A szeszélyes tavasz és nyár nem tett akkora kárt a termésben, mint azt elsőre gondolnánk. A szerbiai gazdák helyzete nem az időjárás miatt nehéz. Kiss Árpáddal, a Szabadkai Parasztegyesület elnökével beszélgettünk.
* Az esős, változékony július után szárazsággal köszöntött ránk az augusztus. Ezt hogyan élik meg a földművesek?
— Az utóbbi évtizedekben mindig, minden évre azt mondjuk, hogy nagyon különlegesnek számított az időjárás szempontjából. Tavaly aszály volt, aztán jött egy viszonylag „normális” ősz, ennek köszönhetően 15-20 százalékkal nagyobb lett az apró gabona vetésterülete. Enyhe volt a tél is, az őszi vetésű gabona így sokkal korábban, csaknem egy hónappal a megszokott előtt elkezdett érni. Az aratás már június elején megkezdődött. Egy átlagos évben ez a folyamat tíz-tizenkét napig tart, az idén — az időjárás szeszélyei miatt — negyven napig elhúzódott. Ez hatással volt a learatott gabona minőségére, hozamára is. Akiknek sikerült „idejében” betakarítaniuk a gabonát, azok rendkívül jó minőségű, rekordhozamú termésnek örülhettek.
* Tehát az enyhe tél utólag nem éreztette a hatását? Nem szaporodtak meg a betegségek, a gombák, a kártevők a földeken?
— Rendkívüli volt az időjárás a vegetációs időszak alatt, és a betegségek sem támadtak. Még azok is, akik nem használtak permetszert, viszonylag jó hozamról beszélhetnek. Akiknek sikerült idejében aratniuk, csépelniük, azok jól jártak. Akik viszont „elkéstek”, és nem aratták le a gabonát az esős időszak beállta előtt, azoknál már jócskán csökkent a minőségtartalom. Minél többször ázott meg a növény, annál gyengébb volt a minősége, a hozama. Ettől függetlenül még mindig átlagon felüli a termés. Meg kell említenem a gabona felvásárlási árát is. Úgy szokott lenni, hogy ha jól terem, akkor rendszerint lefaragják az árat. A világpiacra hivatkoznak, a kereskedők diktálják a tempót. Ehhez képest például a chicagói tőzsdén 20 százalékkal is emelkedett a gabona ára, nálunk viszont néhány kereskedő uralja az újvidéki tőzsdét.
* Nem segítenek a támogatások?
— A vajdasági gazda nagyon nehéz helyzetben van, hiszen be kell tartania az Európai Unió szabályait a termelésben, ha piacképes szeretne lenni. Segítséget viszont nem kap. Arról az összességében körülbelül 4000 dináros területalapú támogatásról, amelyben benne van a műtrágyára kapott pénz is, még beszélni is szégyen. Ez semmire sem elég. Példának okáért a bosnyák gazdák 200 eurós támogatást kapnak. Valamikor egy ország voltunk, de hol vannak ők most, és hol vagyunk mi? Ez a nagy különbség radikálisan rontja a hazai gazdaságok fenntarthatóságát.
* Mi a helyzet az új közlekedésbiztonsági törvénnyel? Több fórumon is olvastam, hogy voltak gazdák, akiknek emiatt nehézségeik adódtak a munkagépeik regisztrálásakor.
