XI. Öregdiák Találkozó és United-koncert a Rákóczi-főiskolán
„Mindenkit köszöntünk itthon, és mindenkit várunk haza!”
Április 2-án tartotta hagyományos, tizenegyedik öregdiák-találkozóját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Öregdiák Szövetsége. A rendezvényt a főiskola Rákóczi-hetének keretében szervezték meg, amely duplán jubileuminak számított, hiszen amellett, hogy a főiskola idén ünnepelte működésének 20. évfordulóját, az Öregdiák Szövetség is betöltötte 10. életévét. Ezt a jubileumi eseményt a szövetség a Pro Cultura Subcarpathica társszervezésében a népszerű magyarországi United zenekar koncertjével ünnepelte meg.
A találkozó idén rendhagyó módon vette kezdetét. A hivatalos megnyitót megelőzően azok az öregdiákok és főiskolai hallgatók, akik részvételi szándékukat előre jelezték, a Rákóczi-főiskola Gál Natália színésznő által vezetett színjátszó csoportjának előadásában az eddig töretlen népszerűségnek és sikernek örvendő Ádámok és Évák című darabot tekinthették meg a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban.
Az előadást követően a szervezők a Rákóczi-főiskola vadonatúj átriumában várták a főiskola egykori és éppen „aktuális” hallgatóit. A találkozót Szaniszló Róbert, az Öregdiák Szövetség kommunikációs alelnöke nyitotta meg, majd a szövetség elnöke és a főiskola rektorhelyettese, dr. Rácz Béla köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elsőként köszönetet mondott Gál Natáliának és az ifjú színészeknek az emlékezetes előadásért, majd megköszönte a Pro Cultura Subcarpathicának, hogy segédkezet nyújtott a koncert megszervezésében. „Az, hogy mindannyian itt vagyunk, arról beszél, hogy a Rákóczi-főiskola mindannyiunk számára sokat jelent” – fogalmazott Rácz Béla, majd hozzátette: annak ellenére, hogy „Kárpátalja egy szellős vidék – emberek jönnek, emberek mennek” (utalt a gondolattal a Kárpátalját elhagyókra és a Belső-Ukrajnából Kárpátaljára érkezőkre) – van a megyének biztos pontja: a főiskola, amely remélhetőleg még sokáig működni fog. A szövetség elnöke rámutatott, hogy az intézet épülete(i) nem mindig volt(ak) olyan impozáns(ak), mint most. A nem is olyan távoli múltban még több, mára már „öreg”-diák az egykori beregszászi poliklinika épületében (ma református kollégiumban) kezdte meg tanulmányát. Akkoriban többen léptek be a főiskolára, akik az orvosokat keresték. Az elmúlt években végbement változások rendkívül figyelemre méltók: „Akkor még nagyon kevesen tudtak róla, hogy létezik a főiskola, mára már nemzetközi hírünk van” – fogalmazott Rácz Béla, majd elmondta, hogy ezeket a szakmai eredményeket, valamint a főiskola folyamatos bővülését és fejlesztését azoknak a nagyszerű embereknek köszönhetik, akik egykor voltak vagy még most is tanárai az öregdiákoknak és a jelenlegi hallgatóknak.
Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora Tóth Árpád Köszöntő című versének részletével üdvözölte az újra találkozó öregdiákokat. Beszédében hangsúlyozta, hogy bár több öregdiáknak voltak és vannak már szintén főiskolai öregdiák tanítványai, még nem vénültek meg. Mikor egy találkozó keretében visszatérnek a főiskolára, rádöbbennek, hogy „van itt még mit kezdenünk”, és egymást erősítve újra fiatalnak érezhetik magukat. „Mindenkit köszöntünk itthon, és mindenkit várunk haza! – mondta az elnök asszony, majd hozzátette. – Ne égessétek fel a hidakat, mi mindenkit szeretettel várunk, és aki idejön, hozzánk tartozik. Együtt lehetünk erősek, fiatalok több évszázadon keresztül.”
Gál Tamás, a főiskola Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke beszédében elsőként a fiatal hallgatók üzenetét tolmácsolta az Öregdiák Szövetségnek, mondván: „Várjatok bennünket!” Majd beszédében köszöntötte a jubileum alkalmából mind a főiskolát, mind pedig az Öregdiák Szövetséget.
Molnár Attila, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Hallgatói Önkormányzatának elnöke szintén szólt a találkozó vendégeihez. Ahogy tréfásan megjegyezte: egyfajta oda-vissza irigység működik öregdiák és „aktuális” diák között, hiszen egyfelől a diákévek a legszebbek, sokan visszavágynak az egykori intézményükbe a sokszor kemény felnőttvilágból, másfelől viszont minden hallgató „igyekszik minél hamarabb öregdiákká válni” – fogalmazott Molnár Attila. „Reméljük, hamarosan öregdiákként mi tölthetjük be a most még üres székeket” – fejezte be beszédét a szakkollégium hallgatói önkormányzatának elnöke.
Az öregdiákok köszöntése után került sor a szintén hagyományos öregdiákesküre, melyet azoknak az egykori főiskolai hallgatóknak kell letenniük, akik már rendelkeznek legalább egy diplomával.
Az eskü letétele után Rácz Béla és Gál Tamás nyújtotta át a frissen avatott öregdiákoknak az erről szóló emléklapokat.
A találkozó megnyitója után érkezett a színpadra a United együttes Pély Barna vezetésével, akik méltó módon koronázták meg az öregdiákok találkozóját. A közel nyolcvan perces koncert alatt az öregdiákok meghallgathatták az együttes összes, a magyar rádiócsatornákon mai napig játszott slágerét: többek között a Hófehér Jaguárt, a Hárman párban című dalt, és természetesen nem maradt ki a Keserű méz sem.