Országszerte az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek
VÖRÖSMART
A vörösmarti József Attila Magyar Kultúregyesület március 15-én emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulójáról. A vörösmarti magyarok Béni Izsák Ferenc sírjánál koszorúztak.
– Minden magyar ember ezen a napon megemlékezik erről az évfordulóról. A vörösmarti József Attila Magyar Kultúregyesület minden évben, így idén is megkoszorúzta Béni Izsák Ferenc sírját. Az egyesület énekkarának alkalmi műsorával emlékeztünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire – hallottuk Bisztricán Hajnalkától, a vörösmarti József Attila MKE elnökétől.
Béni Izsák Ferenc volt az, aki 1885-ben meglátogatta Kossuth Lajost Turinban. Ez, a magyarságára büszke földműves Vörösmart polgára volt, és Turinból falujába nem tért vissza üres kézzel.
– Ez a derék fiatalember nagyon fontosnak tartotta a szabadságharcot, ezért úgy döntött meglátogatja Kossuth Lajost Turinban. A vörösmarti polgárok 50 liter fehér bort, 50 liter vörösbort és füstölt húskészítményeket, szárított gyümölcsöt pakoltak és így engedték a hosszú útra Béni Izsákot. Kossuth Lajos igazán meglepődött ezen a derék magyar hazafin, és mással nem tudott neki kedveskedni, csak saját fényképével, amelyre a következő sorokat írta: “Mi hozta Önt Béni Izsák Ferenc hozzám Turinba? Kérdezem. “Szívem sugallata” felelte Ön. Megilletődéssel köszönöm! Vigye Ön magával megemlékezését arra, hogy a magyar nép szabadságáért küzdött, és a Hazának szabadsággal tartozik. Kossuth”
Ez a dokumentum a 91-es háborúig megvolt a vörösmarti múzeumban, de sajnos a háború szele ezt is, mint nagyon sok más értéket, elvitt tőlünk – mondta az elnök.
Bisztricán Hajnalka a következőkkel zárta ünnepi beszédét:
– Mert magyarnak születni önmagában, még sem nem végzet, sem nem dicsőség, hanem feladat. Minél nagyobb, nehezebb feladat, annál drágább, gazdagabb ajándék. Minden nemzet csak addig él a földön, amíg saját feladata, értékes jellemvonása van. Találja meg a magyar önmagát s ha megtalálta, megmentette jövendőjét.
STAZA
A Sziszek-Moszlavina megyei magyarság is fejet hajtott az 1848-49-es hősök előtt. Március 12-én Stazán, Damjanich János szülőfalujában, a MESZ által felállított emléktáblánál koszorúztak Varga Iván, a Sziszek-Moszlavina megyei magyarok képviselője és a Sziszek-Moszlavina Megyei Magyarok Közösségének képviselői.
Damjanich János Stazán született 1804-ben, szerb katonacsaládban. 1820-tól katona Temesvárott, már százados, amikor 1848 áprilisában szóváltásba keveredik a magyarokat és Kossuthot szidalmazó Haynau altábornaggyal. Ezért Olaszországba vezénylik, de sikerül visszakérnie magát Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor már őrnagyi rangban részt vesz a szegedi 3. honvédszázlóalj kiképzésében. Kiváló parancsnok, katonái rajonganak érte, zászlóalja – a ” veressipkások” – a szabadságharc egyik legkitűnőbb alakulata. Kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően Damjanich gyorsan halad a katonai ranglétrán, már 1848 decemberében tábornok, 1849 márciusától a 3. hadtestet vezeti. Harcol a szerbekkel, első nagyobb győzelmét a császári csapatok ellen Szolnoknál vívja ki, részt vesz a tavaszi hadjáratban, ahol számos győzelemben részt vállal. 1849 áprilisában Komáromban a kocsija kipróbálása közben lábát töri, ezért a további harcokban nem vehet részt. Júliusban az aradi vár parancsnokává nevezik ki. A szabadságharc bukásakor a várat az oroszoknak adja át, akik – annak ellenére, hogy Buturlin tábornok becsületszavával garantálja az őrség szabad elvonulását – kiszolgáltatják az osztrákoknak.1849. október 6-án nyolcadikként halt – törött lába és magas termete miatt – rettenetes kínhalált az akasztófán.
