Petőfi-szobrot avattak a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar jubileumi ünnepségén
“Történelmünk bizonyítja, hogy közösségként csak akkor lehetünk valóban sikeresek, ha vállaljuk identitásunkat, gyökereinket, tehát önmagunkat” – jelentette ki Bárdos Gyula az Ung-vidék központjában
Szobrot állítottak Petőfi Sándornak Nagykaposon. A város főterén elhelyezett alkotást a jubiláló Erdélyi János Vegyeskar ünnepsége keretében avatták fel szeptember 24-én. Ünnepi beszédet Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondott.
Fennállásának húszéves jubileumát ünnepelte a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar szeptember 24-én. A Dobó István téren megtartott szoboravatás volt az ünnepség első felvonása.
A Himnusz közös eléneklése után Gabri Rudolf, a Nagykaposi Csemadok Alapszervezet elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Megtisztelte az ünnepséget jelenlétével többek között Herczeghné Petneházy Melinda, a Herczegh Károly Alapítvány társalapítója, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Tarnóczi József, Ónód város polgármestere, Mihók Gábor, az MKP Nagymihályi járási elnöke, Túri Török Tibor, a szobor alkotója, Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere, valamint több intézmény és civil szervezet vezetője.
Ünnepi beszédet Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondott, aki hangsúlyozta: “Történelmünk bizonyítja, hogy közösségként csak akkor lehetünk valóban sikeresek, ha vállaljuk identitásunkat, gyökereinket, tehát önmagunkat. Petőfi Sándort és az 1848-49-es események szellemi örökségét, mint a magyar nemzettudat szilárd alapját említette. A Csemadok elnöke rámutatott, hogy: “Petőfi költészetének legerőteljesebb szólama, mintegy imába foglalva azt hangsúlyozza, hogy a mi mindennapi szabadságunkat adja meg nekünk az élet, pontosabban: inkább harcoljuk ki magunknak, mert akkor talán nagyobb becsben fogjuk tartani.”
Bárdos köszönetét fejezte ki a jubiláló Erdélyi János Vegyeskar egykori és jelenlegi tagjainak azért, hogy ösztönzésükre ezentúl egyik legnagyobb költőnk mellszobra is gazdagítja Nagykapos szobrainak sorát. A Csemadok országos elnöke emlékeztetett, hogy 1968-ban az első világháború utáni felvidéki történelem első köztéri, magyar vonatkozású szobrát épp az Ung-vidéki városban állították fel, ez pedig Erdélyi János képmása, amit a későbbiekben a milleniumi Turul madár, illetve Szent István király egészalakos szobra is követett.
A sors szerencsés játékaként megemlítette, hogy a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa, Horti Réka éppen Petőfi szobrának avatása előtt érkezett az Ung-vidékre, így a Nemzetpolitikai Államtitkárság időzítésének és a helyi csemadokosok figyelmességének hála az ünnepély konferálásával tevékenyen részt tudott venni az emlékállításon.
Bárdos Gyula beszéde után Gabri Rudolffal és Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművésszel leplezte le az alkotást, majd Pándy Árpád, nagykaposi református lelkész megáldotta azt. Végül a jelenlévő intézmények, szervezetek képviselői, illetve a további résztvevők elhelyezték koszorúikat a szobornál. Közben közreműködtek a Kárpát-medencei Kórustalálkozón résztvevő kórusok.
Az ünnepélyes szoboravató a Szózat közös eléneklésével zárult, majd a IV. Kárpát-medencei Kórustalálkozóval folytatódott a műsor, amit az Erdélyi János Vegyeskar megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére a helyi rendezvényközpontban tartottak. Az eseményről hamarosan külön beszámolót olvashatnak oldalunkon.
Gabri Rudolf a Felvidék.ma-nak a szoborállítás kapcsán elmondta, hogy a nagykaposi 48-as emlékhely kialakításának ötletével az Erdélyi János Vegyeskar állt elő. Az egyeztetések során arra jutottak, hogy a szabadságharc költőjének állítsanak emléket. A megvalósításhoz szükséges támogatásért a kezdeményezők az önkormányzat kulturális bizottságához fordultak, viszont a kérelmüket elutasították. A Bethlen Gábor Alaphoz azonban sikeresen pályáztak, melynek köszönhetően megvalósulhatott a szoborállítás, így ezentúl Nagykapos főterén a kor kiemelkedő alakja emlékeztet az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra.