A fenti cím alatt tartottak megemlékezést az 1848-as forradalom 169. évfordulóján a Csemadok szervezésében Nánán.
A kis kultúrház ezúttal is megtelt kicsikkel és nagyokkal, s mindez talán annak is köszönhető, hogy ebben az aránylag kis faluban már évtizedek óta megtartják a nemzeti ünnepeket. Pedig nincs a falunak sem hagyományőrző, sem egyéb műkedvelő csoportja, de van egy kisiskolája, melyet óvnak, védenek, s mindent megtesznek a megmaradásáért.
Az ünnepség műsoráról a helyi tehetségek gondoskodtak. Az 1-4. évfolyamos kisiskolások előadásukkal szinte lenyűgözték a közönséget.
A nánai Morvai Barbara, a komáromi Selye János Gimnázium tanulója, minden alkalommal szép szavalatával emeli az ünnepségek fényét. Dorna Mónika angol szakos tanítónő huszárnótákat énekelt. Édesapja, Dorna Ferenc trombitaszólója és Moravcsík László harmonikaszólója a Kossuth-nóták hangulatát idézték. A Pásztortűz felnőtt néptánccsoport pedig magyarbődi táncokkal gazdagította a műsort.
Az ünnepség szónoka az Esztergomból érkezett Bánhidy András történész volt. Beszédében hangsúlyozta, hogy a megmaradás alapja, ha bátrak voltak, akik mertek, ezért ma is bátor emberekre van szükség. Nem várhatjuk tétlenül sem a politikától, sem vezetőinktől a változást, az eredményeket, nekünk magunknak is tennünk kell a dolgunkat a magyarságunkért, a családért, a közösségért, a nemzetért. Ezt a példát hagyták ránk a negyvennyolcas hősök, elődeink.
Az ünnepség vendége volt Mátyás Áron, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének külgazdasági attaséja, aki szintén elmondta üdvözlő beszédét, melyben 1848 máig érvényes üzenetéről szólt.
Az ünnepi megemlékezésen ezúttal is részt vettek az esztergomi vendégek is, hogy együtt ünnepeljenek az egykori vármegye kis falujában élőkkel. A Himnusz eléneklése után a templom előtt, a hősök emlékkeresztjénél helyezték el a hála, a tisztelet és az emlékezés koszorúit az egybegyűltek.
Forrás: Felvidek.ma