Ozsvald Árpádra emlékeztek

Pozsonypüspöki Kiemelt cikk

Január 28-án lenne 85 éves Ozsvald Árpád, költő, lapszerkesztő, aki az 50 évek elején jelentkezett első verseivel, s az évtizedek során finom hangú lírájával egyik legtermékenyebb és legelismertebb alkotója volt irodalmi életünknek. A költőre meg nem élt 85. születésnapján barátai, pályatársai emlékeztek a pozsonypüspöki temetőben – tájékoztatta portálunkat Takács András.


Lélekben Velük voltunk!

Január 27-én, pénteken délután barátai, tisztelői Pozsonypüspökin a temetőben – meg nem élt 85. születésnapjára emlékezve – megkoszorúztuk Ozsvald Árpád több mint tíz éve elhunyt jeles felvidéki magyar költőnk sírját, amelyben feleségével Erzsébettel, a helyi magyar óvoda volt igazgatónőjével együtt nyugszanak.

Méltató beszédet Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költőbarát, volt munkatárs mondott. Az 1960-as években együtt dolgoztak a Csemadok heti lapjában, a Hétben, ahol a nagy műveltséggel bíró Ozsvald Árpád költő, író, újságíró, lapszerkesztő volt a főszerkesztő-helyettes, onnan is ment nyugállományba. Meg a mindenes is ő volt, ő volt a lap összeállítója, írások beszerzője, a kezdő írók, költők istápolója…. Erre is emlékezett Tőzsér.

Méltató beszédet mondott Zsuzsa lányuk férje, Tóth László író, költő, lapszerkesztő, aki Ozsvald gazdag könyvhagyatékának a sorsáról, a családról, a feleségről, az unokáról, és az általa összeállított négy kötetes Ozsvald összes művei kiadványról is rövid ismertetést tartott.

Ozsvald Árpád 1932. január 28-án született Kisorosziban. Csurgón érettségizett, 1950-51-ben tanítóskodott, 1952-ben, mint tehetséges, szárnyait bontogató kezdő írót a Csemadok felhozta Pozsonyba, a központba, ahol az irodalmi élet szervezésének lett a felelőse.

“Többen voltunk akkor ott fiatal kezdők, januári születésűek. Az akkor munkásszállóként működött Tatra szállodában laktunk. Ő Gyurcsó István költővel, íróval, irodalomszervezővel lakott. 1952. január végén együtt ünnepeltük meg – mi januári születésűek – a születési évfordulónkat: Ő a huszadikat, én a huszonegyediket, Gyurcsó a harminchetediket. Perl Elemér lakótárs volt a vendég” – emlékezett vissza Takács András. A mellékelt kép ezt ábrázolja.

A pénteki megemlékezéskor a síron elhelyezte koszorúját a Szlovákiai Magyar Írók Társasága, a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete, és többen egy-egy szál virággal tisztelegtek.

 

Forrás: Hirek.SK