Előadás a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való készülődés jegyében a pozsonyi magyar katolikus közösség beszélgetést szervezett dr. Fábry Kornél atyával, a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkárával a Pozsonyi Magyar Intézet épületében január 12-én.
A beszélgetést megelőzően szentségimádást és magyar nyelvű szentmisét tartottak a pozsonyi Ferences templomban.
Az előadás előtt Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar katolikus hívek lelkipásztora köszöntötte a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkárát. A 2017 pünkösdvasárnapján megkezdett hároméves lelki előkészületbe a pozsonyi magyar katolikus közösség is bekapcsolódik, többek közt szentségimádásokkal, a NEK-ért mondott imákkal, de további kezdeményezésekkel is szeretnének minden jó szándékú ember segítségére lenni. Stanislav Zvolenský érsek atya a Pozsonyi Főegyházmegyén belül két lelki atyát bízott meg a NEK-re való hangolódás koordinálásával – ezek egyike éppen Molnár Tamás atya a magyar hívek körében –, hogy terjesszék az egyházmegye hívei között a 2020-as budapesti rendezvény által kínált lelki gazdagodás hírét.
Az újabban négyévente megrendezésre kerülő NEK, amelyre legközelebb 2020. szeptember 13-20-a közt Budapesten kerül sor, világméretű ünnepségsorozat az Eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítésére, a katolikus keresztények tanúságtétele Isten szeretetéről a világ felé. A Kinek? Minek? Mindenkinek! címen tartott előadás során Fábry Kornél atyától megtudtuk, hogy a nagyszabású rendezvényre, amelynek előkészületi munkálatai és megvalósítása az olimpiáéhoz hasonlatos méretűek, Magyarország már megkezdte a felkészülést.
Az eucharisztikus kongresszusok története
Az atya először a NEK történetének legfőbb állomásait ismertette a jelenlévőkkel. Mint mondta, az eucharisztikus kongresszusok kezdeményezője egy dél-franciaországi asszony, Emilia Tamisier volt, aki úgy érezte, hogy a francia társadalomra is ráfér egy kis megújulás, ezért eleinte zarándoklatokat szervezett az Eucharisztia jegyében, első alkalommal 1874 júniusában Avignonba. A következő évben már ötvenezer hívő és öt püspök vett részt a zarándoklaton. A sikeren felbuzdulva a francia eucharisztikus mozgalom vezetői elhatározták, hogy a zarándoklatot minden évben megtartják, és külön kongresszussal zárják le. Így került sor 1875 szeptemberében az első nemzeti eucharisztikus kongresszusra Faverney-ben. A kedvezőtlen légkör miatt azután csak 1881-ben tartottak újra ilyen kongresszust az észak-franciaországi Lille-ben, ez a háromnapos ünnepség nagyjából úgy zajlott le, mint a későbbi kongresszusok – a szentmisékkel, szentségimádással és elmélkedéssel töltött napokat körmenet koronázta.
Az áttörésnek az 1893-as Jeruzsálemben tartott eucharisztikus kongresszus számított, s nemcsak a helyszín miatt, addig ugyanis jobbára Franciaországban vagy francia nyelvterületen zajlottak az eucharisztikus kongresszusok, hanem azért is, mert oda már maga a pápa küldött pápai követet elnökül. 1905-ben pedig már személyesen X. Piusz pápa volt a házigazdája Rómában a nemzetközi kongresszusnak. Ezt kisebb-nagyobb megszakításokkal – többek közt az első világháborút követő feszült helyzet miatt – aztán további kongresszusok követték, kezdetben szinte évente tartottak eucharisztikus kongresszusokat, a magyar hívők számára azonban az 1938-ban Budapesten megrendezésre kerülő kongresszus bírt óriási jelentőséggel. Magyarország akkor a Fülöp-szigeteki Manilától vette át a stafétát. Ezt tíz évvel megelőzően az országban egy nagy nemzeti kongresszust is tartottak, amelyen körülbelül kétszázezren vettek részt, és az akkori katolikus vezetés úgy gondolta, hogy Szent István király halálának 900. évfordulójára éppen alkalmas lesz Magyarország arra, hogy megszervezze a nemzetközi eucharisztikus kongresszust.
A kongresszus jelszava „Eucharistia vinculum caritatis”, azaz az „Eucharisztia a szeretet köteléke” volt, a himnusza pedig: Győzelemről énekeljen Napkelet és Napnyugat.
