Krisztusban való közösségben a cigányokkal

Rimaszombat Emberek
Cigánymissziós konferencia Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Cigánymissziós konferenciát szervezett a Missio Reformata nonprofit szervezet Rimaszombatban, a Csillagházban november 20-án, ahol bemutatták a cigányság felemelkedését szolgáló készülő stratégiájukat. Előadások hangzottak el a befogadás nehézségeiről, különböző modellekről, gyülekezeti fejlesztési programokról.

Tóth Zsuzsanna lévita, a szlovákiai református cigánymisszió referense a konferencia megnyitásaként felidézte az elmúlt év szakmai tevékenységét.

Tavaly külföldi szervezetek is jelen voltak Svájcból és Hollandiából. Akkor az első lépésről szólt a konferencia, amelyre több gyülekezetből is eljöttek. Vetítéssel egybekötött előadással számolt be a cigánymisszió éves tevékenységről, így a Nyilas Misi cipősdoboz-akciótól kezdve az evangelizációkon, bábmissziós előadásokon keresztül a nyári táborokig.

Tóth Zsuzsanna lévita, a szlovákiai református cigánymisszió referense (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Érted néven cigánymisszós zenekar alakult. Tagjai szívesen összejárnak, s meghívásokat is kapnak, ekkor tudnak beszélni a cigánymisszós szolgálatról. A sok kis gyülekezet lelkesen várja a fellépéseket. Emlékezetes az oroszkai fellépésük is, ahol templomot avattak.

Szeretnék felkarolni azokat, akikben ambíció van. Barkán tanoda és „biztos kezdet ház” épül. Felsővályban a régi iskola épületében folyik hasonló munka. Csatán már meg is nyílt az első tanoda, s a tevékenységük példaértékű.

Cigánymissziós stratégia kidolgozásán munkálkodnak

Több külföldi és nemzetközi konferencia valósult meg, s számos stratégiai megbeszélést folytattak a közös cél érdekében, hogy egy irányvonal mentén elindulhassanak, s egy alapdokumentumot kidolgozzanak.

Mózes Áron a stratégiai gondolkodásról (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A stratégiai gondolkodásról Mózes Áron, a magyarországi Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója tartott előadást, aki az Egyházi Fejlesztőkkel és Pontyos Tamás kollégájával mint moderátor segédkezett a kutatás és a stratégia megalkotásában.

Kérdőíves kutatás során azt próbálták kideríteni, milyen helyzetben élnek közöttünk a cigányok. A kérdőívek nagyon csekély számban érkeztek vissza, így az érdektelenség miatt nem kaptak érdemi információkat. Lesújtó adatokra derült fény, melyekre főképpen a feszültség a jellemző.

„A romák nem élnek aktív gyülekezeti életet, csak a jelentős életeseményeknél jelennek meg a református gyülekezetekben. A tartós találkozás a hittanoktatáskor valósul meg. A kitöltők nagy hányada viszont érez személyes és gyülekezeti felelősséget. A válaszadók fele, harmada a cigányokról negatív véleményt fogalmaz meg” – mondta. Hozzátette, hogy a válaszok nem tükröznek stratégiai gondolkodást ezen a téren.

Mózes Áron, a magyarországi Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A fókuszcsoportos interjúkban a szociális helyzetet, a személyes megélést és a helyi közösségeket vizsgálták. Leszögezhető, hogy a konfliktusok általában nem a származáshoz köthetők, hanem inkább személyes ellentétek miatt alakulnak ki.

A cigányok és nem cigányok közötti párbeszéd hiánya

Az egyház szereplői bizalmatlanok a cigányság iránt, nem nyitnak, kibeszéletlenek maradnak a problémák. Hosszú távú munkára viszont készek a cigánymisszióban résztvevők. A tradicionális gyülekezetek viszont a küldetés hiányából fakadóan elzárkózóak, ebből kifolyólag a gyülekezetek nem tudnak együtt dolgozni a cigánymisszióval.

A Babindák testvérek Csatáról (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az oda szánt szolgálattévő kevés. Viszont vannak lehetőségek, külföldi szervezetek új és kipróbált programokkal támogatnák az egyházat. Veszélyes, ha az előítéletek felerősödnek a társadalomban, s a politikai visszaélések és a haszonlesés kerül előtérbe.

Hogyan lehet fokozni a cigányság iránti felelősségérzetet?

Mózes Áron leszögezte, hogy a kérdésben keresztyén szakemberekre van szükség. Alapvetően misszióról beszélnek, s az egyház minden tagja küldetésben van. A jövőkép az lenne, ha a cigánymisszió beágyazódna az egyházba, s az felvállalná ezt az ügyet.

Nem a stratégia megalkotásától, hanem a cselekvéstől változhat meg a helyzet. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a cigányságot akarjuk a magunk képére formálni, hanem párbeszédben próbálunk vele lenni.

Tóth Zsuzsanna lévita, a szlovákiai református cigánymisszió referense (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Szükséges a jogszabályi és a missziós törvény megalkotása, s ki kell szélesíteni a missziós látásmódot, amit sok-sok kommunikációval tudunk elérni. A lelkészek ingerküszöbét is egy kommunikációs stratégia megalkotásával lehetne átütni – fogalmazott Mózes Áron.

„Egy vérből valók vagyunk?!”

Tomes Attila nyírbátori református misszionárius, aki Kárpátaljáról származik, arra a kérdésre kereste a választ, hogy kinyitottuk-e már a szívünk ajtaját, s beengedtük-e Krisztust, nemcsak vasárnap, hanem a hétköznapokon is.

