Nemezelés a sóvirágok földjén

Tiszaszentmiklós Hírek

A tiszaszentmiklósi kézművestáborban jártunk

Az elmúlt héten kisebb-nagyobb gyermekek zsongásától volt hangos a Tiszaszentmiklós Magyar Kultúrkör udvara, ugyanis az idén Zentáról, Adáról, Csókáról, Szabadkáról és a környező településekről harmincöt gyermek vett részt a már hagyományos kézművestáborban.

– Nem tudjuk, mi ennek az oka, de az idén meglepően sokan jelentkeztek – nyilatkozta ottjártunkkor Tóth Lívia táborvezető, s hozzáfűzte, először történt meg, hogy fájó szívvel ugyan, de valakinek azt kellett mondaniuk, betelt a létszám. A táborvezető szerint évről évre terjed a kicsiny észak-bánáti faluban nyaranta zajló tábor híre, mert azok a gyermekek, akik korábban is részt vettek a foglalkozásokban, a rá következő évben elhozzák a barátaikat is. Az augusztus második hetében megrendezett tábor ideje alatt a gyermekek a nemezelés mellett más kézműves-foglalkozások fortélyait is elsajátíthatták. Foglalkoztak többek között tűnemezeléssel is. Ez teljesen eltér a hagyományos nemezeléstől, ugyanis száraz gyapjúból készítették a kis képecskéiket. Ennek a rejtelmeibe Szügyi Zsuzsanna és Balla Borbála, a zentai Rozetta Kézművestársaság tagjai vezették be a táborlakókat. A csókai Csorba Lászlótól a korongozás fortélyait leshették el a gyermekek, akik ezenkívül süthető gyurmából készítettek csecsebecséket, illetve különböző tárgyakat, továbbá gyöngyöt fűztek, és batikolással is foglalkoztak.

– Azt is szeretnénk tudatosítani a résztvevőkben, hogy olyan dolgokat készítsenek, amelyeket otthon is használni tudnak. Szeretnénk, ha az itt készített tárgyakat a tábor után nem dobnák be a szekrényük mélyére, hanem használnák őket. Szeretnénk számukra rávilágítani arra, hogy ezeket a darabokat ügyesen lehet kombinálni a modern dolgaikkal. Ez persze nem azt jelenti, hogy kizárólag nemezben vagy más kézzel készített viseletben kellene járni, de érdemes próbálgatni a kiegészítőket. Egy egyedi mobiltartót vagy tolltartót például bármikor használhatnak.

Tóth Lívia azt is elmondta, hogy a 23. alkalommal megtartott táborba bevonták korábbi táborok érettebb résztvevőit is, egy-egy foglalkozás megtartását bízták rájuk.

– Ezzel nem titkolt célunk az, hogy utánpótlást, vagyis újabb oktatókat neveljünk ki a tábornak – ecsetelte beszélgetőtársunk, s elmondta, hogy így Vinter Barbara és Rózsa Róbert a gyógynövényekről tartott előadást, amelyeket később megpróbáltak megkeresni a Tiszaszentmiklós és Padé között elterülő szikes pusztán, továbbá Csizmadia Molli, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákja vezetésével újrahasznosított anyagokból készítettek képeket arra a témára, hogy mit jelent az ittlévőknek a tábor.

Tóth Lívia meglátása szerint az oktatók újabb nemzedékét sikerül kinevelniük, mert ezek a fiatalok maguk jelentkeztek, hogy szívesen részt vennének a tábor munkájában, s a témákat is maguk ajánlották fel. A gyermekek szabadidejükben Csipak Levente és Bíró Mónika játékmesterek vezetésével különböző tréfás, ügyességi csapatjátékokban is részt vettek. Az ötletek kimeríthetetlenek voltak, de a rekkenő hőség miatt a vizes játékok bizonyultak a legnépszerűbbnek.

A táborlakóknál egy este az adai Jancsi Bohóc Bábszínháza vendégeskedett, egyik nap pedig a résztvevők a padéi Sövényházi László miniállatkertjében is jártak, ahová egy traktor pótkocsiján, földes utakon utazva jutottak el.

– Érdekes volt a bánáti szikesen megtett sétánk is, ahol sóvirágot is szedtünk – magyarázta Lívia, s elmondta azt is, hogy a gyerekek közül nagyon sokan nem tudták, hogy ez a növény Bánátnak kizárólag ezen a részén terem meg, és hogy a sóvirág a bánáti népet jelképezi, minden évben gyűjtenek belőle egy csokrot, és ezzel dekorálják a táborzáró kiállítást.

Szombaton este a tábor záróműsorán a résztvevők szülei is megtekinthették a kézműves-foglalkozásokon készített tárgyakat és alkotásokat, ezenkívül Csizmadia Molli saját képeit is kiállították.

Forrás: Magyar Szó