Negyed évszázada újvidéki Egyetemi Nyelvészeti Napok
A 2017-es téma az alkalmazott nyelvészet jelene és jövője
(A Tudomány rovatból átvett tudósítás)
Negyvenkét kárpát-medencei nyelvész jelentkezett az Egyetemi Nyelvészeti Napokra, amelyet most 25. alkalommal szervezett meg az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék a Bölcsészettudományi Karon. A jelentkezők közük 28 hazai és 14 külföldi, utóbbiak Mariborból, Zágrábból, Eszékről, Budapestről, Csíkszeredából érkeztek, Cs. Nagy Lajos pedig a nyitrai és pozsonyi egyetemek nyugalmazott docense.
Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntőjében fontosnak tartotta rávilágítani arra a széles kutatói spektrumra, amelyet sikerült az idén is megszólítani, felölelni. Majd az elmúlt négy év sikereiről szólva kiemelte, hogy az Egyetemi Nyelvészeti Napokat felfejlesztették a 21. szárazd kihívásainak megfelelő szintre, illetve tömegesebbé, nyitottabbá, továbbá interdiszciplinárissá tenni. Az évforduló apropóján egy CD-n összefoglalták az elmúlt negyed évszázad anyagát, egy helyre rendezve ezáltal mindazt, amit az elmúlt 25 évben ezeken a konferenciákon sikerült felmutatni – magyarázta Csányi Erzsébet.
A rendezvénysorozat születési éveként 1993-at tartják számon, ám azt megelőzően három alkalommal tartottak nyelvészeti témájú konferenciát a Magyar Tanszéken – fejtette ki Pásztor Kicsi Mária, a szervezőbizottság elnöke, a konferencia-kiadványok szerkesztője a Nyelvészeti Napok negyed évszázadát summázva. Kifejtette, hogy előbb szűkebb körű volt, főleg a Magyar Tanszék oktatóit és munkatársait szólította meg, majd 2014 óta vált tömegesebbé, és tavaly már 45 résztvevője volt, akik a Kárpát-medence különböző pontjairól érkeztek. Idén 42 előadó jelentkezett, sajnos néhányan nem tudtak eljönni – mutatott rá Pásztor Kicsi Mária.
Az alkalmazott nyelvészetet sokszor hasznos nyelvészetnek nevezik, nem mintha a leíró haszontalan lenne. Erre Nádor Orsolya, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem habilitált egyetemi docense mutatott rá plenáris előadásában. Az alkalmazott nyelvészet történte a 19. századra nyúlik vissza, és felhasználja a meglévő nyelvészeti tudást, azt is kutatja, mire jó gyakorlatban a nyelvészet. Így például felfigyelnek arra, hogy egy kisebbségi közelben élő nyelvhasználó mondatszerkesztésére milyen hatással van a nyelvi közeg, jövője lehet a kétnyelvűség-kutatás, a fordítással, a szaknyelvvel kapcsolatos vizsgálódás meg az alkalmazott szocio- és pszicholingvisztika – fejtegette az alkalmazott nyelvészeti kutatások jelenével és jövőjével foglalkozó előadásában Nádor Orsolya.
A plenáris előadásokat követően három szekcióban folyik a munka. Az idei konferencia célja rávilágítani az alkalmazott nyelvészeti kutatások aktualitásaira, illetve jövőbeli perspektíváira. Az Egyetemi Nyelvészeti Napok a Magyar Tudomány Ünnepe novemberi rendezvénysorozatának is része.
Rizsányi Attila
Forrás: VajdaságMA