Peter Plavčan oktatási miniszter bemutatta elképzelését, hogyan kellene kinéznie a tárcának 10 év múlva. Többek között javasolja a kötelező iskolalátogatás idejének 10 évről 12 évre való meghosszabbítását, az értékelés módosítását, illetőleg a magántanulói lehetőség bővítését. Elképzelését először a szakemberekkel kívánja megvitatni, majd a kormány elé terjeszteni.
A változások a nemzeti oktatási és nevelési program részét képezik, melynek több periódusa van. Egyelőre az alap- és középiskolákra van kidolgozva. Az egyetemeket érintő fejezetekre később kerül majd sor.
Hosszabbodna a kötelező iskolalátogatás időtartama
A jelentősebb változások közé sorolható a kötelező iskolalátogatás 12 évre való meghosszabbítása. Az új terminológia szerint kötelező oktatás lenne a megnevezése. A program az ötéves korú gyermekekkel kezdené az oktatást. „A szülő döntésén múlik, az óvodában tölti-e az első évet, vagy az alapiskolák előkészítő osztályában” – magyarázza a minisztérium kiegészítve azzal, hogy az otthonoktatás eshetősége is fennáll. A hatályos közoktatási törvény szerint a kötelező iskolalátogatás időtartama jelenleg 10 év.
A Jól Igazgatott Társadalom Intézetének (SGI) igazgatója, Jozef Miškolci szerint az iskolalátogatási idő meghosszabbítása arra ösztönözheti a gyerekeket, főként a szociálisan hátrányos környezetben élőket, hogy az alapiskola elvégzése után tovább folytassák tanulmányaikat. „Jelenleg, ha az ilyen tanulók nulladik osztályba kerülnek, vagy osztályt ismételnek, a kötelező iskolalátogatást az alapiskola elvégzésével letudják” – magyarázza Miškolci. „Az előbbi arra ösztönzi őket, hogy menjenek középiskolába, s így nagyobb az esélyük, hogy folytatni fogják a tanulást” – vélekedik az elemző.
A szakemberek örömmel üdvözölték a tanulás ötéves korban való megkezdését is. „Egyértelműen kiállunk amellett, hogy az oktatás a gyermekek fiatalabb korában kezdődjön, mivel az inkább növekszik az iskolába lépés halasztásának trendje” – mutat rá Ema Mílová, a Szlovákiai Alapiskolák Társulásának (ZZŠS) tagja. Véleménye szerint ez sokaknak segít majd áthidalni az óvoda és az iskola közti szakadékot. „A szakemberek főleg abban értenek egyet, hogy ha a gyermek minél hamarabb elkezdi az iskolai előkészítést, – ez főként a szociálisan hátrányos környezetből származó gyermekeket érinti – annál nagyobb esélye van a tanulásra” – szögezte le Miškolci. Példaként Magyarországot említette, ahol a kötelező iskolalátogatás már 3 éves korban kezdődik. „Ehhez viszont arra van szükség, hogy az állam biztosítsa a megfelelő mennyiségű óvodai férőhelyet, és az óvodai oktatáshoz való hozzáférést törvény biztosítsa”- jegyezte meg Miškolci.
Bővülne a magántanulói rendszer is
A tárca az otthonoktatás lehetőségeit is szeretné a törvényeken belül bővíteni. Azok a gyermekek, akik egészségi állapotuk vagy tehetségük fejlesztése (például a sportolók) nem engedi meg, hogy látogassák az iskolát, alsó tagozaton otthon tanulhatnak, kísérleti jelleggel erről az alternatíváról a felső tagozaton is meg kell bizonyosodni. Az otthonoktatást a házitanító vagy a szülő végzi.
Tanítók esetében az oktatás minőségéért az adott pedagógust foglalkoztató iskola felel. „Otthontanulás esetében az iskola nem csak ellenőrző feladatot lát el, de a szükséges taneszközöket is a szülők rendelkezésére bocsátja, illetőleg módszertanilag segíti őket” – pontosított a minisztérium. A gyerekek ma is oktathatók otthon, egy feltétellel, ha a szülő rendelkezik pedagógusi képzettséggel.
„Megoldás ez a hosszadalmas betegségben szenvedő vagy a valóban tehetségüket fejlesztő gyermekek, például a sportolók részére. Viszont tudatosítani kell, hogy a gyermek társadalmi érintkezése megszűnt, nem tudja például, melyik tantárgyban kellene javítania” – emlékeztet Mílová. Hasonló forgatókönyv figyelhető meg azokban az alapiskolákban is, ahonnét a jobb tanulókat elszippantják a nyolcéves gimnáziumok. „A tanulóknak nincsenek versenytársaik, nincs, akivel összemérhetné tudását, tehát ebből a szempontból negatívnak tartom”, vélekedett.
Előnyben az írott megméretettés
A minisztérium szeretné az osztályozás fontosságát is mérsékelni. „Ez a módszer nem támogatja megfelelően a tanulók kölcsönös megmérettetését” – vélekedik a tárca. Inkább az írott értékelési formát részesítenék előnyben. A sok éve pedagógusként dolgozó Mílovának tetszik a javaslat. „Először is, az osztályozás csupán szubjektív megítélés, másodszor, a gyermeket komplex módon kell értékelni, hogyan dolgozik, hogyan reagál az ösztönzésre” – vélekedik Mílová. A szóbeli vagy írásbeli értékelés sokkal jobb, mert jobban ösztönzi a diákot az önképzésre.
A reformhoz pénz is kell
Az oktatási reformra szükség van, ha tovább akarunk lépni – vélekedik Miškolci. „Az már másik dolog, hogy a kormány képes-e hozzá elegendő pénzt elkülöníteni” – tette hozzá rámutatva, hogy jelenleg inkább negatív jelzések érkeznek. Többek közt felhívja a figyelmet arra, hogy a kötelező iskolalátogatás idejének meghosszabbítása az állami költségvetésre is hatással lesz. „Újabb óvodákat kell építeni és fizetni a pedagógusokat”, sorolta.
A minisztérium mindennek tudatában van, ezért állítja, hogy csupán egy előzetes javaslatról van szó, mely még vita tárgyát képezi. „Várjuk meg a kerekasztal-beszélgetéseket“ – zárta le a témát az oktatási tárcavezető.
Forrás. hirek.sk