Mit gondol a székelyföldiek többsége a kvótanépszavazás kapcsán?
Soha nem fogjuk megtudni: a választókorúaknak kevesebb mint egyötöde szavazhat. Kis választási aritmetika.
Elérkeztünk a magyarországi kvótareferendum hajrájába, és túl azon, hogy ki mit gondol a menekültválság kezeléséről, és hogy ki mennyire nem ért egyet, vagy éppen támogatja magyar kormány politikáját, az egyik legtöbb indulatot kiváltó pontja a népszavazásnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati joga.
A népszavazás ellenzőinek egy része már el is könyvelte, hogy a határontúli magyarok mind Orbán Viktor szekerét fogják tolni a kvótanépszavazásról szóló kérdésben. Erre erősített rá Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is, amikor a Maszolnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „a magyarországi kvótanépszavazás ügyében a székelyföldiek többsége Orbán Viktor politikáját támogatja”.
De valóban így van? Persze lehetséges, hogy „lélekben” támogatják, de ez a számokban nem mutatkozik meg: nagy többségük nem szavaz ezen a népszavazáson sem.
Már csak azért sem, mert a külhoni magyaroknak körülbelül csupán a harmada magyar állampolgár.
A külhoni magyarok száma az elmúlt években jelentősen csökkent, rég nem beszélhetünk ötmillió határontúli magyarról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Kárpát-medencében élő magyar nemzetiségűek száma Magyarországot kivéve összesen két millió 170 ezer. A legnagyobb határontúli magyar közösség Romániában él, a magukat magyarnak vallók száma 1 millió 300 ezerre tehető. Szerbiában 250 ezren, Szlovákiában 450 ezren, Horvátországban 14 ezren, Szlovéniában négyezren, Ausztriában tízezren vallották magukat magyarnak.
Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár szeptemberi nyilatkozataszerint eddig 850 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és mintegy 780 ezren le is tették az állampolgársági esküt. Vagyis – miután a 2.170.000 külhoni magyarból levonjuk a szlovákiai magyarok számát, akik nem lehetnek kettős állampolgárok – azt is mondhatjuk, hogy az érintett határontúli magyaroknak kevesebb mint fele igényelte a magyar állampolgárságot. A legtöbb kérelem a csíkszeredai, a kolozsvári és a szabadkai külképviseletekre érkezik.
Nem hivatalos becslések szerint Erdélyből eddig nagyjából félmillióan kapták meg a magyar állampolgárságot, ezek több mint fele székelyföldi (mi 55 százalékkal számoltunk). Ennek fényében Székelyföldön kb. 275 ezer kettős állampolgárt tartanak számon.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők közül eddig összesen 275.644-en kérték a felvételüket a választói névjegyzékbe – derült ki a Nemzeti Választási Iroda 2016. szeptember 28-án közzétett adataiból. A választókorú kettős állampolgárok számát 700 ezerre becsülik. Ezen a csoporton belül a regisztráltak aránya – tehát azoké, akik egyáltalán szavazhatnak – 39 százalék.
Romániában a magyar választókorúak száma körülbelül 1,1 millióra tehető, míg a magyar választói névjegyzékbe 120.362 romániai lakcímmel rendelkező magyar állampolgárt vettek fel, vagyis a szavazóképes erdélyi magyarok közel 11 százaléka szavazhat a magyarországi kvótanépszavazáson október másodikán. Becslésünk szerint a félmillió erdélyi kettős állampolgárból mintegy 430 ezer a választókorúak száma; ez alapján kiszámoltuk, hogy a választókorú kettős állampolgároknak nagyjából a 28 százaléka regisztrált.
Tehát az semmiképp sem mondható, hogy az erdélyi magyar kettős állampolgárok körében népszerűbb lenne a népszavazás, mint a magyarországiaknál. Ha megnézzük a legutolsó közvélemény-kutatás eredményeit, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon 42 százalék válaszolta azt, hogy elmegy szavazni október másodikán. Ezzel szemben Erdélyben a magyar állampolgársággal is rendelkező választókorúaknak kevesebb mint harminc százaléka kérte a felvételét a névjegyzékbe, tehát ennyien gondolkodtak el egyáltalán azon, hogy szavazzanak, de ez nem jelenti azt, hogy szavazni is fognak. Ugyanakkor azt sem kell elfelejteni, hogy a mostani népszavazásra nem kell azoknak újból regisztrálniuk, akik már éltek a szavazati jogukkal a 2014-es országgyűlési választásokon. Erdélyből körülbelül százezerre tehető azoknak a száma, akik szavaztak 2014-ben, vagyis a mostani népszavazásra kb. húszezer új regisztrációs kérelem érkezett.
Nézzük a három székelyföldi megye (Hargita, Kovászna és Maros megye) magyar lakosságát. Ez körülbelül 600 ezer fő. Ezen belül nagyjából félmillióra tehető a választókorúak száma. Ha az erdélyi regisztráltak számát nézzük, és nagyvonalúan azt feltételezzük, hogy a 120 ezer erdélyi magyar, lakcímmel nem rendelkező regisztrált személynek, azaz potenciális szavazónak a háromnegyede a három székelyföldi megye valamelyikében lakik (abból kiindulva, hogy a székelyföldiek szavazási hajlandósága nagyobb, mint az Erdély más magyarlakta területein élőké), akkor körülbelül 90 ezer potenciális székelyföldi szavazóról beszélünk, vagyis a három megye választókorú magyar lakosságának a 18 százalékáról. Vagyis a választókorú székelyföldi magyaroknak kevesebb mint húsz százaléka tud egyáltalán szavazni a kvótanépszavazáson.
Ha a székelyföldi nagykorú kettős állampolgárok becsült számát nézzük (ezt 236.000 főre becsültük), ezen a csoporton belül nagyjából 38 százalék körülire tehető azoknak az aránya, akik regisztráltak, tehát szavazhatnak a népszavazáson. Ugyanakkor azt sem kell elfelejteni, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, választási névjegyzékbe felvett személyeknek csak a 66,42 százaléka szavazott.
De tegyük fel, hogy ezúttal minden egyes regisztrált székelyföldi szavazó ténylegesen leadja a voksát a népszavazáson, és mindannyian nemmel szavaznak. Így is a nagykorú székelyföldi magyar választópolgárok csoportján belül egy legföljebb 18 százalékos kisebbségről beszélünk, amelynek politikai opciója semmit nem mond el a többiekéről, a 82%-nyi voltaképpeni többségről.
Tehát lehet azt mondani, hogy a székelyföldiek többsége támogatja Orbán politikáját, ám ez a kijelentés a fenti számok fényében enyhén szólva megalapozatlan.
Még egy szó a népszavazás érvényességéről és a potenciális erdélyi szavazatok ebben játszott szerepéről. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közölte, “a kvótareferendum akkor lesz érvényes, ha a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok és a külhoni, levélben szavazó, regisztrált szavazópolgárok összességének több mint fele érvényesen szavaz”. Az érvényességi küszöb tehát kis mértékben valóban függ a regisztrált szavazók számától is. Ennek megfelelően viszont a határon túliak körében mért részvételi arányt is minden esetben a regisztrált szavazók számához fogják arányítani. Ha tehát október 2. után majd olyan szalagcímekkel találkozunk, hogy “Erdélyben 80%-os volt a részvétel a kvótanépszavazáson”, az csupán annyit jelent, hogy a regisztrált erdélyi magyar állampolgárok 80%-a voksolt érvényesen.