Kulcskérdés a magyar nyelvű oktatás és a nyelvhasználat
Menyhárt József szerint, ha az emberek elhiszik és elfogadják az anyanyelv presztízsének leépítését, akkor saját magukat is másodrangú helyzetbe sorolják. Ugyanakkor probléma, hogy az elmúlt évtizedekben megkopott a hit saját magunkban, nevezetesen abban, hogy közösségünk meg tudja állítani saját fogyását és építkezni képes – fogalmazott a Magyar Közösség Pártjának elnöke.
Menyhárt József a Nemzeti összetartozás bizottsága ülésén számolt be
Menyhárt József arra is kitért, hogy a legutóbbi szlovákiai parlamenti választáson a potenciális magyar szavazók közül meglepően kevesen mentek el voksolni, ami közel 100-130 ezer magyar távolmaradásáról árulkodik. Azok közül, akik nem maradtak otthon, végül 105 ezren szavaztak az MKP-ra, miközben a vegyes, a szlovák-magyar Most-Híd pártra a magyar többségű járásokban ennél kevesebb, mintegy 90 ezer szavazat jutott.
Megállapítható tehát, hogy az aktív, vagyis a választásokon részt vevő magyarok többsége a külön magyar pártban való politizálás mellett tett hitet – jelentette ki Menyhárt József, aki mindehhez még azt is hozzátette, hogy a pozsonyi kormány megalakulását követően a kabinet programjában a magyar közösség érdekeit szolgáló vállalások alig jelentek meg, nincs szó semmiről sem, amit magyar szempontból előrelépésként lehetne értékelni.
A kettős állampolgárság, a regionális hivatalos nyelv vagy a kulturális önkormányzatiság kérdése fel sem vetődött, vagyis a szlovák nemzetállam építése zavartalanul tovább folyhat.
Mindeközben Szlovákiában gőzerővel készülnek a jövő évi megyei választásokra. Ez azért bír különös jelentőséggel, mivel e közigazgatási egységek a magyarországiaknál lényegesen nagyobb jogkörökkel rendelkeznek – jelentette ki Menyhárt József.
A Magyar Közösség Pártja szeretné a magyar-magyar párbeszédet is minél szélesebb körben megvalósítani, ezért a pártok mellett a civil szféra bekapcsolását is tervezik. Sőt, egy-egy konkrét ügyben a szlovák ellenzéki pártokkal is elképzelhetőnek tartják az együttműködést.
Az MKP elnöke azt is kiemelte, hogy az MKP új irányvonalának meghatározása során a jelenlegi járási felosztás helyett inkább a természetes régiókból indulnának ki.
Hozzászólások
A Magyar Szocialista Párt részéről Kiss László üdvözölte Menyhárt József utóbbi elképzelését.
A Jobbik részéről Szávay István úgy fogalmazott, hogy három sikertelen választás után nemcsak az MKP, de általában a felvidéki magyarság sincs könnyű helyzetben, ennek ellenére bizakodnak, hogy sikerül a párt bázisát kiterjeszteni, és nem süllyed vissza egy regionális párt szintjére. Szávay István ugyanakkor Menyhárt Józsefnek nem mulasztotta el feltenni azt a kérdést, lát-e a felvidéki magyar párt elnöke előrelépésre lehetőséget az állampolgárság ügyében Szlovákiában?
Bár kétségtelen, hogy a parlamenti választásokon nem sikerült bekerülniük a pozsonyi törvényhozásba, de a szlovákiai megyei választáson legutóbb igen szép eredményt értek el. Az állampolgárság ügyében pedig Menyhárt József szerint a mostani helyzet sokáig azért sem lesz tartható, mivel a szlovák ellentörvény miatt nemcsak a felvidéki magyarok, hanem náluk jóval több szlovák veszíti el az állampolgárságát.
A KDNP részéről Szászfalvi László a vegyes házasságok kérdését vetette fel, majd javasolta az egyházakkal való szorosabb együttműködést.
Erre reagálva Menyhárt József kifejtette, hogy a vegyes házasságok főleg a szórványban jellemzőek, ám már dolgoznak azon, hogy megmutassák, miért érdemes ilyen helyzetben is megmaradni magyarnak és továbbra is a magyar kultúrához kötődni.
Az MKP elnöke rendkívül komoly problémának tartja, hogy továbbra sincs magyar katolikus papképzés Szlovákiában, és nagyon hiányzik egy magyar ügyekkel megbízott katolikus püspök is.
A Fideszes Pánczél Károly említette meg, hogy a legnagyobb tragédia az, hogy az elmúlt időszakban mintegy 110 ezerrel csökkent a felvidéki magyarság lélekszáma, amiben a szlovák politikának óriási felelőssége van.
De közrejátszott ebben a kisiskolák helyzetén kívül a kétnyelvűség megoldatlansága, valamint a gazdasági támogatások e területről való elmaradása is.
Pánczél Károly szerint ugyan Európa jövője szempontjából a V4-ek együttműködése kulcskérdés, ám sajnos, Dzurinda miniszterelnöksége óta nem volt szlovák kormányfő, akivel a magyarságot érintő kérdésekről érdemben lehetett volna beszélni.
A Magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága a törvényhozás nemzetpolitikával foglalkozó önálló állandó bizottsága. Elnöke Pánczél Károly. Létrehozásának gondolata először 2010 őszén merült fel, alakuló ülésére 2011. február 15-én került sor. A 2010-2014-es parlamenti ciklusban elfogadott Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény értelmében a 2014-es országgyűlési választásokat követően a Nemzeti összetartozás bizottsága a kötelezően létrehozandó állandó bizottságok közé tartozik. 2016. október 18-án 52. alkalommal ülésezett.