Varga Mihály szerint a 10 százalék feletti reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy tavaly átlagosan több mint egyhavi bérrel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány célja, hogy a családok minél több pénzből gazdálkodhassanak, anyagi helyzetük javuljon, megtakarításaik pedig folyamatosan növekedjenek. Ez tovább élénkítheti a hazai fogyasztást is, ami a magyar gazdaság növekedésére is kedvező hatással lehet – tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően – ami a munkáltatói adóterhek érdemi csökkentése mellett a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelését tartalmazta – 12,8 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017. első tizenegy hónapjában, amelyre az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa.
Mint mondta, az 59 hónapja töretlenül emelkedő reálbérek is jól mutatják, hogy Magyarországon egyre jobban megéri dolgozni. A bruttó átlagbérek 294 ezer forintra emelkedtek, mintegy 46 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben.
Varga Mihály közölte, a nettó bérek esetében még nagyobb növekedés valósult meg, az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek köszönhetően. A nettó bérek hét év alatt a kedvezményeket nem számítva is 48 százalékkal, azok figyelembe vételével – a gyermekek számától függően – ennél is nagyobb mértékben emelkedtek.
Varga Mihály rámutatott: a 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér és a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum, a munkáltatói adók érdemi csökkentésével párosulva elősegítik a magyar bérek régiós felzárkózását. Az idei átlagos bérnövekedési kilátások is nagyon kedvezőek, a kormány 9 százalék körüli kereset-emelkedéssel számol – tette hozzá a miniszter.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)