Ötödik Ág Tibor Napok értékeink óvásával

Neszméri Tünde Lédec Emberek
Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A Zoboralja népdalkincse néhány évtizeddel ezelőtt még jól felgyűjthető volt. Már a huszadik század elejétől gyűjtöttek a régióban, szerencsére a század második felében is sokan úgy gondolták, megéri ebben a régióban népdalok után kutatni és rögzíteni azokat, hogy az utókor számára megőrződjenek. Így Ág Tibor is nagyon sokat járt a Zoboralja falvaiban.

Ág Tibor nagysága előtt tisztelegve a Csemadok Gímesi Alapszervezete, a Feszty Árpád Művelődési Park, a Csemadok Lédeci Alapszervezete és a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya ötödik alkalommal szervezte meg az Ág Tibor Napokat.

Ág Tibor (cseh)szlovákiai magyar népzenekutató, karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, a Magyar Művészeti Akadémia népművészet, néprajz tagozatának tagja, cserkész sokat tett annak érdekében, hogy a huszadik század második felében még énekelt népdalok fennmaradjanak az utókor számára is.

A hat éve elhunyt népzenekutató tiszteletére ezúttal Barslédecen szerveztek háromnapos rendezvényt. Október 18-án, pénteken Pataky Ádám handpan koncertjével vette kezdetét az idei Ág Tibor Napok, a különleges hangzású hangszert fejlesztői hangszobornak nevezik egyedi hangja és kinézete miatt.

Patay Erzsébet polgármester (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Az Ág Tibor Napok gálakoncertje október 19-én szombaton volt a lédeci kultúrházban, mely a Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport bemutatkozásával vette kezdetét, majd Patay Erzsébet, Lédec polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. „Lédec azon faluk közé tartozik a Zoboralján, ahol Ág Tibor gyakran megfordult élete folyamán, mivel úgy tartotta, hogy az itt lakó magyar ajkú nép mélyreható és erős gyökerekkel kapaszkodik kulturális örökségébe. Elődeink népviselete, néphagyományai már sárgulóban vannak, mint az őszi táj. Őseink tisztelete hagyományaink ápolása, magyarságunk megőrzése és anyanyelvünk tisztaságának, értékének óvása kötelességünk és nem könnyű feladat” – mondta Patay Erzsébet. A polgármester szerint nagyon fontos, hogy a Zoboralján legyenek olyan rendezvények, amelyek hozzásegítik a magyarságot a megmaradáshoz.

A koloni alapiskola mellett működő Papatyka (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

„Legyen ez a rendezvény a magyar hagyományok főhadiszállása és legyen az a rendezvény, ahol kitaláljuk annak módját, és megtaláljuk az utat, hogy elvihessük a népzenénket, hagyományainkat és történelmi értékeinket a magyar fiatalokhoz. Közös hagyományaink megőrzése, bemutatása, továbbvitele és ápolása rendkívül fontos, amely növeli önbecsülésüket itt, a Zoboralján.”

– fogalmazott Patay Erzsébet. Ennek szellemében valósult meg az 5. Ág Tibor Napok a Zobor alatt is.

A műsorban a koloni Baráth Ádám, a gímesi Bencz Levente és Bencz Zsolt mesemondóként is bemutatkozott. A gímesi alapiskola tanulói nagy sikerrel adták elő csodálatos nyelvjárásukban a mesét. A Nagykéri Mórinca néptáncegyüttes táncosa énektudását bizonyította, Száraz Réka zoborlaji népdalcsokrot adott elő művészi színvonalon. A Kubók Gyermek Néptáncegyüttes tavaly ilyenkor jött létre, azóta a Zoboralján és a dunaszerdahelyi Magyar Majálison is nagy sikerrel mutatkoztak be, most egy zoboralji koreográfiát mutattak be. Nevüket a betlehemezésből ismert, kicsit lusta, mindenhonnan elkéső Kubo után választották maguknak.

Ahai Kordon Férfi Éneklőcsoport Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A koloni alapiskola mellett működő Papatyka folklórcsoport zoboralji gyermekjátékokat adott elő. A fiatal dunaszerdahelyi tehetség, Varga Zaránd is bemutatkozott Lédecen, furulyán, hegedűn és citerán játszott, énekelt. A zoboralji blokkban szerepelt még a Menyhei Éneklőcsoport, az Ahai Kordon Férfi Éneklőcsoport is.

A Ghýmesi Igricek ősi népi hangszereken játszottak, Zoboralján gyűjtött katonadalokat is hallhatott a közönség előadásukban. A Nicki Fergeteg Néptánc Egyesület rábaközi táncokat és szokásokat mutatott be. A gála után fellépett Ág Tibor lányának, Ág Zsókának az együttese, a Levelünye Együttes, amely tradicionális moldvai dallamokat adott elő furulya, koboz és dob kíséretében, majd az esti táncházhoz is ők húzták a talpalávalót. A programban a Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport bemutatta a Lédecre jellemző szokást, a létratáncot is.

A rendezvény vasárnap délelőtt szentmisével zárult.

Forrás: Felvidék.ma/SZAKC