„Ha belegondolunk, hogy milyen történelmi környezetben énekelték ezt, akkor egészen más jelentést kap. Hiszen 1939-ben kitör a második világháború, ez tehát az utolsó nagy békés esemény, egyfajta békekiáltás is volt” – fogalmazott az atya hozzáfűzve, nem véletlenül vettek részt rajta félmillión, és ötvenezren érkeztek külföldről úgy, hogy Hitler már nem engedte az osztrákoknak és a németeknek, hogy részt vegyenek rajta. Az előadás során korabeli felvételeken láthattuk, miként is zajlottak az 1938-as budapesti NEK eseményei, az egyik érdekesség például, hogy a Hősök terén felállított oltár előtt még – a Vatikáni Zsinat előtt járunk – latinul és háttal miséztek.
A 2020-as kongresszus célkitűzései és főbb eseményei
Az előadás során betekintést nyerhettünk továbbá az ünnepségsorozat célkitűzéseibe is, ami elsősorban Krisztus ünneplése, imádása az Oltáriszentségben, továbbá Tanúságtétel a világ felé Isten végtelen szeretetéről, aki emberré lett, és köztünk maradt valóságosan az Élet Kenyerében. Az atya szerint célja még hitünk e szent titkának megismertetése és megszerettetése, az eucharisztikus élet előmozdítása a hívek körében, hogy élő Krisztus-kapcsolatban élve, hiteles, tanúságtevő keresztényként legyenek jelen a világban Isten dicsőségére és a lelkek üdvösségére. „Azaz, hogy nekünk katolikusoknak egy kicsit megerősítse a hitünket az oltáriszentségben és a vele való kapcsolatunkat segítse” – fűzte hozzá Fábry Kornél atya.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak több jelentős eseménye is lesz. Részét képezi például a kongresszus időpontját megelőző háromnapos teológiai szimpózium is Esztergomban. Ezt követően három főbb esemény várható, ezek közül az első az elsőáldozással egybekötött nyitó szentmise a Puskás Ferenc stadionban vasárnap 11 órakor. „Ugyanaznap délután egy Guinness-rekordra vállalkoztunk” – mondta az atya –, „hogy egy húszezer fős gospelkórust szervezünk, ami tulajdonképpen az eucharisztikus kongresszus ökomenikus vonatkozása lenne.”
A következő hét szombatján, szeptember 19-én délután öt órakor lesz egy szentmise is a parlament előtt, majd utána indul az eucharisztikus gyertyás körmenet az Andrássy úton keresztül ki, a Hősök terére, ahogy 1938-ban a Szent Jobb Körmenet.
A 2016-ban a Fülöp-szigeteki Cebuban tartott legutolsó fáklyás körmeneten másfél-kétmillió ember vett részt. „Én bízom benne, hogy mi is leszünk félmillióan, hogy az utcán tanúságot tegyünk a hitünkről, ezért nagyon számítok minden katolikusra” – fűzte hozzá az atya.
Ezt követően kerül sor a záró szentmisére, amit Statio orbisnak is hívnak. „Innen adjuk tovább a következő stációnak, a következő városnak a stafétabotot, ez hasonlóképpen, mint 1938-ban, most is a Hősök terén lesz” – jelentette ki az atya.
Délelőttönként plenáris ülésekre kerül sor imával, tanúságtétellel és katekézisekkel a Hungexpo területén, délutánonként pedig kulturális és vallásos események. Az atya szerint különböző tereken, plébániákon szeretnék bemutatni a magyar keresztény kultúrát zenével, tánccal, kiállítással, konferenciabeszédekkel a világból ideérkezett vendégek számára.
Mivel az ifjúság számára 2022-ig nem lesz semmilyen nagyobb világesemény Európában, s mivel szeretnék, ha sok fiatal eljönne a budapesti eucharisztikus kongresszusra, csütörtök estétől vasárnap a mise végéig, egyfajta ifjúsági vonatkozást is adnának a kongresszusnak. Ezen belül pénteken este tartanák meg a Fiatalok estjét, amelynek helyszíneként előzetesen a Papp László Sportarénát nézték ki.
