Több mint fesztivál

Orom Vezércikk

Idén ismét felpezsdült az élet a Magyarkanizsa községhez tartozó Orom híres szélmalmának környékén, hiszen augusztus 11-e és 13-a között megrendezésre került a VIII. Malomfesztivál. A rendezvényt megelőzően már jóval korábban elkezdődött a nyüzsgés, hiszen már a hónap elején megnyílt a fesztivált építő tábor, ahol önkéntes fiatalok segítettek a fesztivál helyszíneinek és közvetlen környezetének felépítésében és feldíszítésében. Emellett augusztus 5-étől megrendezésre kerültek a művészeti táborok, amelyekbe a képzőművészet, irodalom, zene és színház iránt érdeklődők kapcsolódhattak be, tehát már a csütörtöki nyitónap előtt több mint százan tartózkodtak és tevékenykedtek a malom környékén.

A Malomfesztivál mindig is olyan szempontból egyedi volt, hogy nemcsak az éjszakai koncerteken van a hangsúly, hanem a szervezők igyekeznek napközben is változatos programokkal felkelteni a fesztiválozók érdeklődését. A reggel közös jógázással indul, majd napközben lehetőség van különböző workshopokon és beszélgetéseken részt venni, performanszokat megtekinteni, vagy akár a „filozófiai sarokba” beülni és az élet nagy kérdéseiről elmélkedni. A Teaházban ínycsiklandozó teák mellett lehetett ismerkedni, a Művelődési Házban pedig közösen filmeket vagy színházi előadásokat megtekinteni. Idén is megrendezésre került a már hagyományosnak mondható MalomSlam, ahol a vállalkozó szellemű fesztiválozók a zsűri és a népes közönség előtt adták elő saját slam poetry írásaikat.

Ha valakinek nem volt kedve a programokban részt venni és inkább pihenni akart, az ezt a medence mellett megtehette, ahol egész nap szólt a muzsika a Bazen Stagen hűsölni vágyóknak.

A fesztivál szervezői idén is komoly hangsúlyt fektettek környezetünk megóvására. A szelektív hulladékgyűjtésre való buzdítás mellett a fesztiválozók a zuhanyozókban házi készítésű ökoszappanokat és samponokat kaptak, a Malom konyha teljesen műanyagmentesen dolgozott, és az egyszer használatos műanyag poharak helyett idén is újrahasznosított anyagokból készült re-poharakba töltötték a pultoknál a frissítő italokat.

A Malomfesztivál egyik fontos jellegzetessége mindig is a családias hangulat volt, ahova a szülők nyugodtan kilátogathatnak gyermekeikkel, nem félve attól, hogy csemetéik unatkozni fognak. Idén sem volt ez másképp, a fesztivál szervezői széleskörű programkavalkáddal gondoltak a legkisebbekre. Minden délután gyereksarok nyílt, ahol a kicsinyek különböző kézműves foglalkozásokat próbálhattak ki, valamint zenélős, mondókázós és bábozós programokon vehettek részt. Amíg a gyerekek játszottak, a szülők beszélgetéseken és előadásokon cserélhettek tapasztalatot és szerezhettek új tudást a gyerekneveléssel kapcsolatos témákban.

Ahogy lassan leszállt az éj, úgy terelődött át a hangsúly a programokról a színpadok köré, ahol idén is elképesztően változatos zenei felhozatalra bulizhatott a nagyérdemű. A szerbiai és magyarországi produkciókon kívül idén érkeztek fellépők az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, sőt még a Dél-Afrikai Köztársaságból is. A zenei stílusok igen változatosak voltak, gond nélkül váltották a színpadon egymást a folk, rock, az afro, az alternatív, a punk vagy pszichedelikus dallamok, mégis igen kellemes elegyet alkotott az egész.
A legjobban várt koncert rögtön az első napon volt, a Bohemian Betyars és a Parno Graszt közös fellépésén voltak érezhetően a legtöbben a nézőtéren. A tőlük már megszokott elképesztően dinamikus, őrült tempót diktáló zene ezúttal is teljesen elragadta a közönséget, és egy fergeteges élménnyel lehettet gazdagabb mindenki, aki ott volt.

Nagy sikere volt a La caravane Passe nevű francia együttesnek is, akik bár messziről jöttek, mégis a szerbiai füleknek igen ismerősen hangzó dallamokat játszottak, hiszen zenéjükben erőteljesen merítenek a balkáni fúvószenéből, és ezt keverik a hiphoppal meg a gipsy punkkal. A koncert végén levonultak a fúvós hangszerekkel a közönség közé, és ott folytatták a muzsikát, mindenki nagy örömére. Az egyik legizgalmasabb zenekar a dél-afrikai BCUC volt, amelynek az afrikai törzsi zenéből merítő energikus és érzelmes dalai teljes mértékben elvarázsolták a közönséget.

A nagyszínpadon kívül további három színpadon voltak fellépők. Az EtnoCamp környékén minden este szólt a magyar népzene, amit hajnalba nyúló táncház kísért. Az akácosban lévő színpadon is vátozatosabbnál változatosabb zenészek váltották egymást. Az egyik legszürreálisabb és egyben legszórakoztatóbb produkcióra is itt került sor a Skier & Yeti előadásában. Ha valaki kíváncsi volt arra a soha fel nem tett kérdésre, hogy: „Vajon milyen muzsikát tolhat egy sílécen játszó síelő és egy yetibundába öltözött dobos?” – az itt megkaphatta rá a választ. Minden este a Chill Stage-en zárult, ahol hajnalig tartóan váltották egymást a jobbnál jobb DJ-k, az elektromos zene kedvelőinek nagy örömére.

 

Összességében kijelenthető hogy a Malomfesztivál továbbra is meg tudott maradni a gyökereinél, vagyis ma is az egyik legegyedibb hangulatú rendezvény a környéken. Ahol nincs hatalmas tömeg és tolakodás, ahol hajnalban a koncertek után nem ér bokáig a szemét, viszont van egy családias közösség, ahol mindenki igazán önmaga lehet, és az emberek elfogadják a másikat olyannak, amilyen. Mikor vége az utolsó napnak, és elbontja a sátrát a részvevő, csakis arra gondolhat, hogy már alig várja, hogy jövőre újra visszatérhessen, és egy hideg fröccs mellett beszélgessen a barátokkal az oromi malom melletti akácos hűvösében.

Forrás: Magyar Szó