Ünnepeltek a muzslyai szeretetház tagjai

Muzslya Kiemelt cikk

Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte a muzslyai Szent Erzsébet Szeretetház. A tagok elsőként hálaadó szentmisét szolgáltattak, melyet Kalapis Sztoján atya celebrált.

Az atya volt az, akinek a kezdeményezésére felkarolták az időseket, aki használatra bocsátotta a plébánia tulajdonában, a Kun Béla utcában levő kis házat, hogy hetente legalább egyszer találkozhassanak az érdeklődők.

A szentmise után kis ünnepi összeállítást nézhettek végig a jelenlevők. Rácz Mária Gizella nővér köszöntötte az egybegyűlteket, aki három éve vette át az idősek napközijének vezetését.

— Amikor hálát adunk a jóistennek a tizenöt évért, a szeretetház névadójára, Árpád-házi Szent Erzsébetre gondolunk. Királylányként, királynéként, jómódú úrnőként is megőrizte lelkiismerete épségét, tisztaságát, s észrevette a rászoruló emberek ínségét. Példát adott arra, hogyan lehet Isten szeretetét közvetíteni azok felé, akik a segítségét kérik. Ezen a mai évfordulón mi is hinni akarunk abban, hogy az Úristen egymásra bízott bennünket. Kérjük a Szentlélek Úristent, őrizze meg szívünkben azt a felelősséget, nagylelkűséget, segítőkészséget, amelyet Szent Erzsébet életpéldája mutatott nekünk. Én alig néhány éve vagyok tagja a Szent Erzsébet Szeretetháznak, ahol az idős emberek sokat meséltek örömeikről, küzdelmeikről. Köszönöm, hogy a mai napig kitartottak a jóság és a szeretet gyakorlásában — hangsúlyozta a nővér.


Az ünneplők egyforma sálat és mézeskalácsot kaptak ajándékba

 

A tizenöt éves múltról Csíkos Anna mondott összefoglalót, miközben a jelenről is beszélt, és a jövőre is rávilágított.

— A társalgóban, az idősek napközijében van egy megszokott sorrend: imával kezdünk, majd a Püspökségi Caritas nővére elvégzi a vérnyomásmérést, ellenőrzi a vércukorszintet a jelentkezőknél. A nővérkéknek köszönetet mondunk a jótanácsokért és a felénk irányuló szeretetükért. Kis közösségünk időnként vendégül látja az óvodásokat, a zenészeket, néha orvosok is eljönnek, és ha alkalom adódik, még tanulunk is valami újat, például az okostelefonok kezelését is megoldottuk, hogy a messzi távolban levő gyermekeinkkel, unokáinkkal tudjunk beszélgetni. Nálunk az átlagéletkor hetven év körül van — mondta Anna.

A szeretetházba járók minden jeles ünnepről megemlékeznek, emellett jótékonykodnak is. A behozott ruhákat szétosztják a rászorulók között, valamint műanyag kupakokat is gyűjtenek.

A járvány miatt a múlt évben a szeretetház munkája egy ideig szünetelt, de már ismét együtt a társaság. Büszkén számolgatták, hogy legalább 700-szor találkoztak a tizenöt év alatt. Pontosabban ennél többször is, hiszen a munkával eltöltött alkalmakat nem vették figyelembe, holott a tűzifát is elő kellett készíteni, sokszor a fűnyírást is elvégezni, meg a ház körüli javításokat, nagytakarításokat. Mindenki sok jót kapott a szeretetházban, tartós barátságok szövődtek, a szerdai találkozások meghittek és szeretettel telítettek.

A szeretetházba járók fogadott himnusza a Szeressük egymást, gyerekek című dal, melyet egy kicsit átköltve énekelnek: szeressük egymást, öregek… De nem csak ez a dal csendül fel az együttléteken, szívesen énekelik a régi szép magyar nótákat, egyházi énekeket is.

Hogy mit hoz a jövő, nem tudni, de Gizella nővér tervei szerint jó lenne, ha hetente többször is találkozhatnának. Egy nagyobb, tágasabb otthon sem ártana, és az ebédet is szívesen elfogadnák. Mindenki bízik a gondviselésben, Isten akaratában, és reménykednek, hogy a tovább szövögetett álmaik, imáik meghallgattatnak.

Forrás: Hét Nap