᾿49-es vértanúinkról emlékeztek meg Nagyszőlősön

Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egykori ugocsai vármegyeháza nagytermében a megemlékezőket, majd elmondta: „167 évvel ezelőtt e napon végezték ki Aradon az 1848– 49-es szabadságharc volt katonai vezetőit. Emlékezzünk hát ma a tragikus őszre, a magyarok szabadságküzdelmének elfojtására és megtorlására.

Micsoda hatalma, ereje volt ennek a tizenhárom honvédfőtisztnek, bátor férfinak, hős katonának, igaz embernek, ha ennyire rettegett, félt tőlük egy egész birodalom, hogy csak az igazságtalan elpusztításukkal érezhették magukat biztonságban kicsiny nemzetünk elnyomói. Ma nemzeti gyásznapjaink között tartjuk számon e napot, oly sok szomorú magyar sorsforduló mellett.”

Potápi Árpád János államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta: „A hősök, akikre ma emlékezünk, különböző származású és hátterű, de egyformán magyar szívű férfiak voltak. Forradalmárok, akikre az áhított szabadság helyett halál, a virágzó jövő helyett pedig bitófa és golyó várt. Mégis bátran és felemelt fővel fogadták az ítéletet, mert tudták: a vérrel öntözött földből új élet sarjad, és áldozatuk felszabadulást és boldogságot hoz majd a hazának és az utókornak. Hasonlóképp érezhetett báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye főispánja is, aki akkor sem tagadta meg a Függetlenségi Nyilatkozattal való azonosulását, amikor látta, hogy súlyosan fog fizetni érte. Elvei mellett szilárdan kitartott, a szabadságharc alatt játszott szerepét pedig a végsőkig öntudatosan vállalta”. Az államtitkár kijelentette: „Az emlékezés sohasem csak a múltról szól. Vértanúink példája azt üzeni nekünk, XXI. századi magyaroknak: ha meg akarunk maradni és szabadságunkat megőrizni, akkor cselekednünk kellett és cselekednünk kell most is. Míg 167 évvel ezelőtt fegyverrel, ma tettekkel kell küzdenünk nemzetünk és közösségeink fennmaradásáért. Úgy gondolom, hogy a kárpátaljai magyarság élen jár ebben a küzdelemben” – jegyezte meg Potápi Árpád János, aki a jelenlegi helyzetet értékelve hozzáfűzte – „Az Ukrajnában dúló háború és gazdasági válság ellenére a kárpátaljai magyar közösségnek sikerült nemcsak túlélnie és megmaradnia, de meg is erősödnie. A tavaly októberi ukrajnai helyhatósági választásokon tanúsított példás összefogásnak köszönhetően az itteni magyarság soha nem látott számban van ma jelen a megyei tanácsban, valamint a járási és városi önkormányzatokban. Elismerés illeti önöket azért, hogy a kitartó munkájuknak hála, a közösség mára valóban megkerülhetetlen politikai erővé vált, és erősebb, mint valaha. Fontos, hogy tudják: az anyaország hálás önöknek azért a munkáért, amit a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulásáért végeznek, hiszen számunkra is kulcsfontosságú az önök megmaradása. Ezért is fordít a magyar kormány kiemelt figyelmet Kárpátaljára. Jelentős támogatásban részesítjük a kárpátaljai nemzeti jelentőségű intézményeket, a magyar pedagógusokat, a művészeti iskolák magyar tanárait, a magyar nyelven szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozókat és hitoktatókat, tegnapelőtt pedig a kárpátaljai magyar újságírók támogatására is pályázatot írtunk ki. A kiemelt figyelmet bizonyítja az is, hogy a tavalyi évben a magyar kormány külön kormánybiztosságot hozott létre Kárpátalja segítése céljából, dr. Grezsa István kormánybiztos úr vezetésével, mely szintén jelentős támogatást biztosít a térség számára. Szeretném önöket biztosítani arról, hogy az anyaországra, ahogy eddig, úgy a jövőben is mindig számíthatnak” – hangsúlyozta Potápi Árpád János államtitkár, aki egyúttal köszönetet mondott azon magyar honfitársainak, akik éltek állampolgári jogukkal, és részt vettek az október 2-i kényszer-betelepítés elleni népszavazáson.

