A székely megyékben a tanárok is az országos átlag alatt teljesítettek
A véglegesítő vizsgán országos szinten húsz százalékkal nőtt a nyolcast elérő osztályzatok száma a tavalyhoz képest. A székely megyékben azonban csökkent.
A pedagógusok országos szinten idén húsz százalékkal érték el nagyobb arányban a szükséges nyolcast a véglegesítő vizsgán, mint tavaly – derült ki a tanügyminisztérium honlapján közzétett adatokból. A magyar többségű megyék idén viszont nem villogtak.
2015-ben az országos átlag fölött, idén jóval az átlag alatt
2015-ben vizsgázók 46,23 százaléka kapta meg a minimum nyolcast a véglegesítő vizsgán, akkor Hargita (57,3 százalék), Kovászna (53,1 százalék) és Maros megye (51,1) is az országos átlag fölött teljesített. Ötven százalék fölött volt a 8-ast írók aránya még Szeben, Kolozs, Iaşi, Temes és Szilágy megyében és Bukarestben is.
Az idei megmérettetésen az országos átlag javult, hiszen az összesített adatok szerint idén a vizsgázók 66,23 százaléka írt legalább nyolcas osztályzatot.
2016-ban összesen 6196 tanár vett részt a véglegesítő vizsgán, amely megerősíti a jogot arra, hogy továbbra is a tanügyben dolgozhassanak. A tanároknak a vizsgán a saját szakjuknak megfelelő tételeken kívül pedagógiából és módszertanból is vizsgázniuk kellett. A tanügyminisztérium 2013-ban döntött úgy, hogy csak minimum nyolcassal lehet sikeres próbát tenni a véglegesítő vizsgán, ahhoz, hogy valaki jogosult lehessen a végleges állásra. Aki megírta az ötöst, de nem érte el a nyolcast, az a következő tanévben csak helyettesítő tanárként dolgozhat tovább.
Az óvások előtti eredmények szerint a legtöbben Kolozs (77 százalék), Iaşi (76,8 százalék) és Brassó (74, 3 százalék) megyékben kaptak nyolcas fölötti osztályzatot. A legrosszabb osztályzatokat Szatmár (43,3 százalék) és Mehedinţi (40,7 százalék) megyékben írták a véglegesítő vizsgán résztvevő pedagógusok. Hargita megyében 2,5 százalékkal volt kisebb az arány a 2015-ös évhez képest, de amíg a tavalyi évben az 57 százalék országos szinten a második legjobb eredmény volt, idén jóval az országos átlag alatti eredmény született. Kovászna megyében is a tavalyi évhez hasonló az idei eredmény, viszont országos viszonylatban nem számít jó eredménynek az 52,5 százalékos arány.
Idén kétszer annyian írtak tízest
2015-ben országos szinten 20 pedagógus írt tízes osztályzatot, idén ez a szám 39-re emelkedett. A legtöbb tízes osztályzatot a fővárosban érték el, szám szerint hetet, Hargita, Kovászna és Maros megyékben viszont senki nem írta meg a legmagasabb osztályzatot. A székely megyékben, Maros megyét kivéve, a 9,50 és 9,99 között kapott jegyek száma is alacsony, hiszen míg Bukarestben 48-an, Kolozs megyében 17-en, Iaşi-ban 16-on írtak 9,50 fölötti jegyet, addig Kovászna megyében összesen ketten, Hargita megyében pedig négyen.
Minden megye saját maga kellene kielemezze az eredményeket
Király András az oktatási minisztérium államtitkára arra kérdésünkre, hogy hogyan értékeli, hogy a tavalyhoz képest országos szinten húsz százalékkal javult a nyolcas osztályzatot megíró pedagógusok aránya elmondta, hogy habár a minisztériumon belül is folyamatos viták vannak azzal kapcsolatosan, hogy a nyolcas osztályzat mennyiben számít magas jegynek, örül, hogy ilyen mértékű a növekedés a tavalyhoz képest. De úgy vélte, hogy azt is hozzá kell tenni, hogy ha minőségi oktatást akarunk, akkor az oktató tanárok is minőségi jeggyel kell bekerüljenek a rendszerbe. “Az mindenképpen örvendetes, hogy a tanárok is egyre komolyabban veszik a vizsgát és országos szinten ilyen sokan érték el a minimum nyolcas jegyet” – fejtette ki véleményét Király.
Azzal kapcsolatban, hogy amíg Hargita és Kovászna megye a tavaly jóval az országos átlag fölött teljesített, idén (habár abszolút értékben nem tértek el az idei eredmények a tavalyitól), mégis jóval az országos átlag alatt szerepelt, Király elmondta, hogy minden megyének saját magának kellene kielemeznie ezeket az eredményeket és megtenni azokat a változásokat, változtatásokat amelyek a pedagógusoknak a még jobb felkészítéséhez szükségesek. Ugyanakkor a szövetség szintjén is el kellene gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne folyamatosan javítani a magyar nyelven tanító pedagógusok felkészítési stratégiáin.
A külső tényezők sem a legoptimálisabbak
Király azt is elmondta, hogy felmerült már az a szempont is, hogy a véglegesítő vizsga időpontját megváltoztassák, hiszen a meleg nyári idő rontja a koncentrációképességét, így sokkal hatékonyabb lenne, ha a vizsga időpontja korábban vagy később lenne, hogy a tanárok is jobb külső feltételek között tudjanak felkészülni és vizsgázni.
Meg kellene találni az egyensúlyt a gyakorlati és az elméleti tételek között
Az államtitkár arra kérdésünkre, hogy nagyon sok vizsgázó pedagógus szerint a vizsgatételek összeállítása nem szaktantárgy specifikus, hanem sokkal inkább a módszertanra és a pedagógiára helyezi a hangsúlyt, elmondta, hogy ez egy állandó probléma, amely minden évben napirendre kerül. Úgy véli, hogy azt mindenképp fontos megemlíteni, hogy a gyakorlati részek mellett elengedhetetlen, hogy az elméleti háttértudása is meg legyen a vizsgázónak. Mint ahogy az is fontos, hogy a szaktantárgyak esetében a tudomány részét is birtokolja az illető. Azt azonban Király is elismerte, hogy egy ilyen vizsgán talán szerencsésebben kellene összeállítani a gyakorlati és az elméleti kérdéseket.
Forrás: transindex.ro