Táj- és honismereti konferencia Tenkén

Tenke Kiemelt cikk

Ismét volt Tenkén táj- és honismereti konferencia

A Tenkei Művelődési és Honismereti Kör és a Bihar megyei község református gyülekezete kilencedik alkalommal rendezte meg május 25-én és 26-án Táj- és Honismereti Konferenciáját.

Az eseménynek Fekete-Körös völgyének kincsei címet adták, immár harmadik éve, de gyakorlatilag ennél tágabb kitekintésben zajlott le a találkozás és tanácskozás. Köszönhetően annak is, hogy nem csupán a dél-bihari régióból érkeztek előadók, hanem a Kárpát-medence más tájairól is: a Felvidékről, a Viharsarokból, a Nyírségből, az Alföldről, a fővárosból.

A konferencia színhelyéül a tenkei református művelődési otthon szolgált. A hely és a szervezői kör szellemiségéhez illően nyitó és záró áhítatok, konfessziók keretezték a családias hangulatú rendezvényt mindkét napon, a házigazda-főszervező lelkipásztor, Berke Sándor, a Budapestről érkezett Takács Ferenc börtönmissziós és Bubenyák Máté gyógyszerész, Szász Zoltán tiszaföldvári református lelkész, illetve Wagner Erik püspöki titkár (Királyhágómelléki Református Egyházkerület) jóvoltából.

Az egykori felekezeti iskola – amelyben otthonra lelt az 1956-ban alapított természetrajzi közgyűjtemény is – restitúcióval visszaszerzett egyik épületéhez egy évtizeddel ezelőtt építették hozzá a református művelődési házat, amelynek falain a nemzet azon jeleseinek emléktáblái állnak és gyaraporodnak, akik valamiképpen kötődnek a településhez, a kistájhoz. Így válik lassacskán egyfajta Fekete-Körös völgyi panteonná e hajlék, itt kapott emlékjelet a korábbi években a Tenkén született Fodor Ferenc (1887–1962) budapesti földrajztudós, író, a szomszédos Tenkegörbeden világra jött Tóth István (1923–2001) költő, műfordító, volt váradi iskolaigazgató és marosvásárhelyi főiskolai tanár, a néhány kilométerre lévő Feketegyörösön született Nadányi Zoltán (1892–1955) nagyváradi-berettyóújfalui-pesti költő, író.

Idén egyszerre három kiválóságnak is táblát állítottak. Pénteken az 1937-ben Köröstárkányban született, 2003-ban elhunyt Fábián József tanárt, helytörténészt, a Tenkei magyarok című monográfia szerzőjét méltatta Bothăzan Pemola, mielőtt leleplezték volna az emléktábláját. Ugyanaznap az idén tavasszal 92 évesen megboldogult Csák Kálmán muzeográfus, a helyi természetrajzi közgyűjtemény alapítója és sok éven át gondnoka, a Czárán Gyula Barlangászkör mentora tiszteletére állítottak két emléktáblát is, a magyar feliratú mellé román nyelvűt is, az önkormányzat támogatásával, mivel ő a község díszpolgára is volt. A legendás „Kálmán bácsi” regénybe illő életpályáját, nagyhatású munkásságát a házigazda Berke Sándor és a tanítvány Szuhai Sándor barlangász-fotós méltatta, egy ad hoc kiállítás is rendezve a sokoldalú természetbúvár archív felvételeiből. A tavaly 68 évesen elhunyt Vágner Szabó János nagykunsági közíró, tájkutató, népművelő, a Fekete-Körös völgyének szerelmese, a szórványgondozás jelese emlékére készült táblát szombaton avatták fel, a leánya és unokája jelenlétében. Rá az unokahúga, Kármán Irén filmrendező, újságíró emlékezett, együtt azokkal, akik ismerték és kedvelték.

A konferencián történelmi témájú előadásokkal Domonkos László (A Székely Hadosztály és a Fekete-Körös völgye), Szidiropulosz Archimédesz (Az összeomláshoz vezető út), Lakatos Attila (Egy páratlan római katolikus egyházművészeti emlék a Belényesi-medencéből), Köteles Ágoston (Csak azok a kaukázusi sakálok ne üvöltöznének – az erőszakkal elhurcolt felvidéki keresztények szovjet rabságban), Ugrai Gábor (Impériumváltás – 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában), Dukrét Géza (Beöthy Ödön, a politikus, országgyűlési követ, bihari főispán). A szolnoki Benedek Csaba A Tenkei Református Egyház népi kultúrára gyakorolt hatása című, míg a gyulai Szabóné Magyar Márta A gyógynövények használata régen és ma a Fekete-Körös vidékén című előadással jelentkezett. A szintén gyulai Juhász András környezet- és klímaváltozásról, a nyíradonyi Papp János pedig a természettudományi kutatásról és gyűjtésről beszélt. A miskolci Bodnár Mónikának Arany János és Tompa Mihály barátsága volt a témája azon a konferencián, amelynek 10. kiadását előreláthatólag ugyancsak május végén rendezik meg 2019-ben.

Forrás: itthon.ma