Üdvözölte az emlékező magyar közösséget Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese és Mihajlo Ruszanyuk, a Nagyszőlősi Járási Közigazgatási Hivatal elnöke is, hangsúlyozva, hogy annak a népnek, amely nem emlékszik a múltjára, nincsen jövője.

Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke emlékeztetett arra, hogy a különböző történelmi korokban sokféleképpen értékelték már az 1848–49-es szabadságharcot. „De mondhattak bármit, ennek a szabadságharcnak a lényege a magyar nemzet teljes függetlenségének kivívása és az ország belső társadalmi felépítésének megújítása volt.” – emelte ki, hozzáfűzve, hogy a kor nagyhatalmai a magyar forradalom saját népükre gyakorolt hatásaitól félve fogtak össze, és léptek fel a magyar néppel szemben. A KMKSZ alelnöke elismerte, hogy Világosnál elbukott a szabadságharc minden eredménye, de hozzáfűzte: „Ez a szabadságharc azonban mégsem volt értelmetlen, ugyanis kinyitotta a szemeket. Felébresztette és megerősítette a nemzeti öntudatot. Rákényszerítette a hatalmon lévőket arra a bölcs felismerésre, hogy a nemzeteknek, a nemzeti kisebbségeknek meg kell adni azt, ami nekik jár, amennyiben a saját országukban békességet és stabilitást akarnak. Na, de mi jár a kisebbségben élőknek? Nyelvük szabad használata és gyakorlása. Anyanyelven történő oktatás az oktatási rendszer minden szintjén. Kultúrájuk, hagyományaik őrzéséhez, gyarapításához, hitük, vallásuk gyakorlásához való jog. Biztosítani kell számukra a jogot, hogy ott legyenek a róluk is szóló döntések meghozatalánál” – emlékeztette Barta József a többségi, hatalmon lévő nemzeteket.

A KMKSZ alelnöke köszönetet mondott az anyaországnak azért a jelentős anyagi támogatásért, amit azért kapunk, hogy a kárpátaljai magyarság szülőföldjén magyarként megmaradjon. „ Legyünk méltók erre a támogatásra!” – kérte hallgatóságát. Majd kijelentett: „A KMKSZ üdvözli az október 2-i, magyarországi népszavazás eredményét (…) Amely feljogosítja a magyar nemzeti kormányt arra, hogy olyan jogi intézkedéseket hozzon – akár azAlaptörvény módosításával – amelyek kizárják annak lehetőségét, hogy a kényszerbetelepítéseket az Európai Unió véghezvigye. Az, ami Magyarországon történik, a szabadságharcnak egy modern kori megnyilvánulása. Az ország függetlenségéért, a nemzetek Európájának megmentéséért folytatott küzdelem.

Az ünnepi beszédeket követően a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum és a Tiszapéterfalaei Református Líceum diákjai adtak elő az alkalomhoz illő dalokat, majd a nagypaládi citerazenekar eljátszotta a Rózsa Sándor című zeneművet.

A rendezvényen a felszólalók mellett jelen volt Potápi Árpád János államtitkár kíséretében Kádár Zoltán kabinetfőnök, Ljubka Katalin osztályvezető, valamint Buhajla József és Szalipszki Endre ungvári, illetve beregszászi magyar főkonzulok, Gara Katalin beregszászi magyar konzul, Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, a megyei tanács képviselője, Orosz Ildikó megyei képviselő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kész Barnabás, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének és a Beregszászi Járási Tanácsnak az elnöke, Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere, Kovács Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobos polgármestere, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői, akik az ünnepséget követően a megemlékező nagyszőlősiekkel közösen megkoszorúzták a szabadságharc vértanújának, báró Perényi Zsigmondnak a szobrát.