Díjátadások a Magyar Kultúra Napján Margittán
Margittán a Magyar Kultúra Napján díjazták azokat a személyiségeket, akik kulturális téren kiemelkedő tevékenységet folytattak, folytatnak. A díjátadást a Polgármesteri Hivatal konferenciatermében megrendezett gálaműsor keretében ejtették meg.
A hétfői díjátadás volt a záróakkordja a városban megrendezett többnapos ünnepségnek, melyről lapunkban is beszámoltunk. Kora délután az események a Berettyóújfalu mindannyiunk városa című fotókiállítás megnyitójával kezdődtek. Az alkotásokat Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere és Kolozsvári István kulturális referens mutatták be a fotóművészet kedvelőinek. A gálaműsor szervezői a Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ és a Pro Folk Egyesület voltak, a műsorvezetést pedig utóbb említett szervezet elnöke, Deák Andrea vállalta magára. Beköszönőjét Farsang Árpádtól származó idézettel kezdte: „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.” Kiemelte a továbbiakban, hogy a magyar kultúra egyidős a magyarsággal. A magyar nép életét, gondolatvilágát, hovatartozását, helyét a világban kultúránk ismerete adja. Ezt követően elsőként Pocsaly Zoltán polgármestert szólította mikrofonhoz ünnepi beszédének megtartására. Beszédének elején Cseke Attila ünnepi beszédéből idézett, mely Berettyóújfaluban hangzott el. Ebből kiderül, hogy ma olyan dolgokat tehetünk meg, melyekről a rendszerváltás előtt nem is álmodhattunk. Élő példa erre a határokon átnyúló közös ünneplés. Ez valamilyen szinten nem más, mint nemzetegyesítés, hiszen kultúránk összeköt bennünket. Cseke Attila beszédének idézése után a polgármester elmondta saját gondolatait is. Felhívta a figyelmet az egységre, összetartásra, nemzeti identitásunk megőrzésére. Muraközi István köszönetet mondott azért, hogy együtt ünnepelheti a margittaiakkal a Magyar Kultúra Napját. Gratulált a jól szervezett műsorokhoz, a margittai pezsgő kulturális élethez. „Öröm testvérvárosunk lakosaival együtt fejet hajtani a magyar kultúra előtt” – mondta.
Joggal ünnepelünk
Árkosi Antal RMDSZ-elnök beszédének bevezetőjében konkretizálta, mit és miért éppen most ünnepeljük: „Január 22. szimbolikus dátum a magyarság életében, hiszen Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le Himnuszunk kéziratát. Nyilván elfogult vagyok, de úgy gondolom, a mi nemzeti himnuszunk a legszebb, ami létezik, hiszen abban nem népünk nagyságáról és fennebbvalóságáról zengünk ódákat, hanem alázatos imádsággal fordulunk benne Istenhez.” Büszkék lehetünk magyarságunkra, kultúránkra, népművészetünkre, találmányainkra, Nobel-díjasainkra, zeneszerzőinkre, költészetünkre, építészetünkre, a magyar népzenére és néptáncra, gasztronómiánkra. Joggal ünnepelünk, mert van mit és miért fejtette ki a továbbiakban. Beszédének befejezése is optimista, bizakodó: „Kitartó hittel, elszánt nemzeti lélekkel nincs elérhetetlen cél. Ha szülőföldünkön sikerül bevonni fiataljainkat a közösségi tevékenységekbe, és ha ők erős meggyőződésből részesei lesznek ennek a folyamatnak, akkor bizton állíthatjuk, hogy magyarként tettünk valamit kultúránkért, megmaradásunkért.” A beszédek után a margittai Gyöngyvetők Népdalkórus, a Gyöngyvetők Néptánccsoport, a Mi-Kis Kórusunk és a micskei Görböc Népdalkör mutatta be ünnepi műsorát.
