Baranyában már szeptember elején megkezdődött az idei szüret. A borosgazdák a tavalyihoz képest korábban kezdték a szőlő szedését, néhányan a korai fajták szüretelésével már végeztek is.
Vörösmart talán a borairól a legismertebb, így a napokban ellátogattam a Gerstmájer pincészetbe, ahol Gerstmájer Mihály borosgazdával beszélgettem egy pohár száraz bor mellett.
A Gerstmájer szőlőbirtok 8 hektáron fekszik. A nyolc hektáron öt fajta szőlőt termelnek.
– A legnagyobb területen, 60-65 százalékon az olaszrizling terem, mivel Horvátország kontinentális részén ez a legelterjedtebb fajta. Ezt követi a chardonnay, a tramini, a rajnai rizling és a szürkebarát. Ezek mind jellemzőek erre a vidékre. Aránylag kevés van belőlük, de amikor elhatároztam, hogy csak ezzel fogok foglalkozni, akkor úgy gondoltam, hogy egy pincében jó, ha több fajta borból lehet választani.
Vörösmarton valamikor több mint 250 pince volt, és ezek a fajták, talán a chardonnay kivételével hosszú évtizedek óta jelen vannak a pincékben. Úgy gondoltam, hogy ezt a hagyományt szeretném valamelyest megőrizni és folytatni – mondja Mihály.
Mihály azt mondja, a chardonnay családjában 40 éve terem, viszont azt nehezebb értékesíteni. Úgy gondolja, hogy ezen a vidéken leginkább az olaszrizlingre kellene fektetni a hangsúlyt.
– Mi még nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy az olaszrizling olyan pozícióba kerüljön a világpiacon, mint amit az megérdemel. Az olaszrizling egy csodálatos fajta és ki kellene hoznunk belőle a maximumot – állítja a borász.
A Gerstmájer pincészetre jellemző, hogy félszáraz, félédes és édes borokat készít, ami azt jelenti, hogy későn kezdik meg a szüretet. Az idei év viszont kissé eltér az eddigiektől.
– Ebben az évben már szeptember elején megkezdtük a szüretet. Nem is emlékszem, hogy valaha is ilyen korán szüreteltünk volna. Az elmúlt húsz évben nem szüreteltünk szeptember elején. Sajnos az éghajlat megváltozott, és ha akarjuk, ha nem, el kell fogadnunk. Természetesen ez kihatással van a szőlő érési idejére is. Az évente változó száraz és nedves éghajlat kihat valamilyen formában a szőlő beérésére és a borokra is. A szőlősgazdák nem a magas cukorfokok miatt szüretelnek már most – igaz nem lehet panaszunk a cukorfokokra sem – hanem mert a savak csökkenőben vannak. A korai fajtákat, mint a tramini vagy a szürkebarát, lassan a chardonnay, már szüretelni kell. Ez az idei, száraz évszaknak köszönhető. Viszont kiváló borokra számítunk idén – mondja Mihály.
– A tavalyi évben majdnem fordított volt a helyzet, magasak voltak a savak, a késői fajták, mint az olaszrizling és a rajnai rizling későn értek be, aránylag kis cukortartalommal és magas savtartalommal szüreteltük. Egyik időjárásra sem mondhatjuk azt, hogy ideális, de ha hozzáértéssel és jó időben állunk neki a szüretnek, akkor nem lehet nagy baj – teszi hozzá.
Gerstmájer borosgazda azt mondja, ő is és a többi borász is mindig arra törekszik, hogy a legjobb borokat készítse a leszüretelt szőlőből.
– Baranyában rengeteg szép bort lehet inni, Vörösmarton, Csúzán, Sepsén, Kőben, Karancson és még sorolhatnám. Véleményem szerint büszkéknek kell lennünk erre és az ország piacára is bátran kimehetünk.
Egyetlen dolog, amit igazán sajnálok, hogy eltűntek a kis borászok, akiknek 2000-4000 liter boruk volt, pedig ez a turizmusban nagyon sokat számítana, hiszen nagyon sok turista éppen az ilyen típusú pincékbe szeret ellátogatni, beszélgetni és olyan különleges borokat kóstolni, amelyek jellemzőek erre a tájra, a földre vagy éppen a gazdára. Az ember a borászatban egy nagyon fontos tényező – mondta végezetül Gerstmájer Mihály.
M.LJ.