KÓRÓGY
Március 19-én az Ady Endre Magyar Művelődési Egyesület szervezésében a kórógyi magyarok is megemlékeztek az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.
A megemlékezés előtt istentiszteletre került sor a helyi református templomban. Az ünnepség koszorúzással folytatódott az elesett honvédők emlékére állított emlékműnél, majd alkalmi műsort tartottak a helyi kultúrotthonban. A megemlékezésen jelen volt Božo Galić, Vukovár-Szerém megye ispánja, Željko Matanović, a Tordinci járás elöljárója és Kel Rózsika, a Tordinci járás elöljáró-helyettese, valamint Davor Ančić, a megyei közgyűlés tagja.
Az alkalmi műsorban az Ady Endre Magyar Művelődési Egyesület gyermek tánccsoportja, a haraszti Dalárda és a Szentlászlói Rozmaring Egyesület asszonykórusa szerepelt, valamint Deák Ilona néni egy szívhez szóló dallal kedveskedett.
– Nagy öröm számomra, hogy ilyen szép számban megjelentünk Kórógyon a nemzeti ünnepünk alkalmából. Mi Kórógyon is tiszteletben tartjuk az 1848-as forradalom szép eszméit, így minden évben koszorúzunk, és egy alkalmi műsorral emlékezünk a márciusi ifjakra. Március 15. a nemzet legszemélyesebb ünnepe, mert ez a nap a szabadságról, a békéről, az emberi méltóságról és a reményről szól. A forradalom és szabadságharc évről évre erőt ad a magyaroknak ahhoz, hogy büszkén tekintsenek a jövőre. A márciusi ifjak megtanítottak bennünket arra, hogy tudjunk más nemzetekkel békében és megértésben élni – mondta el Kel József, a kórógyi Ady Endre MME elnöke.
HARASZTI
A haraszti Dózsa György Magyar Kultúregyesület a haraszti református hittanosokkal közösen egy rövid műsor keretében március 15-én, 17 órakor emlékezett meg az 1848-49-es történelmi eseményről.
A megemlékezés kezdetén Szenn Péter református lelkipásztor áhítatot tartott. A település központjában elhelyezett Petőfi Sándor szobornál ünnepelte meg a magyar forradalom és szabadságharc 169. évfordulóját, ahol Bajcsi Pál, a Lacházi járás magyar kisebbségi képviselője és az egyesület elnöke, Pozsár László a magyarság nevében helyezte el a koszorút. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Žuljević József, a Lacházi Járási Tanács alelnöke. A megemlékezésen fellépett a hittan csoport és az egyesület dalárdája, akik alkalomhoz illő dalokat és verseket adtak elő.
SPLIT
A spliti Új Magyar Kulturális Központ tagjai a kultúregyesület székhelyén tartották meg ünnepi megemlékezésüket, március 19-én.
Mint minden évben, a spliti magyarok idén is megemlékeztek az 1848-49-es szabadságharcról és forradalomról. Az összejövetel ezúttal szűk, családi körben zajlott.
ÚJBEZDÁN
Március 19-én, vasárnap tartott megemlékezést az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület a helyi Magyar Házban. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából a játszóház és a népzenei műhely adott alkalmi műsort.
A szülők, a nagyszülök és az érdeklődő tagság vastapssal jutalmazta a csöppségek fellépését.
– Ezúton is köszönöm a felkészítő tanárok, Bognár Bernadett és Tomkó Sarolta igyekezetét és fáradhatatlan munkáját mellyel nevelik közösségünk ifjúságát a magyar nemzeti öntudatra. Hiszen számunkra az a legnagyobb érték, hogy a gyerekek magyarságismerete bővül – mondta Sipos Zsivics Tünde, az egyesület elnöke.
Az eseményen jelen voltak Bognár Attila az újbezdáni Helyi Választmány elnöke és Zsivics Tibor a Baranyaszentistváni Járás Magyar Kisebbségi Önkormányzatának elnöke.
SEPSE
A sepsei kisiskolások is megemlékeztek március 15-én az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról a helyi Turul szobornál.
A hősi emlékműnél Szécsényi Imre, a sepsei iskola 1. osztályos tanulója szavalta el a Nemzeti dalt, majd a gyerekek papírból készített tulipánokat, kokárdákat tűztek a földbe.
M.LJ. és V. D.