23. Szabadkai Nyári Akadémia: A modern kor kihívásainak megfelelő korszerű oktatásra van szükség
A magyar-magyar kapcsolattartás szempontjából is fontos a rendezvény
Az aktív tanulás módszerei az iskolában volt a témája a pedagógusok 23. Szabadkai Nyári Akadémiájának, ami ma, pénteken egy ópusztaszeri tanulmányúttal zárul. A rendezvény jelentőségéről beszélgettünk az egyik előadóval és az egyik külföldi résztvevővel.
Marunák Mária a tanulásmódszertannal foglalkozó szekcióban tartott előadásokat. Ő a Szegedi Tudományegyetem Életvezetési Tanácsadó Központjának a tanulás-módszertanos szakembere.
– Hogyan lehet a mai világban hatékonyan oktatni? A fiatalokat már annyi inger éri, hogy nagyon nehéz a figyelmüket lekötni. Milyen tanácsokat tudott adni a pedagógusoknak?
Nyilvánvaló, hogy azt a fajta hozzáállást igényli ez a világ, amiben egyrészt benne van az emberi figyelem, az emberi jelenlét. Ezt semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Természetesen a technika kínálta eszközök bevonása is nagyon-nagyon fontos. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a harmadik nagyon fontos szempont a diákoknak a mozgatása, tevékenykedtetése. Ha életkoruknak, kompetenciájuknak megfelelő feladatokat kapnak, akkor tovább fejlődnek, tovább érnek el az úton, másrészt nem terelődnek, így nyilvánvaló, hogy ezeken keresztül tudják elérni azokat a szinteket, ami számukra és számunkra is fontos.
– Negyven évvel ezelőtt hátra tett kézzel kellett ülni az iskolapadban. Ma már egész máshol tartunk.
– Természetes, hogy sok szempontból ez egy egészen más világ. A generáció viszonyulása, hozzáállása is más, de alapvetően a kultúra változásának köszönhetjük ezt mindenképpen. El kell fogadnunk, hogy változik a világ, s ebben a változó világban kell megállnunk a helyünket tanárként és diákként is.
– Említette, hogy kellenek az új technikai szemléltető eszközök az oktatásban. Hogyan tudják a tanárok tartani a lépést a modern korral?
– Valóban, az életkori sajátosságok minket is meghatároznak. Azt hiszem, hogy meg lehet találni azt az egészséges egyensúlyt, ami kinek-kinek egyrészt a szakterületéhez kapcsolódóan, másrészt kompetenciáihoz kapcsolódóan bevihető, bevonható az oktatás keretébe annak érdekében, hogy egy széles spektrumon tudja hozni a lehetőségeket a diákok számára.
– Mi a fontosabb a modern oktatásban? A készségfejlesztés vagy az, hogy bemagoljanak a diákok valamit?
– Természetes, hogy a készségfejlesztés ma már nagyon fontos. Ma már az internet kínálja a tudást, hogy így fejezzem ki magam. Meg kell, hogy mondjam, hogy a készségfejlesztésen keresztül a diákok nagyon sok mindent tudnak is. Lehet, hogy várunk tőlük korábbi generációk által preferált tartalmakat, de az ő szokásrendszereiken, tevékenységeiken keresztül zseniális, hogy mennyi minden tudást halmoznak fel. Legfeljebb nem célzottan erre vagyunk kíváncsiak! Hatalmas tudásbázissal rendelkeznek a világról amellett, hogy a képességeik meg gyönyörűen szárnyalnak, fejlődnek.
– És magabiztosak is.
– Igen, a személyiségszerkezet is változik. Az attitűdök tekintetében teljesen mást látunk, mint korábbi generációknál. Ez a tanulásban is nagyon fontos, illetve a tanítási-tanulási folyamatokat is meghatározza.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének az elnöke többedmagával érkezett a Felvidékről Szabadkára, de már nem első alkalommal.
– A Felvidékről hatan vagyunk itt, olyanok, akik rendszeresen járnak Szabadkára. El kell azt mondanom, hogy nagyon színvonalasak az előadások, nagyon színvonalasak a műhelymunkák, s ezért a pedagóguskollégák nagyon szeretnek ide, a Nyári Akadémiára járni. Ez volt már a 23. alkalom. Én, mint elnök, nagyon örülök annak, hogy több felvidéki pedagógus is itt volt.
– Gondolom, hogy a barátkozás is fontos.
– Igen, a szakmai fejlődésen túl nagyon sok barátot szerez itt az ember. Nekünk, határon túli magyaroknak nagyon fontos, hogy találkozzunk, hisz más-más országban hajtjuk álomra a fejünket este, de reggel ugyanazon a nyelven beszélgetnek egymással a járókelők az utcán, anyanyelvünkön, magyarul. Nekem is rengeteg barátom van, akiket az évek folyamán szereztem Erdélyben, itt Szabadkán, Szlovéniában, Horvátországban. Tehát nemcsak a szakmai fejlődés a fontos, hanem a magyar-magyar barátság is. Természetesen ezeket a kapcsolatokat ápolni kell, mert ha ápoljuk, akkor ezáltal is a nemzet szövetét erősítjük.
– A Rákóczi Szövetség is próbálja azt ösztönözni, hogy a diákok látogassanak meg más nemzetrészeket. A Felvidékről szoktak-e kirándulni más külhoni területekre?
– Igen. Diákjainkat bekapcsoljuk a különféle tanulmányi versenyekbe, táborokba. Megemlítem, hogy itt Szabadkán, a Himnusz szavalóversenyen rendszeresen jelen vannak a felvidéki diákok. Elmondhatom ugyanakkor azt is, hogy a Honismereti versenyről is dobogós hellyel érkeznek vissza. Ugyanakkor fordítva is igaz mindez. Nálunk is üdvözölhetünk külföldi diákokat, például a Kaszás Attila Versmondó Fesztiválon, ami immár a 12. alkalommal szerveződött a Felvidéken, és az egész Kárpát-medencéből érkeznek diákok oda, így Szabadkáról is.