok
Ezt az értékelési lépést az EGSZB alkalmazottai végzik.
Minden pályázónak hivatalos képviselője által aláírt és dátummal ellátott nyilatkozatot (lásd a 2. mellékletet) kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy a nyilatkozatban felsorolt, kizárásra okot adó helyzetek egyike sem vonatkozik rá.
Az EGSZB fenntartja a jogot arra, hogy a nyilatkozatban felsorolt igazoló dokumentumok bekérésével ellenőrizze, hogy a sikeres pályázóra (jelöltre) vonatkozik-e a kizárásra okot adó helyzetek valamelyike. A pályázónak ilyen esetben az EGSZB által megadott határidőn belül be kell nyújtania a kért dokumentumokat. Az EGSZB elutasíthatja a pályázatot, amennyiben a kért dokumentumokat nem nyújtják be határidőre.
A pályázó nem köteles benyújtani egy konkrét dokumentumot, ha az EGSZB valamely nemzeti adatbázison keresztül díjmentesen hozzáfér az adott dokumentumhoz.
5.1.4 4. lépés: a minőség értékelése
A jogosult pályázatok minőségét négytagú, három EGSZB-tagból és egy külső szakértőből álló értékelőbizottság értékeli. A három EGSZB-csoport (Munkaadók, Munkavállalók, Különféle érdekcsoportok) mindegyike egy-egy értékelőt javasol.
Az értékelőbizottság az alábbi odaítélési kritériumok alapján értékeli a pályázatok minőségét. Az értékelők csak a díjra javasolt kezdeményezéseket veszik figyelembe, a pályázó egyéb tevékenységeit nem. Az egyes kritériumok tekintetében nem állapítanak meg minimumküszöböt. Azok a pályázók azonban, akik nem érik el a teljes pontszám legalább 50%-át, tovább nem értékelhetők.
Az értékelőbizottság kiválaszt legfeljebb 15 pályázatot (legjobb pályázatok), amelyeket minőségi értékelés alapján megfelelően indokol, és ezek listáját átadja a zsűrinek, amelynek feladata a győztesek kiválasztása.
5.2 5. lépés: végleges értékelés és a győztesek kiválasztása.
Ezt az értékelő lépést a zsűri végzi, amelynek tagjai az EGSZB elnöke és két alelnöke, a három csoport (Munkaadók, Munkavállalók, Különféle érdekcsoportok) elnökei, valamint az EGSZB főtitkára.
A zsűri feladata a győztesek kiválasztása, ennek során figyelembe veszik az értékelőbizottság által elvégzett minőségi értékelés eredményeit. A zsűri csak a listán szereplő pályázatokat (vagyis a legjobb pályázatokat) értékeli. Az értékelésre a fenti 5.1.4. pontban megállapított odaítélési kritériumok alapján kerül sor. A győztesek végleges rangsorát konszenzussal állapítják meg.
Az EGSZB legfeljebb 5 díjat ítélhet oda, az 5 legjobb pályázó számára.

6. A díjjal járó pénzösszeg
A bizottság legfeljebb 5 díjat tervez kiosztani. Az első díj értéke 14 000 euró. A többi díj értéke egyenként 9000 euró. Amennyiben az első díjat holtversenyben megosztják több győztes között, akkor két első díj esetén ezek mindegyikének értéke 11 500 euró, három első díj esetén 10 600 euró, négy első díj esetén 10 250 euró, öt első díj esetén pedig 10 000 euró. Az EGSZB nem köteles mind az öt díjat odaítélni. Az EGSZB úgy is dönthet, hogy nem ítéli oda a civil társadalmi díjat.
A díjátadó ünnepségre 2016. december 15-én kerül sor, az EGSZB plenáris ülése alkalmával. Az ünnepségre a győztesek két-két képviselőjét hívják meg, utazásukat és szállásukat az EGSZB szervezi, ennek szabályairól pedig a győzteseket idejében értesítik.
A díjakat a díjátadó ünnepséget követő 30 napon belül banki átutalással fizetik ki, amennyiben a győztesek minden kért dokumentumot benyújtottak. A díj összegének felhasználása után kivetett adók és illetékek befizetése a győztesek feladata.

