Szombaton este került megrendezésre a Csemadok Városi Alapszervezete jóvoltából Rimaszombatban a kultúrház nagytermében a VIII. Gömöri Kórustalálkozó. A rendezvényen a Füleki Pro Kultúra Férfikar, az Ózdi Városi Vegyeskar, a Kassai Voces Énekeggyüttes és a hazaiak, a Blaha Lujza Vegyeskórus lépett fel. A rendezvény egyik kiemelkedő pontja volt a rimaszombati kórus megalakulásának tizedik évfordulója alkalmábóli, jubileumi műsora.
Cerovszky Gyula, a Csemadok elnöke elmondta, hogy a Blaha Lujza Vegyeskórus 2007-ben alakult meg Rimaszombatban. Tizenhét énekelni vágyó magyar, Tóthné Mede Zsófia vezetésével a Csemadok égisze alatt vegyeskórust alapított, amely a mai napig működik. Szórakoznak, szórakoztatnak, de emellett a különböző hazai rendezvényeken is szép eredményeket érnek el. Jelenlegi karnagyuk Sósik Szilárd, Rimaszécsről származó fiatalember. A műsort vezető Polgári Mária elmondta, hogy a kórus egyik mozgatója, Rimaszombat zenei életének jellegzetes ikonja, Lévai Tibor volt. Lévai Tibort a közelmúltban temette el Rimaszombat, a résztvevők főhajtással emlékeztek meg róla, életéről, tevékenységéről.
Az Ózdi Városi Vegyeskarról Dobó Katalin és Nagy Károly szól. Már régen, 1898-ban alakult meg az Ózdi Vasművek kulturális tevékenysége eredményeként, együtt a fúvósokkal, dalárdával, színjátszókkal. Az átlagban harminc tagú kórus tevékenysége nagyon gazdag. Többszöri aranyminősítés, sok-sok hazai és határokon kívüli fellépés jellemzi őket. Rimaszombatban gyakran szrepelnek, és viszont. A Miskolci Vasútállomáson ők fogadták annakidején II. Rákóczi Ferenc hamvait. A kórus karnagya Dobó Katalin, vezetői Nagy Károly, Rási Zoltán, Csorba Lajos.
Gablyasz Andrea Kassáról elmondta, hogy a Voces Énekeggyüttest tizenkét tagú, lelkes társaság alapitotta meg 2000-ben. Négy szólamban éneklő vegyeskar. Magyarországon az elérhető legnagyobb minősítést szerezték meg. „Nevünk azt jelenti, hogy „hangok“ de többnek érezzük magunkat.“ mondja. Elmondja még, hogy Kassán nagyon élénk a magyar kulturális élet, Rimaszombatot szép városnak látja. Vezetőjük, karnagyuk Ferencei Andrea. Hozzáteszem, hogy most itt Rimaszombatban vastapsot kaptak a közönségtől.
A Füleki Pro Kultúra Férfikarral Jakab József ismertet meg. 1920-ban alakultak, mint „Magyar Dalkör“, gyári munkásokból, késöbb csatlakoztak az értelmiségiek is. A húsz-harminc tagú férfikórus az évek során nyolcszor kapott aranyminősítést Galántán, a Kodály-napokon. Szerencsen aranydiplomát osztottak ki a számukra. A kórus karnagya, immár 25 éve, Fehér Miklós, aki Budapestről jár Fülekre. Kérdésemre elmondja, hogy szívesen jár, örül, hogy 25 év óta csaknem ugyanazokkal az emberekkel dolgozik együtt. Bizalommal van irántuk, úgy érzi, hogy ők is bíznak benne. Így a munka is könnyebb. Füleket hangulatos, a kultúra szempontjából komplex kisvárosként ismerte meg. „Egyszerre van itt jelen a könyv, a múzeum, a vár, az irodalmi színpad, a klarinét. A gyerekekkel való foglalkozás magas szintű, talán csak egy gyermekkórus hiányzik.“ mondja. Az autóbuszban hazafelé a kórustagok elmondják, hogy nagyon tisztelik Fehér Miklós karnagyot. Szívvel-lélekkel végzi a dolgát, hetente jár Fülekre – bizony, kevés pénzért. Az elkötelezettségét állandóan bizonyítja, Füleken szeretik. A tudósításhoz tartozik, hogy részt vettem a kórusok fellépés előtti próbáján is. Hallgattam őket, beszélgettem a tagokkal. Repertoárjuk jellemzően klasszikus, modern és populáris zene.
Kevés a tapasztalatom a kóruszenével, igy örültem, amikor időszakonként a lábam és a fejem megmozdult a ritmusra. Úgy gondolom, hogy ezekről az emberekről el lehet mondani, hogy szeretik a munkát, szeretik a bulit, szeretik a közösséget, tisztelik a közönséget. A közönség is szereti őket. Igazi „profi-amatőrök“. Sok sikert nekik a továbbiakban is!
Forrás: korkep.sk