Trianon, magyar-székely összetartozás, és autonómia a Nemzeti Összetartozás Bizottsága napirendjén
Az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti többsége zöld utat adott a Magyar-székely összetartozás napjáról szóló jobbikos javaslatnak, így az nemsokára a Ház elé kerülhet. Továbbá kiderült az is, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint még bőven van időnk felkészülni Trianon századik évfordulójára, ezzel szemben Szávay István (Jobbik) és az ülésen felszólaló erdélyi politikusok úgy látják, már most is késében vagyunk.
A parlament Nemzeti összetartozás bizottsága hétfői ülésén két napirendi pontban is foglalkoztak az erdélyi magyar közösséggel: egyrészt az autonómia törekvések helyzetéről, valamint a 2018. november 18-án Sepsiszentgyörgyön tartandó székely nagygyűlésről hallgatták meg Szili Katalint, illetve három erdélyi magyar párt és két civilszervezet képviselőit; másrészt arról is dönthettek a képviselők, hogy az Országgyűlés elé engedik-e a jobbikos Szávay István most már hatpárti konszenzuson nyugvó, a Magyar-székely összetartozás napjáról szóló határozati javaslatát.
Ellenszavazat nélkül
Az utóbbi volt az egyszerűbb – a bizottság kormánypárti többsége ellenszavazat nélkül támogatta, hogy a javaslat a plenáris ülés elé kerüljön. Ami talán itt kiemelendő, hogy Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azzal a kiszólással támogatta csak az összetartozás napját, hogy szerinte a beadvány címe evidencia, és arról sem hoznak határozatot, hogy “az összetartozás bizottság az összetartozás bizottsága”. Pánczél Károly, a bizottság elnöke viszont arra emlékeztette párttársát, hogy a kormány nemcsak egyetértett Szávay István kezdeményezésével, de emellett még 20 millió forinttal támogatja is az 1848. október 16-án kezdődő székelygyűlésre megemlékező múzeum megépítését Agyagfalván.
A miniszteri biztos meghallgatásának legfőbb apropója egyébként az volt, hogy november 18-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön harmadik alkalommal tartják meg a székely nagygyűlést, amely nyilvánosan kiállna Székelyföld területi autonómiája mellett (a bizottság a törekvés megerősítése érdekében el is fogadott egy támogató nyilatkozatot). A helyzet azonban ennél bonyolultabb. December 1-jén ünnepli ugyanis Románia a gyulafehérvári nemzetgyűlés 100. évfordulóját, amelyen kimondták, Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi magyar vármegye – “csatlakozik” a Román Királysághoz. A két eseményt tehát kevesebb mint két hét választja el egymástól – igaz, a centenáriumi megemlékezés-sorozat, és hangulatkeltés már jó ideje tart keleti szomszédunknál.
Mindenesetre Szili Katalin a bizottság előtt is kijelentette, az Orbán-kormány továbbra is területi, nem pedig etnikai autonómiában gondolkodik, de ennek mikéntje nem az ő feladata, őt mindössze azzal bízták meg, hogy segítse a megállapodás létrejöttét – de egyelőre még odáig sem jutottak el az érintett magyar szervezetek, hogy egységes állásponttal álljanak a román kormány elé.
Márpedig a román alkotmány jelenleg kizárja a területi autonómia lehetőségét.
Az ülésen résztvevő erdélyi pártok és szervezetek képviselői különböző vérmérséklettel reagáltak a november 18-ai és a december 1-jei dátumokra. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke például leszögezte, ebben az évben nyomot kell hagynia az erdélyi magyar közösségnek, még akkor is, ha ez nem tetszik a román többségnek. Kulcsfontosságúnak nevezte a vasárnapi nagygyűlést, ugyanis az elmúlt 30 évben a székelyek az autonómia törekvéseknek semmi eredményét sem látták, és egyre érezhetőbb a közöny ebben a témában is. Hangsúlyozta azt is, amíg a magyarok számára Trianon centenáriuma 2020. június 4-éig tart, addig a románoknak december 1-je a fontos. Hangsúlyeltolódás van a két nemzetpolitika között – tette hozzá.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy november 18-án tömegerőt kell felmutatni, és nem mindegy, hogy autonómiát akarunk, vagy csak küzdünk érte.
A legkeményebben Toró T. Tibor fogalmazott. Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint gondolhatjuk azt, hogy megússzuk a centenáriumi évet, azonban a románok ezt nem így gondolják.
“Mikor, ha nem most kell szembesíteni őket a be nem tartott ígéreteikkel?”
– vetette fel az erdélyi politikus.
Emlékeztetett arra is, hogy a magyar-román kétoldali kapcsolatokban nem lehet felfedezni az székely autonómiai törekvéseket. Megfogalmazta a pártja igényét is: ők is részt akarnak venni Orbán Viktor alkotmányozó reformjában. Majd arra kérte a résztvevőket: “ne szúrjuk el a sepsiszentgyörgyi nagygyűlést!”
Kevésbé volt viszont meglepő az RMDSZ álláspontja: Székely István aggályainak adott hangot november 18-ával kapcsolatban. Nem tartotta megfelelőnek sem az időpontot, sem pedig a romániai politikai helyzetet az autonómiai törekvések nyílt hangoztatására. Sőt, a román titkosszolgálatok provokációjára is figyelmeztetett a vasárnapi nagygyűléssel kapcsolatban.
Szávay: pártpolitikán felül álló, fontos nemzeti ügy
Szávay István a bizottsági felszólalásában úgy reagált, a Jobbik a székely autonómiai törekvésekre mindig pártpolitikán felül álló, fontos nemzetpolitikai ügyként tekintett, és ebben mindig támogatta a kormányt. Majd hozzátette:
“Önök közül azokkal értünk együtt, akik szerint az autonómiáról beszélni mindig időszerű, és nemcsak szavakban küzdenek érte”.
A jobbikos politikus véleménye szerint Magyarországnak hangsúlyosabban kellett volna a magyar álláspontot megjeleníteni a centenáriumi évvel kapcsolatban, és mivel ez nem történt meg, most a románok mondhatják el a különböző nemzetközi fórumokon a hazugságukat, miszerint Trianonban egy igazságos döntés született. Szávay István leszögezte: valamit mindenképpen mondania kell Budapestnek Trianonról a következő két évben.
Szili Katalin szerint van még időnk 2020. június 4-éig, hogy felkészüljünk a trianoni békediktátumra való méltó megemlékezésére. A miniszterelnöki megbízott úgy látja, hogy a Trianon-emlékév kormánypárti elutasítása nem kockáztatja az autonómia törekvéseket, mert szerinte ehhez nem kell új törvényeket megalkotni.
Majd november 12-én azt közölte: most elsősorban arra kell készülniük, hogy elmondják, mi a magyar álláspont a december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat 100 éves évfordulójával kapcsolatban, amelyen a románok amúgy megígérték az autonómia támogatását.