Új konténeriskola felállítását tervezik a rimaszombati roma lakótelepen, ahol az eredetileg három tantermes épület ma nyolc osztályt, és több mint 180 gyereket fogad be.
Az iskolában a körülmények tényleg elkeserítőek, vannak osztályok, amelyek a folyosón kaptak helyet, így ha valaki el akar jutni egyik osztályból a másikba, akkor akaratlanul is meg kell zavarnia az oktatást.
A nulladik osztály diákjai épp kört rajzolnak, és ahogy Végh Barbara tanítónő mondja, egyáltalán nem ideálisak a feltételek. 188 gyerek látogatja ma az iskolát és az óvodát, ennél több gyereket már képtelenek befogadni. A demográfiai adatok viszont egyértelműen mutatják, hogy a diákok száma évről-évre növekedni fog, s ha a roma kormánybiztos álma megvalósul, és kötelezővé válik az óvodai oktatás, akkor egyszerűen nem lesz hely a tanulók fogadására.
„Tévedés, hogy a roma gyerekek nem szeretnek iskolába járni, és ahogy látja, hiába az influenzajárvány, alig hiányzik egy-egy gyerek, ugyanis itt meleg van, s két euróért egész hónapra biztosított az étkezés is” – ezt már Iveta Brndiarová igazgatónő mondja, aki egy projekt keretében került egy éve az iskolába, s ugyan klenóci lévén magyarul nem beszél, de ő váltotta a volt igazgatónőt.
Brndiarová speciális pedagógiát végzett, és nyolc tanárral, egy nevelőnővel, két óvónővel, egy gondnokkal és két asszisztenssel állja a sarat. „Vannak osztályok a folyosón, de olyan osztályunk is van, ahol tíz perc alatt elfogy a levegő, és mutathatok olyan tantermet, ahol már pad és szék sincs elegendő” – vázolja az egyáltalán nem rózsás helyzetet, de olyan mini helyiség is akad, ahol a terem egyik falán van a rendes, a szemben lévő falon pedig az interaktív tábla, így a gyerekeknek állandóan forogniuk kell, hogy mindkettőre rálássanak.
„Számítógépes terem nincs, a szülőkkel viszont normális a viszony” – hangsúlyozza Brndiarová, aki kifejezetten támogatja, hogy az iskola, ha konténertantermekkel is, de bővüljön.
Rigó László alpolgármester szerint szintén itt az ideje, hogy az iskola új tantermekkel bővüljön, s jó példaként Harkácsot említi, ahol beváltak a konténertermek. Az alpolgármester a napokban tárgyalt Vavrek Istvánnal, a roma kormánybiztos helyettesével is, aki megerősítette, hogy az egyik legfontosabb prioritásuk, hogy az eleve hátrányos helyzetből induló roma gyerekek számára elérhetővé váljon az óvodai nevelés, és mindenképpen szeretnék elérni, hogy pályázatot írjanak ki a roma iskolák és óvodák bővítésére.
„Sokan azzal támadnak bennünket, hogy a gettósítás a cél, hogy a roma gyerekek a Feketevárosban járják ki az iskolát és ne kelljen akár a négy év elvégzése után beutazniuk a városba, és a Tompa Mihály Alapiskola létszámát gyarapítaniuk, de ez egész egyszerűen nem igaz. A legboldogabb akkor lennék, ha nemcsak a Dúsa úti Alapiskola, hanem maga a lakótelep is megszűnne, de erre egyszerűen jelenleg nincs reális esély” – mondja Auxt László, aki tanárként hosszú évekig foglalkozott hátrányos helyzetű roma gyerekekkel.
„Hat évig tanítottam a cserencsényi Reedukációs Központban, s tudom, többnyire az egy lépés előre, két lépés hátra politikáját kellett alkalmaznom, nem egyszer át is vertek, de feladni nem szabad, s minél több speciális pedagógusra lesz szükség, hiszen a ma használt tantervek teljesen alkalmatlanok a továbblépésre” – ecseteli Auxt, aki szerint 18-20 fős csoportokban nem lehet ezekkel a gyerekekkel eredményt elérni.
A Dúsa úti roma lakótelepen található iskola bővítésére szolgáló, ún. konténeriskolára vonatkozó költségvetést módosító javaslatot még január 30-án szavazta meg a képviselő-testület. A január végén beterjesztett javaslatban már nem szerepel a Szövetkezeti utcába tervezett játszótér felépítése és a Tompa Mihály tér további revitalizációja sem. Helyette az új javaslat a Szociális Biztosító új épülete mellé tervezett parkoló, a Dúsa úti konténeriskola és a posta melletti terület felújításával számol.
Bár Ivan Hazucha képviselő szerette volna elérni, hogy a három javaslatról külön-külön voksoljanak, végül egységesen szavaztak, s 12 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadták azt, így az iskola és a posta melletti parkoló 100-100 ezer eurót, míg a biztosító épülete mellé tervezett parkoló 80 ezer eurót kapott. De ahogy Cziprusz Zoltán önkormányzati képviselő megjegyezte, annak idején a fiataloknak tervezett bérlakások megépítését és az Arany János szobor felállítását is megszavazták…
Forrás: Felvidek.ma