Az eddigi előkészületek
Létrejött a kongresszust megszervező és lebonyolító általános titkárság. A teológiai bizottság kidolgozott három témát – az első év tematikája a keresztény életünk forrása az Eucharisztia volt, a másodiké az Eucharisztia az egyház életének forrása, a harmadiké pedig Eucharisztia forrás a világ számára –, amit tavaly márciusban kellett a Szentatyának bemutatni, azóta megszületett a döntés, hogy a kongresszus mottója a 87. zsoltár 7. verse: Minden forrásom belőled fakad.
Elkészült továbbá az alapdokumentum, amelyet ez év márciusában tárgyalnak majd meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának plenáris ülésén. Van továbbá már egy honlapja is a kongresszusnak: www.iec2020.hu címen, amire sok minden már felkerült, ezek közül az atya szerint a legfontosabb talán a Kapcsolódj be!, amelyben van eseménynaptár, fel lehet iratkozni a hírlevelekre, és van imádság, elmélkedés, de ugyancsak megtalálhatók benne az egyházmegyék képviselőinek az elérhetőségei. „Van továbbá egy ötletláda is, ahova, ha bárkinek ötlete van, azt bedobhatja, amit aztán mérlegelünk, hogy mennyire reális a megvalósítása” – mondta az atya.
Kiírásra került továbbá egy logó- és himnuszpályázat is, a logópályázat már lezárult, és rekordszámú – 140 pályamű érkezett, ebből választották ki a kongresszus nyertes logóját, amely – mint később kiderült, a pályázatok ugyanis anonimek voltak – a 78 éves Lampert János grafikus, „Lampi bácsi” munkája volt. A himnuszpályázat határideje pedig március 20-án jár le.
De missziós küldöttek képzésére is sor került, akik általában egy-egy plébániáról, iskolákból, egyházközösségekből kaptak háromnapos képzést, hogy aztán a saját egyházközösségükön belül az eucharisztikus életet elő tudják mozdítani.
Kiadásra került továbbá egy ötletfüzet NEKed! – Veled! címmel (ez volt egyébként az első év mottója), amely ötleteket tartalmaz a 2020-as kongresszus első felkészülési évére plébániáknak, közösségeknek, családoknak. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ötletfüzetben megjelent ajánlásában ezt írja: „Az Eucharisztika mindig közösség, Krisztus és az Egyház cselekménye. Forrás fakad belőle, mely táplálja és megújítja keresztény életünket. Sőt, Krisztus melletti tanúságtételünk által meg akarja újítani az egész világot.”
Az ötletfüzetet a hároméves tematika alapján mindhárom előkészületi évben kiadják, a második jelenleg éppen előkészület alatt áll.
Megjelent továbbá egy imakártya is, az imával a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért, amelyet azóta – mivel igény volt rá – 16 nyelvre lefordítottak, de indul egy Adorapp-nak keresztelt applikáció is, amely lényegében egy szentségimádás-kereső lesz.
A magyarországi szimbólum a 2 méter 80 centis és nagyjából 140 kilós missziós kereszt lett, tudtuk meg az atyától, amelyet még 2007-ben készített Ozsvári Csaba ötvösművész. A missziós kereszten ereklyéknek képeztek ki helyeket, középen Krisztus keresztjéből van egy darabka, a Szent Kereszt-ereklye, ezen kívül jelenleg 19 szentnek van benne ereklyéje. A missziós keresztet a Szentatya is megáldotta tavaly november 20-án, a főpásztorok szabályos időközönkénti kötelező látogatásán Rómában. A kereszttel országjárásra indulnak, de szeretnék elvinni a határokon túlra is, egészen Prágáig és Krakkóig. A keresztet egy vándorkiállítás is kíséri, amely az ereklyék tulajdonosainak, azaz a szenteknek, boldogoknak az eucharisztikus vonatkozását mutatja be.
A szervezők adorációs iskolához szintén segítséget nyújtanak az érdeklődőknek, az atya szerint országszerte több helyen is elindult már a szentségimádás iskolája, a róluk készült rövid videók megtalálhatók a kongresszus honlapján, és további kezdeményezésekről is hallhattak a jelenlévők az atyától.
Az előadás során gyakorlati kérdésekre ugyancsak választ kaphattunk, többek közt megtudhattuk azt is, hogy a délelőtti programokon bárki részt vehet, aki regisztrál, a délutáni és esti alkalmak pedig szabadon látogathatók. A kongresszus előkészületeiről a fentebb említett honlap hírfolyamában, illetve a hírlevélre feliratkozva folyamatosan lehet tájékozódni.
Forrás: Felvidek.ma