Országos tanévnyitó Felvidéken

Isten igéjével Nt. Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese és Balázs Patrik római katolikus plébános szolgált, mellette a kis elsősöket Abafalváról, Hanváról, Kövecsesről és Lénártfaláról Nt. Nagy Andrea hanvai lelkipásztor áldotta meg. Ünnepi beszédet Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke mondott.

Köszöntötte a résztvevőket Maruzsa Zoltán, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa és Borus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a kárpát-medencei testvérszervezetek képviseletében.

Maruzsa Zoltán kifejtette, hogy boldogulásunkat, jövőnket a szülőföldön való tanulás biztosíthatja. „Ezért Magyarország kormánya, az Emberi Erőforrások Minisztériuma figyelemmel követi a Szlovákiában zajló oktatási reformokat, s természetesen bízunk ezek sikerében olyan módon, ami garantálhatja a szlovákiai magyar iskolarendszer további fejlődését, az oktatás minőségének folyamatos javulását, s ezáltal minden tanuló érdekeit szolgálja” – mondta.

Borus-Siklódi Botond köszöntőjében hangsúlyozta, hagyományaink ápolása, kultúránk, nyelvünk megőrzése nemcsak a szakhatóságok feladata, és nem kizárólag a nemzeti identitás szempontjából fontos. „Valamennyi pedagógusokat tömörítő szervezetünk annak jegyében létesült, hogy részt vállaljunk az új nemzedékek nevelésének a koordinálásában, hogy a helytállást, a szülőföldön való maradást, a megmaradást szolgálja” – mondta. Kiemelte, hogy Márton Áron-emlékévet ülünk, s ennek apropóján a püspököt idézte: „ÁLLJATOK AZ ŐRHELYEN, AHOVÁ KÜLDETTETEK, ŐSI ELSZÁNTSÁGGAL”

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a környező települések polgármesterei, iskolaigazgatói és pedagógusai mellett többek közt Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja, Kiss Balázs tanácsos, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségéről, Szvorák Emese, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a munkatársa, Szőköl István, a Selye János Egyetem dékánja, a Módszertani Pedagógiai Központ komáromi részlegének igazgatója, Prékop Mária igazgató a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma kisebbségi osztályáról, Vörös Péter szlovákiai parlamenti képviselő, Vavrek István, a romaügyi biztos helyettese, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke, Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke és Köteles László, a Csemadok általános alelnöke, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Czókoly Lajos, Hanva község polgármestere és nem utolsósorban a hanvai Igó Aladár népifafaragó művész.

A szellemi építkezés értékeink mentén címmel Bárczi Zsófia, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának a dékánja osztotta meg gondolatait. A pályakezdő pedagógusokhoz Csúsz Ilona nyugalmazott pedagógus szólt. A tanévnyitó ünnepély résztvevőinek felhívását a magyar diákokhoz, pedagógusokhoz és szülőkhöz Sebők Valéria, Kulcsár Tibor-díjas nyugalmazott pedagógus fogalmazta meg. Közreműködött László Ottó kántor, a rimaszombati Blaha Lujza Vegyes Kórus Sósik Szilárd vezetésével, s a hanvai Tompa Mihály Énekkar Németh Aladár vezetésével. A műsort Gyurán Ágnes, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmányának az elnöke vezette.

A gömöri Hanván, Tompa Mihály nyughelyén megtartott tanévnyitó ünnepséget Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke fogta össze. A Felvidék.ma-nak nyilatkozva elmondta, hogy a magyar iskolának nemcsak az anyanyelv és a nemzeti kultúra iránt elkötelezett magyarokat kell nevelnie, hanem sikeres magyarokat is. „Olyan diákokat kell nevelnünk, akik megállják a helyüket nemcsak a hazai, hanem az európai munkaerőpiacon is. Valami újra vállalkozni mindig kockázatos. Ám a vállalkozás feladatát semmi nem írhatja felül. S a legfontosabb a feladatban az önépítkezés. Azon kívül, hogy kiáltani kell szükség esetén, meg kell szervezni a saját védelmet és az építkezést is. Ezt kívánom az új tanévre” – tette hozzá.

Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke hírportálunknak elmondta, remélték, hogy szeptembertől az általuk javasolt kerettantervben a nyelvi órák száma az elvárt szintre módosul. „A végeredményt látva az örömbe üröm vegyült. Csak az első évfolyamban gyarapodott az anyanyelvi órák száma, de sajnos a zenei nevelés rovására, míg az idegen nyelvként tanított szlovák nyelv óraszáma a legkisebbeknél nem csökkent” – mondta. Hozzátette, hogy így a gyermekek szempontjából a terhelés növekszik. „Bíztunk benne, hogy anyanyelvünk erősödését valamennyien egyformán akarjuk, de újra és újra tapasztalnunk kell, hogy vannak ellenszegülők” – tette hozzá.

Bárczi Zsófia az anyanyelven megvalósuló minőségi oktatás versenyképességét hangsúlyozta. „A versenyképességet egyrészt kiváló oktatással tudjuk elérni. De legalább ennyire fontos az is, hogy az iskoláinkból kikerülő gyermekek könnyedén be tudjanak illeszkedni az őket körülölelő többségi társadalomba, hogy a többség nyelvén való érvényesülés útjának tagadhatatlan nehézségei ne riasszanak el egyre többeket középiskoláinktól és egyetemeinktől, s ne sarkalljanak végül a szülőföld elhagyására. Közösségünk egyik nem kellően hangsúlyozott értéke a kétnyelvűség, amelynek tudatos fejlesztése mindannyiunk közös érdeke“ – mondta.

Arra biztatta az oktatási intézményeket, hogy találják meg az iskoláik értékeit, azokat a továbbadandó hagyományokat, amelyek egyedivé és különlegessé, választásra méltóvá teszik iskoláinkat. „A választásra méltónak kell lennünk, hogy ne csak az érzelmek, a kényelem és a hagyománytisztelet miatt döntsenek a szülők a magyar iskola mellett, hanem az észérvek is mellettünk szóljanak, hogy az értelem is megerősítse, ez a jó választás” – szögezte le. Hozzátette: „Nem elég, ha mi magunk hiszünk értékeinkben, azok visszaigazolása legalább ennyire fontos. Talán ennek elérése az elkövetkező évek legnagyobb kihívása”.

A továbbiakban kifejtette, a tanári pálya társadalmi megbecsültsége talán sosem volt olyan alacsony, mint most. Mint mondta, ennek ellenére tanárok ezrei végzik lelkiismeretesen a munkájukat, s közülük nagyon sokan annál jóval többet is vállalnak. „Tudásukkal, emberi magatartásukkal meghatározó példát mutatnak gyermekeinknek. Olyan kihívás ez, amelynek jól megfelelni nagy erőpróba. Ehhez kívánok tanárkollégáimnak sok sikert, szülőtársaimnak és az iskolapadba készülő gyerekeknek pedig kiváló pedagógusokat“ – biztatta kollégáit.

Így tett Csúsz Ilona rimaszombati nyugalmazott pedagógus is, aki elmondta, „a magyar tanítási nyelvű nemzetiségi iskolák pedagógusainak tudatosítaniuk kell, hogy a siker érdekében többet és magasabb szinten kell teljesíteni, hogy a szülők iskoláink iránti bizalma ne inogjon meg, magukénak érezzék az adott intézményt, hiszen itt formálódik a jövőnk, megmaradásunk reményeinek a hordozója, a feltörekvő magyar nemzedék.“

Útravalóként a következőket kötötte a pályakezdők lelkére: „Keressék és találják meg a tehetséges tanulókat. Velük foglalkozni nagy kihívás, de öröm is. Készítsék fel őket a tanulmányi versenyekre. A befektetett munka meghozza a gyümölcsét. Közben ne feledkezzenek meg a lemaradó tanulókról sem, őket is segíteni kell. A tanteremben legyen oldott a hangulat, ahol a diák nem fél. Sokat kell őket dicsérni, keveset bírálni. Problémáikat megérteni, igazságosságra törekedni, néha elnézni, ha kell, humorosnak lenni. A diákok megismeréséhez a szülők és családi körülményeik megismerése is fontos, hogy partnerek legyenek a nevelésben” – mondta.

