Lajkó Félix fellépésével zárult a Dombos Fest Kishegyesen. A kísérletező kedvéről ismert kishegyesi származású művész új elektronikus köntösbe burkolva hozta a rá jellemző hangzásvilágot, ami szemmel láthatóan elsősorban a legfiatalabbaknak tetszett a legjobban, de maradandó élmény volt mindenkinek a fesztivál zárókoncertjén.
Mintegy négyezren látogattak el idén a kishegyesi Hegyalja utcába, a négy napig tartó Dombos Fest pedig ezúttal is színvonalas produkciókat vonultatott fel. Mindennap kiváló hangulat lengte be a löszfal tövét. Boban Marković zenekarának pénteki fellépése vonzotta a legnagyobb tömeget és a rézfúvósoknak egy rövid intrót követően sikerült is nagyon sokakat táncra perdíteni. Lajkó Félix vasárnapi fellépésén viszont a közönség képletesen szólva már Félixék színpadra lépése előtt elkezdte ropni. Előtte a Lóci játszik Nem táncolsz jobban mint én című szerzeménnyel zárta fellépését, így talán ez is hozzá járult mindehhez. A közönség Lóciékat is nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadta, Félixék partyzenéje pedig úgy szólt a citerával, mintha ezt a népes hangszert eleve arra teremtették volna. Félixet mindig is hatalmas alkotó- és kísérletezőkedv jellemezte. Ezúttal a budapesti Óperentzia két muzsikusával (Bánházi Gábor – drums, electronica és Domokos Tibor – synths, vocal hozta lázba rajongóit. Az elektronikus és az akusztikus, illetve a folk- és a partyzene eddig ismeretlen ötvözetére a közönség nagyon jól reagált. Az embernek a produkció hallatán az volt az érzése a Hegyalja utcában, hogy Félix most ott valahol tarthat, mint amikor az Omega a Trombitás Fréditől és a gyöngyhajú lánytól eljutott a Gammapolisig. A felhők pedig ezúttal délről közelítettek, hogy végül – mint mindig – keletre húzzanak. A tömeget szemlélve pedig azt láthattuk, hogy mégsem húzott el mindenki nyugatra, de még olyat is láthattunk, aki bolygónk túloldaláról hazatért.
Az elektronikus zene és a klasszikus hangzásvilág energikus elegye egyfajta transzba, ámulatba ejtette a hallgatóságot. Lajkó Félix a maga lazaságával és spontaneitásával eléri azt, hogy citerazenére úgy táncoltak, mintha a partyzenének eleve szerves és kihagyhatatlan összetevője lenne a kezdetektől. A Kishegyes, más esetben Vajdaság „Paganinijeként” is ismert művészt azonban egy idő után „hűtlen” lett a citerához és hegedűt ragadott. A váltakozó Chill-out, Dub, Psy-chill, Trance és Ethno közegekhez is kiválóan illett Félix virtuóz hegedűjátéka is.
Horváth László, a már 17 éves múltra visszatekintő fesztivál megálmodója és máig főszervezője elmondta, hogy az igazi dombosi hangulat ismét megmutatkozott, egyben az is, hogy a hazai és vajdasági fellépők milyen kiváló hangulatot tudnak teremteni. A Dombos Wine Club, mint új helyszín is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, kitűnő helyszínnek bizonyult pl. az irodalmi találkozókhoz. A Nemzeti Kulturális Alap a Dombos Festet három évig garantált támogatást élvező fesztiválok közé sorolták. Ez azt jelenti, hogy a 18-ik és 19-ik fesztiválra biztosan sor kerül majd. De máris azon gondolkodnak, hogy a nagy jubileummal, a huszadikkal lezárjanak-e egy korszakot, vagy ugyanezt a koncepciót folytatják majd.
Forrás: Vajdaság MA