Néptáncművészeti, táncoktatói alapképzést indít a Sapientia–EMTE Kolozsváron
Táncművészeti, táncoktatói egyetemi alapképzést indít a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara a Magyar Táncművészeti Egyetemmel és a budapesti Hagyományok Házával együttműködve – jelentették be az intézményvezetők egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja elmondta: a néptáncoktatásra összpontosító szak akkreditációs iratcsomóját összeállították, az ideiglenes engedély beszerzése folyamatban van. A hároméves alapképzés első évfolyama az őszi tanévkezdéssel indul 10 tandíjmentes és 6 költségtérítéses hellyel. A dékán ugyanakkor arról is beszámolt, hogy ősztől egy olyan képzést is beindítanak, amely az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek táncosai számára teszi lehetővé, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem diplomáját megszerezzék. Ez utóbbi képzés rendjét úgy állítják össze, hogy ne zavarja a táncegyüttesek programját: résztvevőinek havonta egy háromnapos intenzív kurzuson kell részt venniük.
Elhangzott, Romániában öt hivatásos magyar néptáncegyüttes működik, ezért nagyon fontos a megfelelően képzett táncosutánpótlás, ráadásul az iskolákban zajló táncoktatásban is folyamatosan szükség van a szakképzett táncpedagógusokra. Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora a kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta: a hivatásos néptáncosok számára indított hároméves képzéssel egyszeri alkalmat szeretnének biztosítani, hogy azok is felsőfokú diplomát szerezhessenek, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük. Ezen 30-40 táncos jelentkezésére számítanak. „Az öt hivatásos erdélyi néptáncegyüttes közül a nagyváradi táncosai a budapesti egyetem hasonló nyíregyházi kihelyezett képzését választották” – idézte az MTI a rektort. Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója szerint Erdély a hagyományos magyar népi kultúra „szent földje”. A magyarországi együttesek is általában megtanulják az erdélyi tájegységek táncait. Ezért is rendkívül fontosnak tartotta a képzés elindítását, amellyel 28 év lemaradást próbálnak pótolni. Könczei Csongor néprajzkutató, a táncművészeti szak megbízott felelőse szerint azért is fontos az egyetemi táncoktatás beindítása, mert – mint mondta – Erdélyben több mint 300 néptáncegyüttes működik, és ezek élére így diplomás táncoktatók kerülhetnek. Magas szintű elméleti és gyakorlati tudás mellett egyéb táncnyelveket és tánctechnikákat, mozgás- és előadó-művészeti ismereteket sajátíthatnak el a beiratkozók, és a szak elvégzésével táncművészként, táncpedagógusként helyezkedhetnek el. A kincses városi sajtótájékoztatón részt vettek az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek vezetői is. Barabási Attila, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes vezetője elmondta: a képzéssel az erdélyi néptáncosok nagy álma valósul meg, hiszen a romániai bértörvény rendkívül kedvezőtlen helyzetbe sorolta azokat a hivatásos táncosokat, akik nem rendelkeznek egyetemi diplomával. Romániában jelenleg a bukaresti, a jászvásári és a marosvásárhelyi egyetemeken lehet koreográfusi diplomát szerezni, de a táncoktatással foglalkozó egyetemek egyike sem a hagyományos néptáncra helyezi a hangsúlyt.