Ehhez kapcsolódva Sebők Valéria, a Feledi Kistérségi Tanügyi Hivatal módszertanosa kiemelte, hogy a nehéz körülmények, a tanulói és szülői motiválatlanság ellenére minőségi oktatást és nevelést kell nyújtani. Hozzátette, hogy ehhez szükséges a szülők figyelme, türelme, példamutatása. „A közös munka során a partneri együttműködés a legfontosabb. Ez adhat a gyermekeinknek olyan hátteret, alapot, amely a legoptimálisabb fejlődésüket biztosítja, a tehetségüket felszínre hozza, személyiségüket harmonikussá teszi. Bízunk benne, hogy a szülők és az iskola egyet akarva, egymást segítve meg tudja valósítani elképzeléseit ebben a tanévben is” – hangsúlyozta.

Úgy véli, hogy ma, a XXI. században senkinek sincs már olyan magyarságot megmozgató varázspálcája, mint volt annak idején egy gömöri költőnek és lapszerkesztőnek. „Mács József szavaival élve: Az ízig-vérig gömöri Pósa Lajosunk felbecsülhetetlen értékű munkájához kapcsolható az a máig fölülmúlhatatlan nemes következmény is, hogy azok, akik eredetileg a budapesti német iskola által vélték biztosítottnak gyermekük neveltetését, a Pósa-versek hatására több mint harmincezer gyermeket írattak át a magyar iskolákba. Régi dicsőségünk… folytathatnánk. A múlton való kesergés, vagy vágyakozás helyett a mi feladatunk, hogy üzenetként fogalmazzuk meg célkitűzéseinket és mindennapi feladatainkat” – mondta Sebők Valéria.

Hanván kezdetét vette a Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programjának ösztöndíj átadása a magyar iskolakezdők részére

Az ösztöndíjakat szeptember és december között több mint 200 Kárpát-medencei helyszínen, közel 5900 diáknak tervezi ünnepélyes keretek között átadni a Szövetség. A program érinti a teljes Felvidéket, ahol 3550 diák részesül az ösztöndíjban, a teljes partiumi Bihar megyét, Temesvárt, Dést és a Dél-Erdélyi szórvány több települését ahol 1900 iskolakezdőhöz jut el a támogatás, része a programnak a kárpátaljai Felső-Tisza vidék 100 iskolakezdője, továbbá 40 délvidéki szórványtelepülés 350 elsőosztályosa, Horvátországot és a Muravidéket is beleértve.

Hanván Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára adta át a hanvai, a lénártfalvai, az abafalvai és a kövecsesi kiselsősöknek.

“A Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programja 2004 óta zajlik annak érdekében, hogy minél több külhoni magyar család merje vállalni gyermeke magyar tannyelvű iskolába íratását, vállalva ezzel a magyar közösségek megmaradását is. A program a Felvidéken indult és az ott elért pozitív eredmények alapján – a szlovákiai magyar iskolakezdők száma az utóbbi években stabilizálódott, az elmúlt két évben növekedett – terjesztette ki a Szövetség a programot olyan erdélyi, kárpátaljai és délvidéki területekre, ahol az asszimilációs folyamatok felgyorsultak” – mondta el Csáky Csongor.

Az ösztöndíj értéke 10 ezer forint, amit támogatási szerződés keretében vehetnek át az iskolakezdők szülei.