Kultúrák találkozása játékban táncban

Kanizsamonostor Hírek

Huszadik alkalommal tartottak néptánctábort Kanizsamonostoron.

A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület néptánctáborának idején általában megduplázódik a kis, bánáti falu, Kanizsamonostor lakosságának száma. Az idén viszont többszörösére nőtt, hiszen a települést, ahol mintegy 60-an élnek, tíz napra 250 táborozó — 220 gyermek a csoportvezetőkkel, oktatókkal, segítőkkel, szervezőkkel — „szállta meg”.

Kiss Tóth Erika, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke, a tábor fő szervezője elmondta, a romániai Valkány, valamint Csóka község önkormányzata közös, határon átívelő IPA-pályázatának köszönhetően az idén a Vajdaságból — Temerinből, Adáról, Zentáról, Tornyosról, Kelebiáról, Ludasról, Padéról, Tiszaszentmiklósról, Törökkanizsáról stb. —, Romániából és Magyarországról érkezett valamennyi részvevő számára ingyenes volt az esemény.

— Úgy vélem, a mai világban ez nagyon nagy lehetőség, és azok a tánccsoportok, amelyek meghívást kaptak erre a nagyszabású rendezvényre, ki is használták az alkalmat. Az idén nemcsak a részvételi díj elmaradása és a meghosszabbított táborozási idő — a korábbi egy hét helyett tíz napig tartott az együttlét — számított különlegességnek, hanem az is, hogy az egybegyűltek között volt egy csoport, gyermekek és oktatóik Romániából, mely nem beszélte a magyar nyelvet. Ez azonban nem okozott gondot, hiszen a tánc és a játék által hamar kialakult a megfelelő kommunikáció. A valkányiak bemutatták a bánáti román táncaikat, ami színesítette a programot, és így a jubiláló, huszadik gyermeknéptánctáborunk egyúttal a kultúrák találkozásának helyszínévé is vált — hallottuk Kiss Tóth Erikától, aki azt is hozzátette, hogy a közös munka rengeteg önbizalmat ad mindenkinek. — Oktatóink olyan kiválóan tudják minden évben motiválni a társaságot, hogy a részvevők nemcsak friss, továbbépítésre alkalmas tudással, hanem egy jókora adag magabiztossággal felvértezve térnek haza. Az oktatás a legkisebbektől az ifjúsági korosztályig négy korcsoportban folyt, hat néptáncoktató és egy óvónő foglalkozott napi öt órában a gyerekekkel.

Az óvodásokat, akik naponta látogattak ki a táborba, Jegercsik Erika a népi gyermekjátékokkal ismertette meg, a nagyobbaknak Baji Endre és Gnädig Kornélia jászsági játékokat és táncokat, Varga Viola és Gazsó Tibor bagi táncokat, Patyerek Csaba és Réka pedig felcsíki táncokat tanított. A zenei kíséretről és az esti táncházak jó hangulatáról a Fokos zenekar gondoskodott. A jelenlevők a táncpróbákon kívül a délutáni szabadidejükben különféle kézműves-foglalkozásokon is részt vettek, márványozási technikával papírt festettek, gyöngyöt fűztek, korongoztak, nemezeltek.

A 2017 és 2019 között tartó Románia—Szerbia-IPA-pályázat — A kulturális hagyományok újragondolása a Valkány—Csóka határvidéken, a történelmi Bánát részeként — keretében megújult a kanizsamonostori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület székháza is. A projektum részeként romániai vendégek érkeznek Csókára, ahol helytörténeti előadásokat hallgatnak, hagyományról, kultúráról beszélgetnek, illetve a csókai gyermekek is ellátogatnak Valkányra, hogy megismerjék az ottani népszokásokat.

A kezdeti, több napig tartó esőzés után — mely egy kissé megnehezítette a sátorozók életét — a tábor utolsó napjaira a szép idő is megérkezett. A gálaműsort, melyen a csoportok egy Mátyás királyról szóló mesébe szőve mutatták be tánctudásukat, nagy tapssal jutalmazták a szülők, családtagok és vendégek.

A rendezvényt Csóka község önkormányzata, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Tanács és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság, valamint számos magánvállalat és magánszemély is támogatta.

Forrás: Hét Nap