7. Személyes adatok
A pályázati dokumentumokban szereplő személyes adatok (pl. név, cím) feldolgozása a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet értelmében történik. Ha a felhasználás célját külön nem jelezzük, akkor a pályázatnak a versenyszabályokkal összhangban történő értékeléséhez kért válaszokat, illetve személyes adatokat a kommunikációs osztály kizárólag e célból dolgozza fel. A személyes adatok feldolgozására vonatkozó részletes információkat csatoltuk (3. melléklet).
A pályázók személyes adatai rögzítésre kerülhetnek a korai felismerési és kizárási rendszerben (EDES), amennyiben a költségvetési rendelet 106. cikkében, illetve a nyilatkozatban felsorolt helyzetek valamelyike fennáll.
További információk a következő honlapon található (angol nyelvű) adatvédelmi nyilatkozatban olvashatók: http://ec.europa.eu/budget/explained/management/protecting/protect_en.cfm#BDCE.

8. Közzétételi kötelezettségek
A győztesek a fenti 7. pont sérelme nélkül feljogosítják az EGSZB-t arra, hogy bármilyen nyelven, bármilyen hírközeg és technika alkalmazásával nyilvánosságra hozza a győztesek nevét, tevékenységeit és az elnyert díj értékét.
A győztesek a díjjal elismert tevékenységre vonatkozó közleményeikben vagy publikációikban jelzik, hogy a tevékenység elnyerte az EGSZB civil társadalmi díját. Ez a kötelezettség a díj odaítélésének napjától számított egy évig áll fenn.

9. Felelősség
A pályázók a díj vonatkozásában végrehajtott tevékenységeikkel kapcsolatos panaszok tekintetében kizárólagos felelősséggel rendelkeznek.

10. Ellenőrzések és auditok
A győztesek a verseny és az odaítélt díj vonatkozásában elfogadják az EGSZB, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék által végzett ellenőrzéseket és auditokat, illetve a fenti 8. pontban foglaltak szerinti közzétételi kötelezettségeket.

11. Alkalmazandó jog, panaszok és illetékes bíróság
A civil társadalmi díjra az uniós jog az irányadó, szükség esetén kiegészítve Belgium nemzeti jogával.
A díj odaítélési eljárásával kapcsolatos észrevételeket a díjat odaítélő hatósághoz lehet benyújtani.
A hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat az európai ombudsmannál lehet benyújtani attól a naptól számított két éven belül, amikor a panaszosnak a panasz alapjául szolgáló tények tudomására jutottak (lásd: http://www.ombudsman.europa.eu), és azt követően, hogy az ügy rendezése érdekében először az EGSZB-hez fordult.
E díjjal kapcsolatos ügyekben az illetékes bíróság az Európai Unió Törvényszéke:
General Court
Rue du Fort Niedergrünewald
L-2925 Luxembourg
tel.: (+352) 4303 1 fax: (+352) 4303 2100
e-mail-cím:
URL: http://curia.europa.eu
A fellebbezések benyújtásával kapcsolatban a fenti címen lehet tájékoztatást kérni.

12. Szankciók
A hamis nyilatkozatot (2. melléklet) tevő vagy szabálytalanságot vagy csalást elkövető pályázók a díj értéke 2-10%-ának megfelelő pénzügyi szankcióval, illetve az uniós költségvetésből finanszírozott valamennyi szerződésből, támogatásból és versenyből való kizárással büntethetők, a költségvetési rendelet 106. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.

13. További tájékoztatás
További tájékoztatásért kérjük, forduljon kollégánkhoz:
Peter Lindvald Nielsen, az EGSZB Kommunikációs Főosztályának vezetője
Tel.: + 32 (0)2 546 92 99
vagy
Anna Comi, kommunikációs ügyintéző, az EGSZB Kommunikációs Főosztályának titkársága
Tel.: + 32 (0)2 546 93 67
Tájékoztatás a következő címen is kérhető: .
A más pályázók számára is releváns kérdéseket és válaszokat az EGSZB weboldalának a civil társadalmi díjjal foglalkozó oldalán is közzétesszük (http://www.eesc.europa.eu/civilsocietyprize). Az EGSZB javasolja, hogy a pályázók rendszeresen ellenőrizzék a weboldalt a naprakész információk tekintetében.

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag

Forrás: pafi.hu