Tomes Attila nyírbátori református lelkipásztor (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Roma, cigány, magyar, ukrán, szlovák – Isten előtt mindannyian egyelőek. A hit közügy, az embertársainkkal való kapcsolatoktól is függünk, nem lehetünk közömbösek a körülöttünk lévő emberek iránt. Aki szereti az Istent, az szeresse az embert is. Ha világosságban járunk, akkor közösségünk van egymással, s kijelenthetjük, hogy Jézus vére tesz eggyé bennünket, ebben van az egység. Egy Isten van, egy megváltó.

Az embert az emberi romlottság teszi előítéletessé. A legnagyobb fájdalom, hogy a keresztyének is előítéletesek a keresztyénekkel szemben, állapította meg, majd három üzenetet fogalmazott meg. Küldetésünkben mindvégig megállni a hitben. Felismerni a másikban, hogy őt is ugyanaz a vér mossa tisztára. Össze kell fogni a keresztyéneknek, s meg kell mutatniuk, hogy Jézustól nyerik a világosságot, mert csak így lehet a világra hatással lenni – fogalmazott Tomes Attila.

Cigánymissziós konferencia Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Kik a Jehova tanúi?

A Jehova tanúi nehezítik a cigánymissziós munkát is. Az ilyen szülők eltiltják az iskolákban is a gyerekeiket a foglalkozásoktól, nincs náluk semmilyen ünnep.

Csoma László ung-vidéki nyugalmazott lelkipásztor a Jehova tanúiról tartott előadást, s arra kereste a választ, hogy testvéreink-e ők is Krisztusban?

A Jehova tanúi olyan vallásos csoportosulásokba járnak, amelyek hirdetik, hogy teljes ismeretük van Jézusról, ugyanakkor meghamisítják a történeteket, hogy a saját igazukat bizonyítsák. Összejöveteleiken felkészülnek a prédikátorságra, amit az Őrtorony gazdasági társaság előír számukra, meghatározva az egész heti tevékenységüket, s szövegfelmondó bábukká téve őket.

Csoma László ung-vidéki nyugalmazott lelkipásztor (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az Őrtorony bankban saját pénzintézetük van, vallásos társaságként nem kötelesek adót fizetni. Az USA-ban és Németországban nyomdaipari vállalatuk van, kiadványaikat olcsón terjesztik. A tanúiktól engedelmességet és szolgálatkészséget várnak.

Nincs szeretetszolgálatuk, nem tartanak fenn semmilyen öregotthont, árvaházat. Aktív tagjaikat még segítik, de aki már nem tudja folytatni a prédikációs tevékenységet, azzal nem foglalkoznak. Nem Krisztus-követők. Kétarcú szervezetként a módszerük, hogy ami nem illik bele az eszmefuttatásukba, azt kihagyják. Bibliafordításaik ferdítések. „Imádkoznunk kell értük, az Úr Isten meg tudja őket is menteni” – zárta.

(Pedig) Egy vérből valók vagyunk?

Tóth Anita, a magyarországi református cigánymisszió referense olyan hívószavakat keresett, amelyek közösek. A kontinens különböző embereit, vezető magyar politikusokat, magyar legendákat és ismert cigányokat említett.

Tóth Anita, a magyarországi református cigánymisszió referense (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A befogadás nehézségei – a cigánymisszió térnyerése a Magyarországi Református Egyházban című előadásában kifejtette, miért van szükség cigánymisszióra.

A szociológiai kutatások azt mondják, az a cigány, akik annak vallja magát, illetve akit a környezete annak tart. Nagyon nehéz a meghatározás.

Magyarországon a református cigánymissziós stratégiát 2013-ban fogadta el a zsinat, mely a megbékélés, egészség és a reménység alappilléreken nyugszik. 1200 gyülekezetből 60-70-ben lehet cigánymisszió.

„Prioritássá kell tenni a gyülekezetekben a cigánymissziót, megkerülhetetlen, nem lehet tovább halogatni” – szögezte le Tóth Anita. Kifejtette, az a jó cigánymisszió, amikor inkluzív közösségek jönnek létre, ahol mindenki jelen van, s mindenki értékes.

Együtt egymásért

Fitos Renáta szakmai vezetője az Együtt egymásért című projektnek, mely a Magyarországi Református Cigánymisszió gyülekezeti közösségfejlesztő programja. Céljuk a szemléletformálás, társadalmi érzékenyítés, a romákkal szembeni előítéletek csökkentése, a társadalmi együttélés javítása.

A magyarországi cigánymisszió munkatársai (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Számtalan tevékenységet vállaltak, összegyűjtötték a jó gyakorlatokat, információs napokat, közösségi rendezvényeket szerveznek. Kiengesztelődési szemináriumokat is terveznek. A gyülekezeti közösségfejlesztő munkatársak képzésén szeretnék képessé tenni a résztvevőket a konfliktuskezelésre.

Itt lehetőség van az egyéni fejlődésre, formálódásra is, amikor is Isten lelke megérinti a résztvevőket.

Te+Én közösség modell

Márton Richárd a józsefvárosi Te+Én közösség modelljének bemutatását hozta el Rimaszombatba. Úgy véli, reagálni kell a környezeti változásokra. Nagyon sok helyen a deviancia tűnik az identitásválságból való kivezető útnak.

Márton Richárd (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Minden cigány közösségnél van kapcsolódási pont, a misszionálásban meg kell keresni az identitási alapot. Nagy nyitottsággal kell lenni a cigányság iránt, s cigány munkatársak nélkül ezt nem megoldható.

„Ha csak a szükség miatt akarnak valamit megvalósítani, az nem fog működni. Valódi elkötelezettségre, élő hitre jutásra van szükség” – szögezte le.