— Hozzánk nem fordultak még ilyen problémával, így ebbe a témába nem is szeretnék belemenni. Azt viszont elmondanám, hogy azok a négy-öt éves gazdatámogatási programok, amelyeket ígértek, elhúzódtak, és ez azt mutatja, hogy nincs meg az akarat. Ez például az állami földek bérbeadására is vonatkozik. A működőképes mezőgazdaság alapja a termőföld, melyet a gazdáknak kell birtokolniuk. Az állami földek egyharmadát viszont vállalkozóknak, vállalkozásoknak adják ki, nem pedig családi gazdaságoknak. Ezzel nem járulnak hozzá a vidék fenntarthatóságához, mellyel a gazdák helyben való boldogulását kellene elősegíteniük. Ha egy gazdának van földje, a termésből pedig meg tud élni, akkor otthon marad, falun. Ha azonban nem ez a helyzet, akkor a nagygazdák is útnak indulnak. Szerintem tragikus, hogy egész farmokat számolnak fel, állattenyésztők jelentkeznek nálunk emiatt, hiszen az utódokat, a fiatalokat már nem érdekli a földművelés meg az állattenyésztés, inkább mennek ők is külföldre. Voltak, akik fejlesztésben levő gazdaságokat itt hagyva távoztak családostul az országból. Félő, hogy a föld szeretete és a mezőgazdasághoz való ragaszkodás önmagában még nem elég ahhoz, hogy valaki itthon maradjon. Az állam behajtja a tartozásokat, viszont támogatást nem ad. Pedig a statisztika is azt mutatja, hogy a legnagyobb gazdasági növekedést — 16 százalékot — a mezőgazdaság ért el. Csakhogy a haszon a felvásárlókhoz és a kereskedőkhöz kerül, nem pedig a termelőhöz. Talán most, hogy vannak ezek a pályázatok, mint a Prosperitati is, több a lehetőség, és az emberek élnek is vele. Évi átlagban 300-350 traktort szoktak vásárolni, most azonban több mint 400 kérelmet adtak be csak az IPARD-pályázat által. Ez jó hír. A mezőgazdasági munkagépeket illetően ugyanis húsz-harminc éves kiesés tapasztalható, ezért valóban itt volt már az ideje, hogy a gazdáknak lehetőségük nyíljon a korszerűsítésre. Az új gépek ráadásul nemcsak kevesebb üzemanyagot használnak, de biztonságosabbak is.
* Tehát valamelyest javul a helyzet?
— Ha már az üzemanyagot említettem, az Európai Unióban minden gazda részesül ilyen típusú támogatásban. Ez egyébként nem kis költségtétel, hiszen hektáronként 60-80 liter üzemanyag fogy, az alkalmazott technológiától függően. Az európai rendszerben az üzemanyag árának csak az egyharmadát fizetik. Nálunk ki van egyenlítve egy nyerges vontató üzemanyagának az ára a traktoréval, pedig nem ugyanaz a kettő, az árba ugyanis például az úthasználatot is beleszámolják. Ezért olcsóbb Európában az üzemanyag a munkagépeknek, hiszen azok csak a dűlőutakat használják, melyeket a mezőgazdasági alapból tartanak fenn.
* Beszéljen még arról, mi várható a közeljövőben, most melyik kultúra áll betakarítás előtt?
— A napraforgót kell megemlítenem, hiszen az gyönyörű. Szép, telített fejeket látok, és az eső is a kellő időben érkezett. Várható, hogy hamarosan, egy-két héten belül elkezdődik a cséplése, legalábbis nálunk, Bácskában. Szerémségben nagyobb volt az aszály, ott már folyamatban vannak ezek a munkálatok. Azoknak a korai kukoricafajtáknak az esetében, amelyeket nyersen, nagy nedvességtartalommal tárolnak, szintén jó hozamra lehet számítani. Szerintem hozamban és minőségben az idei év kielégítő, viszont a felvásárlási ár és a piaci feltételek nem kedvezőek, ezért a fenntarthatóság forog kockán. Tavaly a szárazság miatt kellett csökkenteni a jószágállományt, hiszen nem volt takarmány, az idén viszont éppen emiatt van hiány az állattenyésztésben. Most van takarmány bőven, vagyis rendeződött a helyzet. Azok jártak jól, akik tavaly kitartottak, azaz nem csökkentették az állományt, így most jó áron tudják eladni a jószágot.
Forrás: Hét Nap