Kárpátalja magyarsága Aknaszlatinán emlékezett meg az államalapításról Szent István királyunk ünnepén, ahol Majnek Antal római katolikus püspök megáldotta a kárpátaljai magyar gazdák által felajánlott búzából Karácsfalván megsütött Magyarok Kenyerét.
Az ünnepi megemlékezés az aknaszlatinai Szent István-templomban szentmisével kezdődött, melyet Majnek Antal, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Béres István aknaszlatinai plébános celebrált. Kárpátalja püspöke köszöntve az ünneplőket, emlékeztetett arra, hogy szent királyunk megkeresztelkedésével nemcsak a magyar nép, hanem az egész Kárpát-medence, sőt egész Közép-Európa üdvösséges változását elindította. „Hálát adunk az Úristennek Szent Istvánért, ebben az évben különösen is Szent László királyért. Hálát adunk azokért a szentekért, akik nem csak szavukkal, törvényeikkel, de életükkel is mutatták a helyes irányt, a vonzó, jó példát…”
A szentmise alatt Majnek Antal megáldotta az oltár elé tett kenyereket, amelyeket a kárpátaljai magyar gazdák által a Magyarok Kenyeréhez felajánlott búza lisztjéből a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban sütöttek. Hálát adtak az Istennek az új kenyérért, és mindazok munkájáért, akik szántottak, vetettek, arattak, szárítottak, őröltek, dagasztottak, sütöttek, hogy az illatos kenyér mindennap asztalunkra kerülhessen. A megszentelt Magyarok Kenyerét minden jelenlévő megkóstolhatta.
A szentmise végén Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja Áder János magyar köztársasági elnök által adományozott magas állami kitüntetést, a Magyar Arany Érdemkeresztet adta át Gulácsy Géza középiskolai tanárnak, a KMKSZ alelnökének, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványa igazgatójának, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjének, a kárpátaljai magyarság érdekképviseletét, valamint anyanyelvének és kultúrájának megőrzését szolgáló, példaértékű pedagógusi és közéleti tevékenysége elismeréseként. A kitüntetést indokló laudációt dr. Mélykuti Ferenc beregszászi magyar vezető konzul olvasta fel. A köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntette ki a viski Krüzsely Tibort, aki az ünnepi szentmisén nem tudott jelen lenni, a kitüntetést később veszi majd át.
Az ünnepi szentmisét követően került sor a templom tőszomszédságában a KMKSZ Szent István-napi szabadtéri rendezvényére, amelyet a vendégek köszöntése után Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke nyitott meg. Elmondta: „Amikor Sóbányi Imre, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének korábbi elnöke megálmodta és a közösséggel egyetértésben megvalósította az Árpád-házi szentek emlékparkját, akkor ezzel határozott célja volt. Hogy a keresztény gyökereinkre emlékeztessen bennünket, arra az erős alapra, amely ezt a népet, nemzetet a vérzivataros századokon keresztül megtartotta, éltette, reményt és jövőképet biztosított számára itt, a Kárpát-medencében.”
Buhajla József ungvári magyar főkonzul ünnepi beszédében kifejtette: „Augusztus 20-án Magyarországot ünnepeljük, amely soha nem ajándékba kapta létét, hanem mindig meg kellett küzdeni érte. Minden előttünk járó nemzedéknek megvolt a maga választása: ellenállás nélkül hagyja idegenek kezére jutni Magyarországot, vagy harcba száll a Szent István által alapított országért, amely keresztény államként született meg saját törvényeivel, saját identitásával és határaival. Szinte minden előttünk járó nemzedéket próbára tett a történelem, hogy kész-e megvédeni hazáját. Magyarország azért létezhet még, mert az előttünk járó nemzedékek, amikor kellett, megvédték. A mi nemzedékünk sem kivétel, most mi is választás előtt állunk Szent István Magyarországa és a Soros-terv között. A Soros-terv nem titkolt célja, hogy megváltoztassa Európa lakosságát, identitását, új, kevert, muszlimizált Európát hozzon létre, ahol a határok és a nemzetek eltűnnek. Ha nem teszünk ez ellen semmit, a gyerekeink és az unokáink egy egészen más világban élnek majd. Elég megnézni a tőlünk nyugatra lévő országokat és településeket, amelyek naivak és erőtlenek voltak, most a gyerekeik biztonságát féltik, a terrortól rettegnek és az idegenek kedvéért saját kultúrájukról mondanak le…” – hangsúlyozta az ungvári magyar főkonzul.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője Szent István királyunk művét méltatta, majd kijelentette: „Mindenkinek megvan a saját közösségében az a feladata, hogy tehetségéhez és lehetőségéhez mérten tegyen meg mindent azért, hogy a Szent István-i eszmeiséget, gondolatkört terjessze és megvalósítsa. Így van ezzel a kárpátaljai magyarság is, amely nehéz helyzetben van, amelynek küzdenie kell a megmaradásért. Ebben pedig élen járnak azok az emberek, akik a saját közösségeikben próbálják, az igaz, tiszta keresztény értékeket terjeszteni, hiszen ez megmaradásunknak a záloga.” A KMKSZ elnöke fontos szimbolikus gesztusnak nevezte azt, hogy a kárpátaljai magyar gazdák által önzetlenül felajánlott 82 tonna búzából augusztus 20-ra megsült a Magyarok Kenyere. Köszönetet mondott a magyar kormánynak a gazdaságfejlesztésre irányuló támogatásért, mert ahhoz, hogy megmaradjunk, a lelki erő és a keresztény hit mellett kenyérre is szükség van, munkára és arra, hogy az itt élők el tudják tartani családjaikat. Emiatt fontos a támogatás és annak a megfelelő felhasználása – emelte ki Brenzovics László, aki végül a bányászok köszöntésével „Jó szerencsét!” kívánt valamennyiünknek.
Az ünneplők megkoszorúzták Szent István király szobrát, majd a szabadtéri színpadon elkezdődött az ünnepi műsor: Mitru Barbara szavalt, Schreiner Sándor tárogatóművész régi magyar dallamokat játszott hangszerén, Takács Karolina, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola egykori diákja egy magyar népdalt énekelt, akárcsak Norik Viktória, aki az „Ó, Szent István, dicsértessék…” kezdetű népdalt énekelte, furulyán Norik Sándor, citerán Stercli Edina, tárogatón pedig Schreiner Sándor tárogatóművész kísérte. Nagy sikert aratott az erre az ünnepségre újra összeállt, Szedlák Zsuzsanna tanárnő által vezetett hegedűegyüttes, és végül a magyarok világhimnuszát játszotta az évszázados múlttal rendelkező aknaszlatinai fúvószenekar.
A magyarok első szent királyának és az új kenyérnek az aknaszlatinai ünnepségére egész Kárpátaljáról érkeztek ünneplők és zarándokok, sőt a Tisza túlsó partjáról, a ma Romániához tartozó máramarosi településekről is. Közülük a máramarosszigeti Huszti Rudolf tudósítónknak elmondta, náluk is vannak a magyar közösségnek ünnepségeik, de olyan sehol máshol nincs, mint Aknaszlatinán, ezért évek óta minden augusztus 20-án Aknaszlatinán ünnepel.
Forrás: http://karpataljalap.net