Díjátadás
Ezután osztották ki a Magyar Kultúráért Díj emlékokleveleit és emlékplakettjeit. Emlékoklevelet kitartó és céltudatos munkájukért Bondár Piroska, Fügedy Anikó és Kun Tünde tanárnők kaptak. Margittai Magyar Kultúráért Emlékplakettet kapott több évtizedes kulturális tevékenységéért Szőke Ferenc. Laudációt Deák Andrea mondott. Kiemelte, hogy „Szőke Ferenc a margittai magyar kulturális élet feltámasztója és mozgató rugója is egyben.” A kultúrával mindig élénk kapcsolatot ápolt. Már diákkorában irodalmi esteket, szavalóesteket szervezett. Számos helyi és megyei szavalóverseny győztese. Szavalataival a mai napig színesíti a megemlékező műsorokat. Több mint egy évtizeden át a március 15-ei, október 6-ai és az Ady Emlékünnepség műsorvezetője, illetve szervezője volt. 25 évvel ezelőtt, az RMDSZ égisze alatt megalakult színjátszó csoport és vegyes kórus alapító tagja. 2002-ben alapító elnöke a Horváth János Társaságnak, melynek elsődleges célja Margitta kulturális életének, hagyományápolásának fellendítése. A civil szervezet által tevékenységi köre kiszélesedett. Átvették a színjátszó csoport és kórus működtetését, útjára indították az Ady Emlékversenyt és szavalóversenyt. Évente megrendezik a Papp Attila, az Istenes versek körzeti szavalóversenyt, és a Balladamondó versenyt, melyeknek szintén hagyománya lett. Támogatták továbbá az évek során az Örökségem körzeti mesemondó versenyt, a Madarak és fák napja vetélkedőt, a Bíró Lajos emlékversenyt, és a Föld napja emlékversenyt is. Szőke Ferenc szervezőként és pályázatíróként döntő szerepet játszott ezekben a tevékenységekben. Sikerült jó kapcsolatot kiépítenie a fiatalokkal, mely garancia arra, hogy lesz kiknek átadni a stafétabotot.
Jó embert nevelni
Margittai Magyar Kultúráért életmű emlékplakettet kapott Barbu Márta tanítónő, aki több évtizeden át tanította és nevelte nemzeti öntudatra diákjait. Sok ezer gyermeket indított el az élet útján. Laudációt Fügedy Anikó mondott. Annak ellenére, hogy fontosnak tartotta a tehetséggondozást, és nagyon szép eredményeket ért el, amelyeknek nagyon örült és örül, számára az elsődleges cél az emberi tulajdonságok formálása volt, az, hogy jó embert neveljen. Olyan embert, aki őszinte, akinek van akaratereje, akiben van közösségi szellem, aki érzékeny a körülötte élők iránt. Nevelési céljai elérésében mindig bátran támaszkodott a szülőkkel való együttműködésre, ugyanakkor igyekezett támogatni, erősíteni őket a világ, éppen az aktuális helyzet, nehézségei és kihívásai közepette. Szakmai elismerését a „Kitüntetett tanító” cím és diploma jelzi. Amikor a szükség úgy hozta, hogy óvónőhiányt kellett megoldani, pótolni, 1994–1996 között a városi RMDSZ óvodájában óvónő volt. Évekig oktatott néptáncot és moderntáncot is kisiskolásoknak és nagyobbaknak is. „Bátran állíthatjuk, hogy a mindenki által szeretett és tisztelt pedagógus életpályája példája a helyi közösség elvárásai és a kitartóan, nagy elhivatottsággal végzett munka szerencsés találkozásának. Egy pedagógus munkájának gyümölcse sokszor csak évek múlva érik be. Márta néni velünk együtt bízik abban, hisz abban, hogy gondolatai, szavai és viselkedése tovább élnek majd a felnőtté vált tanítványai szavaiban és viselkedésében” – hangzott el a méltatásban.
A gálaműsor végén a résztvevők megismerkedhettek a magyar konyha ízeivel, mely szintén szerves része kultúránknak. Az ünnepi alkalmat megtisztelték jelenlétükkel az önkormányzati és intézményvezetők, a civil szervezetek képviselői, valamint a kultúrát kedvelő és szerető polgárok.
Forrás: erdon.ro