Székelyföldnek formálódik egy high-tech arca, talán a legutolsó pillanatban
Mi lesz Székelyfölddel, ha a kínaiak mellett már a németek is olcsón kezdenek gyártani?
A világ soha nem fog lassabban változni, mint most. A fejlődés exponenciális, a technológia terjedése elképesztően gyors. Korábban soha nem gondoltuk volna, hogy Székelyföldön egy több száz résztvevőt számláló high-tech konferenciát szerveznek, mert sem a szükségét, sem a lehetőségét nem láttuk annak, hogy itt egy high-tech világ kialakuljon. Most viszont már létezik egy kritikus tömeg, amely igényli ezt: Székelyföldnek formálódik a high-tech arca, talán a legutolsó pillanatban – indított Spaller Endre, Magyarország Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalának kapcsolati elnökhelyettese a negyedik alkalommal megszervezett Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencián, Szovátán.
Rácz Attila, a konferencia pénteki plenáris előadásainak moderátora, a szervező IT Plus Klaszter alelnöke elmondta, a konferenciát azért is a Maros és Hargita megye határához közel fekvő Szovátán szervezték meg, mert szeretnék közelebb hozni egymáshoz a három székely megye IT szakembereit. Kiemelte, míg a klaszter első konferenciáján 60, a másodikon 100, a harmadikon 200 résztvevő vett részt, szép sikerként élik meg, hogy az idei kétnapos konfernciájuknak becslésük szerint 300 résztvevője volt. Mára a legnagyobb székelyföldi szakmai fórum.
Pénteken délelőtt Spaller Endre mellett Kolumbán Gábor (Explorer Consulting, Civitas Alapítvány), Hild Imre (Digital Factory Accelerator, Global Platforms), Tunkel Richárd (Mortoff) tartottak plenáris előadást, és Tánczos Barna szenátor a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium diákjaival bemutatta a Lego Robot programot.
Spaller elmondta, nemrégiben egy kutatócsoport kiszámolta, hogy a világon valaha élt tudósok 85%-a napjainkban dolgozik, kortárs. A Földön ma nem annyi erőforrást fordítanak digitalizációra, mint amennyit a világ valaha is, hanem annak többszörösét. Ebben a kontextusban a tőkeszegény Székelyföld számára kitörési pont lehet a digitalizáció, hiszen a technológiai vállalatok kevesebb erőforrással, alacsonyabb anyagi ráfordítást igénylő beruházásokkal is sikeresek lehetnek.
Spaller a technológiai fejlődés gyorsaságára példaként az Ubert hozta fel. 2013-ban, a budapesti taxisszabályozások szigorítása idején az amerikai startupról még senki nem hallott, jelentéktelennek tartották. Mindössze két és fél év alatt viszont nem csak a magyar főváros, hanem számos más nagyváros taxispiacát is a bedöntés szélére sodorta.
A vagyonunkat megosztjuk majd, és ezen más is keresni fog
A szakember szerint az önvezető autó lesz a következő olyan innováció, amely mindent gyökeresen fog átalakítani. A nem is olyan távoli jövőben megszűnik az autótulajdonlás fogalma, és teljes iparágakat alakíthat át, hogy az önvezető járművek miatt nem lesz szükség annyi autóra, és annyi parkolóhelyre sem. “El fog jönni az a világ, amikor megosztjuk másokkal a vagyonunkat, és elfogadjuk, hogy esetleg ezen más is keresni fog” – mondta Spaller.
“A szenzorok és szoftverek világában már a robotikáról is beszélni kell. Székelyföldön is be fog következni, hogy a takarítást robotok végzik helyettünk, az 50 évesnél fiatalabb sofőrök pedig kezdjenek el azon gondolkodni, hogy milyen szakmából mennének nyugdíjba, mert a jelenlegi állásukból biztos nem fognak. És félelmetes abba is belegondolni, hogy ma már bármelyikünket több kilométeren át követni tudnának térfigyelő kamerákkal. Itt több kérdés is felvetődik, de a világ kétségtelenül ebbe az irányba halad” – mondta Spaller.
A fiataloknak már teljesen természetes, hogy minden adatunk a felhőben tárolódik. Csakhogy a mesterséges intelligencia fejlődik, és már most személyre szabott üzeneteket, reklámokat kapunk ennek köszönhetően, amire úgy is lehet tekinteni, mint a manipuláció csúcsára – mutatott rá Spaller. Hozzátette, jó kérdés, hogy az adataink mennyire vannak biztonságban, vagy hogy mikor jön el az a pillanat, amikor a mesterséges intelligencia sokkal inkább tisztában lesz a saját félelmeinkkel és érzéseinkkel, mint mi magunk.
A szakember arra is utalt, hogy már nem járható út az sem, ha a kelet-európai országok olcsóbb munkaerővel, a kevésbé költséges gyártással próbálnak versenyképesek lenni. Már Németország is azt tűzte ki célul ugyanis, hogy éveken belül a német gazdaság gyártási hatékonysága a kínaival vegye fel a versenyt, nem csak minőségben, hanem árversenyben is. “Jó kérdés, hogy mi lesz Székelyfölddel, ha már a németek is olcsón kezdenek előállítani termékeket” – mondta Spaller.
Egyre nehezebb lesz politikusnak lenni
Spaller szerint az is teljesen át fog alakulni, ahogy a politikához vagy a kormányzathoz viszonyulunk. A választott képviselők ugyanis nem tehetik már meg, hogy nem mennek emberek közé, nem találkoznak vállalkozókkal szakmai konferenciákon, hogy ott részt vegyenek a közös gondolkodásban. Spaller szerint ez ugyanakkor komoly veszély, konfliktusforrás is lehet a jövőben, hiszen a gyors megoldásokhoz szokott üzleti szféra egyre inkább értetlenül fog állni a politikai szférával szemben, amely sokkal lassabb, hezitálósabb, és sokkal több szempont szerint fog megfontolni javaslatokat.
A Digitális Székelyföld stratégiáról elmondta, az e-digitalizáció nem csupán azt fogja jelenteni, hogy nem kell bemenni a hivatalba, mert minden információt el tudunk érni, és bármit el tudunk intézni azonnal, hanem valószínűleg a településeket, azok szervezését is teljesen újra kell gondolni miatta. Meg kell vizsgálni emellett azt is, hogy a versenyképes áron működő önvezető autók megjelenése mennyire fogja átalakítani a tömegközlekedést a nagyobb városokban és azok vonzáskörzetében. Egy most induló nagyobb volumenű beruházásról, mint például egy metró építése, az is elképzelhető, hogy soha nem fog megtérülni már a közösségi gazdaság különböző formái miatt – mondta.
“Az OECD (a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) egyik gyűléséről jövök, ahol volt egy olyan felvetés, amely szerint fel kellene mérni, hogy a világon hol tart a digitalizáció. Ahogy elkezdtünk róla beszélni, arra jöttünk rá, hogy a dolog mérhetetlen. A digitalizáció minden. Amihez nem kapcsolódik digitalizáció, arról már csak múlt időben lehet beszélni” – mondta Spaller.
Spaller sorsfordítónak nevezte a konferenciát. “Azért is, mert Székelyföldön nagyon ritka, hogy 300 okos ember összegyűljön, és közösen irányt szabjon. Kérdés, hogy más székelyföldi iparágakban hasonló történik-e” – tette fel a kérdést Spaller. Hozzátette, a rendezvény növekedéséhez nem csupán oktatásra és a hasonló események fontosságának tudatosítására van szükség, hanem még nagyobb piacra, még több bevételre, és még több, munkahelyeket teremtő székelyföldi IT vállalatra.